Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Külföldi lapok Putyin budapesti látogatásáról

Putyin szövetségest talált Európában - írta a Nyezaviszimaja Gazeta. A The Wall Street Journal szerint Orbán a Putyin-látogatás alatt óvatos irányt követett.

Orosz és ukrán lapok


Rendkívül sikeresen zajlottak az orosz-magyar magas szintű tárgyalások, Oroszország és Magyarország megegyezett a gázról, Látogatás a szankciók ellenében, Putyin szövetségest talált Európában - emelték ki szerdán az orosz államfő budapesti látogatását értékelő orosz televíziós-, és lapkommentárok.

A Rosszija 24 állami hírtelevízió összefoglaló jelentésében elhangzott, hogy "a Nyugat nemhiába félt, a tárgyalások sikerrel zajlottak". A tudósító szerint a nap gazdasági híre, szenzációja volt, és a Déli Áramlatot ellenző Brüsszelnek szólt az orosz elnök bejelentése, miszerint a Gazprom elvileg nem ellenzi, hogy Magyarország növelje tartalékait a földalatti gáztározókban. "Budapest ismét bebizonyította, nem akar senkinek a tanácsaira hallgatni. Ha valamit, valahol megtiltanak, helyébe olyan alternatíva léphet, amely gazdaságilag sokkal előnyösebb lehet" - állapította meg az orosz tévé tudósítója.

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap írása szerint Putyin szövetségest talált Európában. A hatalomtól független orosz újságnak nyilatkozó Dmitrij Danyilov, az orosz tudományos akadémia Európa Intézetének osztályvezetője ugyanakkor kétli, hogy a Kreml Magyarország segítségével hozná létre az úgynevezett ötödik hadoszlopot, vagy a "trójai falovat" az Európai Unión belül, amelynek egységét a különböző nemzeti érdekek szétmarják".

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap kommentárja kiemeli, hogy Vlagyimir Putyin azon európai uniós tagállamok egyikében tett villámlátogatást, amely bírálja az Oroszország elleni szankciókat. Az orosz elnök ezzel azt mutatta meg, hogy vannak partnerei az EU és a NATO tagállamai között. Az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa említést tett arról is, hogy Putyin munkalátogatásának előestéjén tüntetés zajlott Budapesten Magyarország "putyinizálásának" megállításáért.

A Kommerszant című tekintélyes politikai-gazdasági napilap cikke szerint "költséges lett" Orbán Viktor magyar miniszterelnök számára az igyekezet, hogy közvetítsen Moszkva és Brüsszel között, minthogy Budapesten "tiltakozó akciók" zajlottak. Az emberek az ellen tüntettek, hogy "Magyarország az Európai Unió ellensúlyozására Moszkvához közeledjen".

Az Izvesztyija című, a hatalomhoz közeli orosz napilap úgy értékelte Vlagyimir Putyin budapesti tárgyalásait, hogy Oroszország és Magyarország készek megtörni a szankciós blokádot.

A Deny című ukrán napilap szakértők véleményére hivatkozva azt írta, hogy Putyin elnök budapesti látogatásának célja egyfelől az, hogy bizonyítsa, érdemes Oroszország barátjának lenni, másfelől pedig reméli, hogy Magyarország lesz az az ország, amely szétbomlasztja az Európai Uniót. A látogatás kapcsán terjedelmes interjút közölt a lap Dmitro Tkacs volt magyarországi ukrán nagykövettel általánosságban a magyar kormány külpolitikájáról.

Az ukrán sajtóorgánumok többsége csak az ukrán válsággal kapcsolatos kijelentéseit idézte az orosz elnöknek, és csak címekben foglalt állást. "Gyakorlatilag megadásra szólította fel az ukrán katonákat Putyin Budapesten" - ezzel a címmel közölt tudósítást a TSZN ukrán televízió, az orosz államfő azon kijelentését kiemelve amely szerint reméli, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni a Debalcevében rekedt ukrán katonák fegyverletételét.

A comments.ua hírportál azt emelte ki, hogy Putyin "optimista" a Donyec-medencében kialakult válság rendezését illetően.

Német és osztrák lapok


Németországban Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásával kapcsolatban közölt írást szerdán a konzervatív Die Welt, a Handelsblatt című üzleti lap és a Spiegel Online hírportál.

A Die Welt az online kiadásában Putyinnak egy drasztikus üzenete van Ukrajnának címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte, hogy az orosz elnök "nagyvonalú ajándékokat" vitt magyarországi látogatására, Ukrajnának viszont "csak egy üzenete" van, az, hogy veszített és nem érhet el mást, csak a halottak számának további emelkedését.

