Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Kövér László: a mezőgazdaságba érdemes befektetni

Magyarország 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programját várhatóan augusztusban hagyja jóvá az EU illetékes bizottsága.
A vidékbe, a mezőgazdaságba érdemes befektetni, érdemes azt fejleszteni - mondta Kövér László a baranyai Szentlőrincen pénteken.

Az Országgyűlés elnöke az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági szakvására, a 22. alkalommal megrendezett Szentlőrinci Gazdanapok megnyitóján utalt arra, hogy az agráriumnak a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása jelentősen nőtt az elmúlt években, a mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben 42,9 százalékkal haladta meg a 2010. évit, az agrárexport 2010 és 2014 között 46,8 százalékkal bővült, tavaly a nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből az agrárgazdaság 49 százalékkal részesedett.

A mezőgazdasági beruházások 2010 és 2014 között folyó áron 53,5 százalékkal, változatlan áron számolva pedig 37,6 százalékkal nőttek, 2014-ben 320 milliárd forintot fordítottak agrárberuházásokra, amely 35 százalékos növekedést jelent 2010-hez viszonyítva.

A házelnök szavai szerint jutott pénz bőven a mezőgazdaságnak az elmúlt években, s a jövőben is bőven kell jutnia, de az, hogy annak milyen részeibe és mennyi, nagyon alapos megfontolást kíván.

Felidézte, hogy a második Orbán-kormány által megörökölt, a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési időszakhoz kapcsolódó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyértelműen a technológiai fejlesztésekben, a létszámcsökkentésben érdekelt nagygazdaságoknak kedvezett, ezen időszakban a legtöbb forráshoz jutott gazdálkodói kör 1 százaléka a támogatások valamivel több, mint 50 százalékát szerezte meg.

Nem ördögtől való logika az, amely a legnagyobbak erősödését igyekezett elősegíteni, Magyarországnak ugyanis az egész világ mezőgazdasági nagyüzemeivel, ezek kínálatával, olcsó állati és növényi termékeivel kell versenyre kelnie és családi gazdaságaink, kistermelőink erre önmagukban aligha képesek - mondta Kövér László. Hozzátette, a helyes arányok mérlegelésekor azonban ennél sokkal több szempontot, hatást kell figyelembe venni, például azt, hogy a munkanélküliségnek milyen államháztartási, közérzeti, közbiztonsági hatásai, következményei lehetnek.

A jól jövedelmező, virágzó nagyüzemek árnyékában elpusztulhat a vidék, ahol pedig pusztul a vidék, ott pusztul az ország is, a nemzet is, ezért gyökeresen változtatni kellett az eddigi arányokon - fogalmazott.

Elmondta, hogy Magyarország 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programját várhatóan augusztusban hagyja jóvá az Európai Unió illetékes bizottsága, megvalósítására 2020-ig 1300 milliárd forint európai uniós forrás áll rendelkezésre. A program kiemelt céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése, új munkahelyek teremtése, a munkaigényes ágazatok fejlesztése, kiemelten a kis és közepes, főként családi gazdaságok esetében.

Kövér László ismertetése szerint az 1200 hektár feletti birtokok területalapú támogatásának 70 százaléka megszűnt, ez az összeg a vidékfejlesztési források keretén belül használható fel. Az agrár környezetgazdálkodás esetében a szántókra vonatkozóan ahogy nő a mezőgazdasági üzemek területe, úgy csökken fokozatosan a rájuk kifizetendő támogatás. Nem változik viszont, tehát üzemmérettől függetlenül továbbra is 100 százalékos lesz a támogatás a gyep, az ültetvény, a nádas, továbbá az ökológiai gazdálkodás esetében.

A beruházásokra szánt támogatás 80 százaléka kizárólag a kis- és közepes méretű gazdaságok számára lesz elérhető úgy, hogy a források több mint 40 százaléka munkahelyteremtő beruházásokra használható fel. A fejlesztésekhez lehetőség lesz előleg felvételre is, így a kisebb gazdaságok is sikeresen pályázhatnak.

Kövér László kitért arra, hogy átláthatóbbá és hatékonyabbá válik a pályázati rendszer és a döntési mechanizmus, a felhívások időben eljutnak az érintettekhez, a pályázatok lényegesen kevesebb adminisztrációval járnak majd.

A házelnök rámutatott, hogy a kormány agrárpolitikájával összhangban 2014-ben 21,6 százalékkal volt nagyobb a foglalkoztatottság a mezőgazdaságban, mint 2010-ben. Az élelmiszeriparban 23,2 százalék volt a növekedés, az exportban a magas szinten feldolgozott termékek részesedése 6 százalékkal nőtt, ami az ágazat magas szintű versenyképességének növekedését bizonyítja.

A statisztikák és a tervek azonban annyit érnek, amennyit az emberek helyben megéreznek belőlük, ezért is fontos, hogy a Földművelésügyi Minisztérium ezt az évet a helyi termék évének nyilvánította, a Szentlőrinci Gazdanapok szervezői pedig idén a helyi termelőt tették meg a kiállítás egyik legfontosabb szereplőjévé - mondta.

Kövér László szerint "a jelek arra utalnak, hogy a vidék, a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés dolgában egyre körültekintőbben, egyre jobb arányérzékkel végezzük dolgainkat". "Van bátorságunk befogadni az új szemléleten alapuló megoldásokat, amelyek kerülni akarják a mezőgazdasági termékek káros mértékű tápértékcsökkentő tartósítását, költséges tárolását, energiaigényes utaztatását, a helyi termelők helyi termékeinek kínálásánál és fogyasztásánál a figyelem pedig nem kizárólag a közvetlen gazdasági haszonra összpontosul, hanem az életminőség javítására is" - mondta.

Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Ős-Dráva program megvalósításáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a vasárnapig tartó gazdanapok látogatói egy kiállítás keretében megismerhetik a projekt részleteit és eddigi eredményeit. Pohl Marietta, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ ügyvezetője arról szólt, hogy a gazdanapokon 15 ezer négyzetméternyi füves területen, 2200 négyzetméternyi kiállító csarnokban és pavilonban több mint 350 vállalkozás mutatkozik be.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

3 ezer kárpátaljai gyerek nyaralhat idén a Balatonon

A kárpátaljai gyerekek tíz turnusban tölthetnek el egy-egy hetet a Balaton északi partján. Tovább olvasom