Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Kovács Zoltán: intézményesülnie kell az esélyteremtésnek

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint nem elég esélyegyenlőséget teremteni a törvények szintjén, az esélyteremtésnek intézményesülnie kell.
Kovács Zoltán erről a cigány-magyar együttélésről szóló budapesti konferencián beszélt pénteken.

"Nem elég esélyegyenlőséget teremteni a törvények szintjén, esélyt kell teremteni" - fogalmazott Kovács Zoltán a Fehéren::Feketén - Felelősen a cigány-magyar együttélésről szóló tanácskozáson a romák integrációjáról és a társadalmi felzárkózásról beszélve.

Hozzátette: húsz-huszonhárom éven keresztül voltak erre kísérletek, de olyan komplex formában, ahogy ma már ezt a keretstratégia lehetővé teszi, nem tettek erőfeszítés arra, hogy az esélyteremtés intézményesüljön, állami szinten jelenjen meg. Kovács Zoltán az esélyteremtésre példaként említette annak a kötelező óvodai oktatásra vonatkozó részét.

Sztojka Attila, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság főosztályvezető-helyettese azt mondta, hogy Magyarországnak is gazdasági érdeke "a roma helyzet megoldása". A felzárkózás egy hosszú távú befektetés - tette hozzá.

A szemléletformálás kapcsán Sztojka Attila arról beszélt, hogy a cigányságnak is be kell tartania a társadalmi normákat, el kell fogadnia a többségi társadalom életmódját és alkalmazkodnia kell. Ugyanakkor többségi társadalomnak is van felelőssége ebben, hiszen esélyt kell adnia a romáknak, hogy tudjanak élni az állam adta lehetőségekkel.

Pusztán jóléti intézkedésekkel a roma felzárkózás nem oldható meg - jelentette ki Sztojka Attila, hangsúlyozva: szükségesek azok az esélyteremtő intézkedések, amelyek a mélyszegélységből kivezethetnek.

Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezetője, volt romaügyi helyettes államtitkár a magyarországi leszakadó térségek kapcsán azt hangsúlyozta: a mindenkori kormányzat feladata, hogy a területi kiegyenlítő programokat hosszútávon végezzék.

A többségnek az a felelősége, hogy amikor az ország tervezi a költségvetését, akkor ezekre a területekre kiemelten figyeljen. Ez a lehetősége annak, hogy valamilyen módon a gazdasági körforgásba be lehessen kapcsolni a leszakadó térségeket településeit - mondta.

Németh György szociológus-közgazdász előadásában azt mondta: "a cigányság szempontjából a nyugati civilizáció alapértékeinek elfogadása az, ami a problémákat végső soron megoldja".

Szerinte nem etnikai és kulturális problémáról van szó, hanem - mint fogalmazott - "alapvetően a probléma gyökere az, hogy a cigányság feltétlenül önmagát elkülönítve, szemben a nyugati társadalmi értékrenddel próbálja meghatározni".

"Én úgy tekintek a cigányságra mint egyfajta bomlástermékre" - jelentette ki Németh György, majd később megjegyezte, ezzel arra utalt, hogy cigányság eredeti kulturális alapja tarthatatlan, a cigányságnak változnia kell. Nagyon előrehaladott ez a változás, támogatásra érdemes, de "a cigányság jövője nem vezethető le a múltjából" - mondta.

Németh György kijelentését a konferencián jelenlévő több előadó visszautasította, felesleges provokációnak is nevezték.

Orosz Mihály Érpatak független polgármestere előadásában arról beszélt, hogy a településen hagyományőrzést és a hazafias nevelést helyezik középpontba.

"Magyar hazafiakká neveljük a cigány gyerekeket is. Ennél jobb módszer nem létezik" - mondta.

A konferenciát a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány szervezte.

Olvasóink írták

  • 4. Roland1000 2013. április 12. 20:23
    „"Orosz Mihály Érpatak független polgármestere előadásában arról beszélt, hogy a településen hagyományőrzést és a hazafias nevelést helyezik középpontba.

