Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Kövér: a bűn nem legitimál bűnt

A bűn nem legitimál bűnt, bosszúból nem lehet a lelkeket is átölelő béke - fogalmazott Kövér László az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen hétfőn az Országházban.
A bűn nem legitimál bűnt, bosszúból nem lehet a lelkeket is átölelő béke - fogalmazott Kövér László az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen hétfőn az Országházban.

"Ha követjük a szemet szemért, fogat fogért elvet, mindannyian megvakulunk, megnyomorodunk. A 20. századnak éppen ez volt a legnagyobb tanulsága" - mondta a Házelnök. Az Országgyűlés elnöke II. János Pál pápát idézte, miszerint "Az igazság szabaddá tesz". Mint kiemelte: a mai magyarok, az egykori legyőzöttek unokái, dédunokái vannak már annyira szabadok, hogy elismerik az egykor kitelepített német honfitársaik igazságát, és bocsánatot kérnek tőlük.

Kifejtette: a magyarok abban, hogy az emberek erőszakos megfosztása a szülőföldjüktől, gyökereiktől emberiség elleni bűncselekmény, amely minden körülmények között erkölcsi elégtételt követel. Kitért arra is: hisznek abban, hogy a közös Európa, amely a közös érdekeken túl, a valódi béke, a kiengesztelődés jegyében született meg, nem feledi a történteket, és hogy egy napon minden állama törli jogszabályai közül a kollektív bűnösség elvén alapuló azon súlyosan kirekesztő dekrétumokat, amelyek eredményeként emberek tömegeit űzték el otthonukból. Hisznek abban - folytatta, - hogy Európában minden közösség szabadon használhatja nyelvét és jelképeit, szabadon kifejezheti összetartozását, s utódaikban is megőrizheti önazonosságát.

"Hiszünk abban, hogy eljön az idő, amikor ezt nem csak valamiféle nemzetközi nyomásnak engedve fogják nekik megengedni, hanem a méltányosság jegyében is: abból a meggyőződésből kiindulva, hogy mi, Európa nemzetei, összetartozunk, akiket immár nemcsak nagyszüleink, dédszüleink áldozata, de unokáink, dédunokáink jövője is összeköt" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. Hisznek abban, hogy közös Európa, amely a közös érdekeken túl, a valódi béke, a kiengesztelődés jegyében született meg, nem feledi a történteket - mutatott rá.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke a barátsági szerződést idézte, amelyet 1992-ben a két állam kötött, és hozzátette: magyarok és németek ezeréves európai történelemmel rendelkeznek. A német megosztottság megszüntetése és az európai egység érdekében tett magyar szerepvállalásra emlékeztetve azt mondta, ez a lépés minden polgáruk lelkében gyökeret vert. Kiemelte: egy népet sem szabad diszkriminálni, embereket nem szabad megkülönböztetni etnikai, vagy vallási alapon. Ahol megfosztanak egy kisebbséget jogaitól, előfordulhat, hogy megtörténik a többséggel is - mutatott rá.

Az elnök aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban. Azt mondta: egy demokrácia érettségi foka nem a többség döntésein múlik, hanem azon, hogyan bánik a kisebbségekkel, és ez nem csak az etnikai, vallási kisebbségekre vonatkozik. A kisebbségek jogait a többségnek nem szabad megkérdőjelezni, tiszteletben kell azt tartani - fejtette ki. Kitért arra: Magyarország jelenkori története azt mutatja, hogy nagyon jelentős gesztusok történtek a megbékélés érdekében, amit Kelet- és Közép Európában sehol nem sikerült úgy megvalósítani, mint itt. Előbb járnának az integrációs folyamatokban, ha más államok vonatkozásában is meg tudná úgy állapítani, mint Magyarország esetében.

Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere rámutatott: a kormány ismeri a sebek mélységét, és elkötelezett a trauma enyhítésében, ebben segít ez az emléknap, és ezt támasztja alá a magyarországi nemzetiségi politika is. A bocsánatkérés soha sem a gyengeség, hanem mindig az erő jele, ha valamit megtanulhattak II. János Pál pápától, ez az - mondta. Megértés ugyanakkor csak akkor lesz, ha megértik egymást, és ez csak akkor lehet, ha megértik egymás történelmét is - fejtette ki, hozzátéve: "mi akkor is a barátaik maradunk, ha nem értenek meg bennünket, vagy éppen félreértenek bennünket".

Christoph Bergner, a német Belügyminisztérium államtitkára, a szövetségi kormány kisebbségi megbízottja a német kormány tiszteletét és köszönetét tolmácsolta az emléknap és emlékülés alkalmából. Ilyen világos beismerése a nem megfelelő viselkedésnek nem magától értetődő, és Magyarország elismerésre módon rendezte ezt a kérdést - fogalmazott az államtitkár más államokkal összevetve Magyarország lépéseit. Kiemelte: a magyar országgyűlési határozat példa lehet. Ez is mutatja, hogy Magyarország 1990 óta hajlandó következetesen feldolgozni a történelem sötét lapjait - állapította meg.

Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke kiemelte: a magyar jogalkotó részéről elhatározott emléknapok jelentősen hozzájárulnak, ahhoz, hogy egy újfajta megemlékezési kultúra alakuljon ki, és ahhoz, hogy a 20.századi embertelenségek ne merüljenek feledésbe. Az elnök a múlt feldolgozásának gesztusaként értékelte az országgyűlési határozatot, és az emléknapot. Az ugyanis összekeveri az elhurcolást az elüldözéssel, és reményét fejezte ki, a dokumentumot korrigálni lehet majd.

Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a hétfői megemlékezés különleges az emberi jogok szempontjából is, és ez a nap vigaszt jelent mindenki számára, akit magyarországi németként elüldöztek. Reményét fejezte ki, hogy mindenki, aki Európában nem kezeli Magyarországot tisztességes módon, ránéz, és látja, hogy mit ért el. Magyarország az első és az egyetlen olyan ország, ahol éves szinten ismétlődő emléknapot szerveznek - emelte ki. Fel kell hívni a fiatal generációk figyelmét, ítéljék el az ilyen elüldözéseket, a nemzetek elüldözése bűn és soha nem lehet a politika eszköze - szögezte.

Az Országgyűlés 2012. decemberében fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának napjává nyilvánítja.

Az ünnepségen a határozat díszpéldányát adta át Kövér László a Bundestag elnökének.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A TEK lezáratta a Sándor-palota előtti Szent György teret

Civilek hétfő estére a téren álló Köztársasági Elnöki Hivatal épülete elé szerveztek (volna) demonstrációt. Tovább olvasom