Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 2°C | 8°C Még több cikk.

Közel 10 százalékkal csökkent az új lakások száma

Idén az első felében közel 9200 lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt, ami 8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában volt. A kiadott új építési engedélyek viszont továbbra is az építési kedv növekedését tanúsítják.

Idén az első felében közel 9200 lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, s 26 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 8 százalékkal kevesebb, az új lakásépítési engedélyeké 15 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal honlapján pénteken közzétett jelentésben.

A befejezett lakások számának csökkenése 2003 második negyedévében tovább folytatódott, 10 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző év második negyedévében. Az első félév egészére jellemzően a visszaesés elsősorban a vállalkozók által épített, értékesítésre szánt lakásoknál következett be, s ezzel együtt módosult a lakásépítés szerkezete. Az építtetői struktúrában ismét nagyobb súlyt kapott a lakosság (69 százalék az előző évi 63 százalékos részarány után), s nőtt az önkormányzatok szerepe (330 lakást építtettek). A gazdasági vállalkozások 2200 lakást építtettek, ami a 2002-es hasonló adatnak a 72 százalékát jelenti.
 
Ugyanannyi családi ház épült, mint tavaly, ugyanakkor a többlakásos épületekben az átlagosnál nagyobb mértékben (12 százalékkal) esett vissza a használatba vett lakások száma. Mindezek eredményeként az új lakások átlagos alapterülete (101 négyzetméter) 4 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A kivitelezésben is - az elmúlt időszak tendenciájával ellentétben - nőtt a lakosság szerepe. Lakossági házilagos kivitelezéssel 14 százalékkal több, építőipari főtevékenységet végző kivitelezőkkel 13 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év első felében. A lakásépítés területenkénti alakulásában a legnagyobb csökkenés a fővárost érintette, ahol a használatba vett lakások számában 30 százalékos visszaesés történt.

A kiadott új építési engedélyek továbbra is az építési kedv növekedését tanúsítják, az első negyedévi 13 százalékos emelkedés után a második negyedévben 16 százalékos növekedés következett be az előző év megfelelő időszakához viszonyítva. A növekedés 3 megye kivételével az egész országra jellemző. Az év első felében kiadott új engedélyek alapján annyi lakás fog épülni egylakásos családi házakban, mint a három és annál több lakásos lakóépületekben (11-11 ezer).
 
Stagnál az üdülőépítési kedv

2003 első felében 250 üdülőegység épült, ami számbeli stagnálást jelent az előző évhez viszonyítva, a felépített üdülők alapterülete ugyanakkor 17 százalékkal több, mint 2002 hasonló időszakában. Új üdülőegység építésére 9 százalékkal több engedélyt adtak ki, 14 százalékkal nagyobb alapterülettel, mint az előző évben (több mint 400 új üdülőegység), közöttük emelkedett a több egységet magában foglaló üdülők száma. Az év első felében megszűnt 1649 lakás 15 százalékkal több, mint 2002 azonos időszakában volt. Budapesten és a megyei jogú városokban a megszűnések fele új lakás építése miatt következett be, a községekben változatlanul az avulás a lakásmegszűnések legfőbb oka.
 
2003 első felében 2,4 millió négyzetméter lakóépület és 2 millió négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. Míg a lakóépületeknél ez 16 százalékos, a nem lakóépületeknél 2 százalékos növekedést jelent. Mind a városokban, mind a községekben jelentősen visszaesett a nem lakóépületek építése (9, ill. 16 százaékkal), ugyanakkor a főváros ilyen jellegű beruházásai közel két és félszeresére növekedtek. Ezek kétharmadát kereskedelmi épületek jelentik, s ezek a beruházások meghatározzák az új építkezések országos szerkezetét. Egyrészt a területi struktúrában a budapesti építkezések részaránya megduplázódott 2002-höz képest, másrészt a beruházások ágazati megoszlásában visszaesett a mezőgazdaság és az ipar részaránya, miközben a kereskedelem fellendülésével az új nem lakóépületek területének több mint egyötöde kereskedelmi célt fog szolgálni - áll a KSH jelentésében.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az aszály magvas túlélői

Az aszály „megszorongatta” a napraforgót is, pedig ez az olajos növény jobban tűri a… Tovább olvasom