    "Magyar hazafiakká neveljük a cigány gyerekeket is. Ennél jobb módszer nem létezik" - mondta. "

    Szerintem meg nem magyar hazafiakká, hanem magyar munkásokká kéne őket nevelni.”
  • 3. Roland1000 2013. április 12. 20:21
    „és milyen igaza van a Jobbik Magyarországért elnökének!

    Bár, én annak nem nagyon látom módját, hogy a cigányságot nagy tömegeiben fel lehessen emelni. Évezredes beidegződéseket kellene megváltoztatni. Sokuknak igénye sincs egy méltósággal élhető életre. Sokuknak jó az a mocsok, amiben élnek. Persze, akarnak szebb és jobb életet, de a munka árán nem feltétlenül.

    Ha szegény vagyok, attól még élhetek tisztaságban..., de sokuknak még ez sem igénye, a tiszta környezet. Sokan olyan környezetben élnek, amire a szeméttelep kifejezés nem túlzás. És anno egy cigány értelmiségi mondta, hogy a cigányság kultúrájának nem szerves része a munka. Na akkor ezzel mit lehet kezdeni?

    Azok a cigány emberek, akik tenni akarnak a jövőjükért, azok most is tesznek és tudnak is tenni.

    A magyar emberek nagy többsége igenis nem rasszista, és befogadja, segíti azokat a cigány embereket, akiket érdemes és lehet. Meg lehet kérdezni őket, hogy így van-e.

    És amíg a magyar ember akár egy gyereknél megáll - mert nincs pénze több kitaníttatására, számára méltó élet biztosítására -, addig sok cigány családban van sok gyerek, amiben akár egyik szülő sem áll alkalmazásban.

    Igaza van a Jobbik Magyarországért elnökének.”
  • 2. Roland1000 2013. április 12. 20:11
    „" Sztojka Attila arról beszélt, hogy a cigányságnak is be kell tartania a társadalmi normákat, el kell fogadnia a többségi társadalom életmódját és alkalmazkodnia kell."

    Hány éve is élnek ebben az országban? És még csak itt tartanak? Ha marad ez a tempó, akkor régen rossz...”
  • 1. pachakuti 2013. április 12. 17:51
    „"...Magyarországon nincs rasszistaveszély. Ellenben van cigányveszély. Nem az itt a probléma, hogy kilencmillió csúnya idegengyűlölő magyar élhetetlenné teszi a cigányság életét, hanem az, hogy a cigányság egy jelentős része képtelen beilleszkedni a társadalomba, elfogadni az életünket irányító alapvető szabályokat, rettegésben tart közösségeket. Tudom, hogy nincs munka, hogy drága az élet, de ez nem lehet örök mentség. Nagyon sok magyar család nyomorog, munkanélküli, nyögi a hiteleit, mégsem retteg tőlük az egész falu. Mondjuk már ki: a cigányságnak modernizációra van szüksége. Ez az igazi probléma. És itt nem elég folyamatosan a többségi társadalomra mutogatni.
    A cigányság modernizációjáért legtöbbet a cigányság tehet, de ehhez legalább az őszinte szándéknak látszania kellene. Van ugyanis egymillió cigány ember, aki alulszocializáltsága miatt kiszolgáltatott a nagypolitika manipulációinak és felelőtlen vezetői érdekpolitikájának. A megélhetési gyermekvállalás, a segélyezés, bűnözés hármasának kivezető útjait el kell tehát torlaszolni, és ezek helyett a jövőben kizárólag a munka, a tanulás és a rend útjain kell és szabad járást biztosítani. Ezt pedig a felelős cigány értelmiségnek üdvözölnie, támogatnia kell, hiszen az egyéb utak a tömeges elvándorlás, a polgárháború és az anarchia kaotikus irányába hatnak. Azt pedig Romano Rácz Sándor és a cigány értelmiség nem akarhatja. Ugye, nem? Akkor itt a lehetőség. Emeljék fel a cigányságot, mert nem akarunk több Olaszliszkát, Hejőszalontát és Gyöngyöspatát."
    A szerző a Jobbik Magyarországért elnöke”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Navracsics: tragédia és kudarc volt a felvidéki magyarok kitelepítése

A kitelepítések a soknemzetiségű Közép-Európa kudarcát is jelentették. Tovább olvasom