Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Köves Slomó: nem maradhatunk közömbösek a holokauszt áldozatai iránt

A közömbösség megengedi, hogy egy kegyetlen kisebbség felülkerekedjen és a béke helyett borzalmakat kövessen el.
A holokauszt máig ható tanulsága az, hogy "nem maradhatunk közömbösek az áldozatok iránt", mert aki így tesz, az is bűntárs - mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a második világháború idején Óbudáról elhurcolt zsidó áldozatok emlékére tartott rendezvényen csütörtökön Budapesten.

Óbuda-Békásmegyer önkormányzatának eseményén a vezető rabbi az ottani téglagyár helyén emelt emlékműnél kifejtette, a közömbösség megengedi, hogy egy kegyetlen kisebbség felülkerekedjen és a béke helyett borzalmakat kövessen el. Az egész társadalom számára le kell vonni a tanulságot, hogy "még akkor sem maradhatunk közömbösek, ha semmi okunk nincs rá, hogy ne legyünk közömbösek", és érvényesíteni kell a feltétel nélküli szeretet értékét - jegyezte meg.

Köves Slomó közölte: innen, a budapesti zsidóság gyűjtőhelyéről deportálták a Horthy-rendszer legvégén az üldözötteket a haláltáborokba. Rámutatott: a zsidó vallás szerint megbocsátani csak az tud, aki ellen elkövették a bűnt, és csak annak tud megbocsátani, aki elkövette, tehát a legyilkolt hatmillió áldozat ezt már nem teheti meg.

Szólt arról is, hogy a holokauszt idején nem a politikai meggyőződése vagy a vallása, hanem kifejezetten a származása miatt öltek meg hatszázezer magyarországi zsidó embert.

Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: Magyarországon van szándék a múlttal való szembenézésre, és ma már biztos, hogy a fasizmus és a kommunizmus bűnei egy tőről fakadnak, így nem lehet különbséget tenni közöttük. Úgy fogalmazott: "egykori cenzor és KISZ-vezető prédikál demokráciáról, miközben saját egykori munkásságuk takargatására a zsidóságot használják fel".
Kitért arra, hogy a 20. századi zsidóság "megpróbáltatásaival kufárkodik Gyurcsány Ferenc és pártja", de ugyancsak egy sokat szenvedett népből próbál hasznot húzni "Vona Gábor és pártja" is. Mindkét irányzattól a "becsületes demokrata undorral fordul el, komolyan vehető politikai és társadalmi szervezet pedig elhatárolódik tőlük".

Felhívta a figyelmet arra: a zsidóság vezetőinek az a feladatuk, hogy az antiszemitizmus kártyáját pro vagy kontra kijátszó szervezetektől elhatárolódjon, mert "csak így állítható meg az antiszemitizmus térnyerése. Sajnos még nem tartunk itt." A nácizmus és az antiszemitizmus létezése elemi érdeke a szélsőbaloldalnak, a zsidó szervezetek pedig akkor járnak el következetesen és méltányosan, ha nem engednek a baloldali politika csábításának, sorstragédiáikat nem engedik játékszerré tenni, és a kommunista rémuralmat éppen olyan határozottan elítélik és visszautasítják, mint a náci bűnöket - tette hozzá.

Utalva arra, hogy nyugati lapok arról írnak, "Magyarország a legújabbkori antiszemitizmus hazája", feltette a kérdést: miféle antiszemita ország az, ahol zsinagógát nyitnak újra, ahol a miniszterelnök nyilvánosan veszi védelmébe a zsidó kisebbséget, s ugyanő felszólal a Zsidó Világkongresszuson, ahol kormányzati szinten holokauszt-emléknap megtartásáról döntöttek, létrehozták a Holokauszt Emlékközpontot, emlékévet szerveztek a vészkorszak idején embermentő tevékenységet folytató svéd diplomata Raoul Wallenberg előtt tisztelegve, betiltották a gyűlöletbeszédet, a diktatúra szimbólumait, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmussal szemben.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a német megszállással 1944. március 19-én elvesztette szuverenitását, a hazai zsidóságot pedig a németekkel kollaborálók német parancsra küldték a haláltáborokba, nem a legitim magyar népképviselet. Az is tény azonban, hogy a numerus clausus törvénye és a korabeli antiszemita megnyilatkozások akkor is elfogadhatatlanok, ha életeket nem követeltek - mutatott rá.

A rendezvény végén Bús Balázs, továbbá a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékműnél, ahol zsidó szokás szerint kavicsot helyezett el mások mellett Köves Slomó és Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, majd Köves Slomó vezetésével elmondták a kaddist, a zsidóság halottak emlékét felidéző imáját.

Olvasóink írták

  • 6. _csutak_ 2013. május 23. 21:35
    „Nálam betelt a pohár!
    Elegem van abból, hogy hatmillió ember (emléke) akarjon terrorizálni hátmilliárd embert!
    Miért nem sírnak az 52 millió egyéb áldozatért?
    Ki jogosítja fel őket, hogy még az unokájuk is kegydíjat kapjon?
    Nem vagyok antiszemita, sőt egyetlen emberi csoportot sem ítélek el, de az állandó hisztérikus szövegelésükkel megutáltam egy ország lakosságát!
    Köszönjék maguknak.
    Ha a cikk kikerül a facera ott még hozzá teszek valamit, amivel nem akarom a moderátor idegeit borzolni!”
  • 5. zero 2013. május 23. 20:23
    „Emlegetheti .De hogy miért van ez ujságba mindig?”
  • 4. SP 2013. május 23. 17:36
    „Érdekes lenne
    egy összehasonlító értékelés.

    Ha
    sorszámot kapnának az események,
    kiderülhetne, hogy az összes többi kisebbséggel együtt nincs annyi hírverés, mint azzal a bizonyos eggyel.

    Másokról is
    hallhatnánk többet?”
  • 3. Roland1000 2013. május 23. 17:02
    „Tulajdonképpen mit szeretne Köves Slomó? Miért van ez a téma állandóan emlegetve? Igazán érdekelne. Már téma nincs?”
  • 2. ceruza2012 2013. május 23. 15:37
    „Azért hasonlóan nagy téma a Trianon is, ezért is minden nap szót kellene emelni, mert igazságtalanság volt, ami velünk 1920-ban történt.”
  • 1. queenmargareth1 2013. május 23. 13:45
    „T. Slomó:mi magyarok egyáltalán nem vagyunk közömbösek és miért?Mert nem engedi egyik fél sem, de inkább maguk!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felborult egy autó Borsod megyében, hárman megsérültek

A sofőr, egy 30 éves sajószögedi férfi nem az út vonalvezetésének megfelelően választotta meg a… Tovább olvasom