Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Kövér: próbáljunk erőt meríteni a múltunkból

Az Országgyűlés elnöke szerint túl kellene tenni magunkat azon, hogy az országot ért múltbéli sérelmeken, a nemzetet ért tragikus eseményeken "búsongunk".
Kövér László szerint túl kellene tenni magunkat azon, hogy az országot ért múltbéli sérelmeken, a nemzetet ért tragikus eseményeken "búsongunk", ehelyett inkább meg kellene próbálni erőt meríteni a múltunkból a jövőre nézve.

Az Országgyűlés elnöke erről kedden Balatonfenyvesen, a Magyar Népfőiskolai Collegium 23. alkalommal megrendezett konferenciahetén beszélt a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Magyarországról érkezett mintegy 150 résztvevő előtt tartott előadásában.

"Ezt a fajta előretekintő, önmagunk értékeiben biztosan, a magunk erejében meg a Jóisten segítségében bízó mentalitást szeretnénk megvalósítani" - mondta a házelnök. Hozzátette: mindaz, amit az elmúlt három évben tettek, ezt szolgálja, nemcsak a szűkebb, hanem a tágabban vett nemzetpolitikában, azaz a 15 milliós magyarságról gondoskodás politikájában is.

Kövér László szerint ez többé-kevésbé sikerült is. A házelnök arra az önmagának feltett kérdésre, hogy ez a siker választási siker is lesz-e majd 2014 tavaszán, úgy felelt: ez részben azokon is múlik, akik most részt vesznek a balatonfenyvesi rendezvényen. Vagyis nemcsak a magyarországi magyarokon, hanem mindazokon, akik már éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével - tette hozzá. Utóbbiakkal kapcsolatban elmondta: eddig csaknem 500 ezren igényelték, és több mint 400 ezren már meg is kapták a magyar állampolgárságot.

Arról, hogy milyen hatással lesz a 2014-es választásra a határon túli magyarok szavazata, a házelnök azt mondta, biztos abban, hogy "a magyarországi választások nem azoknak a szavazatain múlnak majd, akiknek nincsen Magyarországon állandó lakóhelyük. "Nem is szeretném, hogy ezen múljon" - hangsúlyozta Kövér László, aki szerint ugyanakkor abból a szempontból "óriási jelentősége van a következő választásnak", hogy a jelek szerint a magyarországi baloldal - "ha már egyszer így adódott a kétharmadunk következtében, hogy azoknak is van beleszólásuk a nemzet ügyeibe, akik eddig abból ki voltak rekesztve" -, megpróbál a határon túli magyarok szavazataira is aspirálni.

Ha a magyar baloldal tartósan szembesül azzal, hogy a határon túli magyarok szavazataira is szüksége van, akkor előbb-utóbb a politikáját is ehhez igazítja - magyarázta Kövér László. Hozzátette: és ha ez így lesz, akkor a teljes nemzetpolitikát érintő alapvető kérdésekben is "közelebb tudunk jutni egymáshoz".

Hosszú távon ezt a szavazati lehetőséget "nagyon fontos gyógyszernek" gondolja olyan "nemzetpolitikai bajainkra, amelyeket száz éve hordozunk magukkal", és az elmúlt húsz évben bizonyos szempontból súlyosbodtak is, eljutva egészen drámai mélypontokig - mondta az Országgyűlés elnöke, példaként említve a 2004. december 5-ei népszavazást.

Kövér László a parlamenti munkáról szólva elmondta: az elmúlt három évben ezernél több törvényt fogadtak el, melyek "koronája" az alaptörvény. Elfogadása húszéves adóssága volt a magyar társadalomnak, önmaga felé a magyar nemzetnek. A késedelmet a házelnök azzal indokolta, hogy 2010-ig - noha a Horn-kormánynak 1994-1998 között lett volna rá lehetősége, hiszen az SZDSZ-szel kétharmados többségük volt a parlamentben - "nem volt konszenzus, nem volt kétharmados parlamenti többséget maga mögött tudó megegyezés arról, hogy egy új alkotmányt "nyélbe üssünk".

Az Országgyűlés elnöke az alaptörvényben foglaltakkal kapcsolatban kiemelte: nem elégszik meg azzal, hogy az állam működésének alapvető szabályait rögzítse, mint tette az 1989-től hatályos ideiglenes alkotmány, hanem "foglalkozik azzal is, hogy kik vagyunk - mármint mi magyarok, a magyar nemzet -, milyen hagyományokat tisztelünk, milyen értékeket ápolunk, milyen erkölcsi elvekre szeretnénk felépíteni hazánkat, a jövő Magyarországát, milyen Magyarországot szeretnénk a gyerekeinknek, az unokáinknak hátrahagyni". Hozzátette: az alaptörvény arról is szól, hogy "mi egy nemzet vagyunk, egy és oszthatatlan nemzetnek fogjuk fel magunkat", és a magyar állam, a mindenkori magyar politika felelősséget visel a határon túli magyarokért, köteles velük foglalkozni, és támogatja közösségi önkormányzataik kiépítését, valamint kapcsolattartásukat nemcsak az anyaországgal, hanem egymással is.

Olvasóink írták

  • 2. JeromosGabaly 2013. július 23. 21:36
    „" Bagoly mondja bögölynek....hülye bögöly dögölj meg!" Dagilaci megmondta....felejtsetek, ahogy én is túl tettem magam a kiskomcsi múltamon és látjátok milyen sokra vittem!”
  • 1. DMagóg 2013. július 23. 18:54
    „"ha már egyszer így adódott a kétharmadunk következtében, hogy azoknak is van beleszólásuk a nemzet ügyeibe, akik eddig abból ki voltak rekesztve" -, megpróbál a határon túli magyarok szavazataira is aspirálni.
    Majd Ők is rájönnek:
    "A mézesmadzag elfogyott.
    Éljük az életet,
    Élvezzük amíg lehet.
    Nyaljuk a fagylaltot,
    A mézesmadzag rég elfogyott."
    Mézesmadzag helyett, él a köeteles ajánlat! Nekik is!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ideiglenes lesz a vámosszabadi menekülttábor

Vámosszabadi hozzájárul, hogy a volt munkásszálló épületében befogadóállomás létesüljön és működjön… Tovább olvasom