A Fiumei úti sírkert szovjet katonai emlékhelyének megkoszorúzásával kapcsolatban kiemelte, hogy a jelképes gesztus "üzenete nem is lehetett volna világosabb: +újra itt vagyunk+", és ez "keserű pillanat" lehetett az 56-os veteránoknak és emigránsoknak. Megjegyezte, hogy a látogatás Putyinnak "roppant fontos", és "talán fontosabb, mint Orbánnak és az orosz gáztól függő kis Magyarországnak". Kiemelte: "Putyin itt az európai ajtóba teszi be a lábát".

A gázszállítási szerződéssel kapcsolatban hozzátette, hogy "Oroszország szó szerint pénzt ajándékoz Magyarországnak". Hangsúlyozta, hogy "valójában az üzenet, amelyet Putyin itt kihirdet" az egykori keleti tömb más országainak szól, és úgy hangzik, hogy "nálunk és velünk jó jövő vár rátok, de abból csak bajotok lesz, ha szembefordultok velünk".

A Handelsblatt Hans-Peter Siebenhaar Magyarország udvarol Putyinnak című írását közölte, amely szerint Putyin és "udvartartása szívesen látott vendég Budapesten", és Orbán Viktor "udvarol a Kremlnek", amire "jó oka van", hiszen meg kell hosszabbítani a "stratégiailag fontos" gázszállítási szerződést.

Putyin az ukrajnai polgárháború kitörése óta "nem szívesen látott vendég" Nyugaton, így igen fontos számára, hogy "megnyerje hosszú távú partnernek az EU- és NATO-tag Magyarországot" - tette hozzá a szerző, megjegyezve, hogy az EU-ban "szoros figyelemmel követik a magyar hintapolitikát".

A Handelsblatt Putyin egy barátot keres címmel közölte Siebenhaar kommentárját is, amely szerint a Kremlnek "sürgősen barátokra van szüksége az EU-ban, hogy ne szigetelődjék el teljesen külpolitikailag", és ehhez "moszkvai szempontból Magyarország ideális jelölt", hiszen Magyarországnak szüksége van az orosz gázra, és Orbán "rokonszenvezik Kreml-béli autoriter kollégájával".

Hozzátette, hogy Orbán "szívesen fogadja a baráti szövetség" kialakítására irányuló kezdeményezést, és Oroszország közép-európai "stratégiai partnerévé" szeretne válni, amire jó esélyei vannak, mert Magyarország "az egyetlen opció az oroszok számára". Ugyanakkor ennek az "új barátságnak" "politikai ára" is van, mégpedig az, hogy "Orbán eljátssza politikai hitelességét a Kelet és Nyugat közötti hintapolitikával" - írta a Handelsblatt szerzője, hangsúlyozva, hogy Orbánnak "hosszú távon választania kell".

A Spiegel Online hírportál Putyin látogatása Magyarországon: Orbán átejti az EU-t címmel közölte Keno Verseck írását, amely szerint Orbán jóban akar lenni a Nyugattal, de "közben példaképként dicsőíti Oroszországot", ami kapóra jön Putyinnak, aki "éket akar verni" az EU tagjai közé.

Putyin rákényszerítette Orbánra budapesti látogatását címmel közölt írást a Die Presse című osztrák konzervatív napilap. Peter Bognar, a lap budapesti tudósítója szerint a Kreml vezetője az olcsó gáz elzárásával fenyegetett.

Az uniós országok ha valamiben egyetértenek külpolitikai témában, akkor az az, hogy Putyin nem kívánatos vendég - írja a szerző s hozzáteszi: nem így Magyarországon, hiszen Orbán, akit a kritikusokra hivatkozva Putyin klónjának nevez, fogadta az orosz elnököt.

A Kurier című sztrák napilap Putyin az EU-körzetben vadászik címmel közölt cikket, amely szerint kivételesen nem Putyinra, hanem Orbán Viktorra figyelt a sajtó és arra, miképpen pozícionálja az EU- és NATO-tag országát Oroszországgal szemben. Az írás szerint Orbán mindent egy lapra tesz fel, hiszen hitvallása az, hogy kedvező energiaárak és a szociális juttatások csökkentése nélkül Magyarország és Európa sem tud helytállni a globális versenyben. Tény, hogy a legutóbbi választásokon Orbánnak az alacsonyabb energiaárakkal sikerült meggyőznie választóit - állapítja meg a szerző.

Brit, amerikai és olasz lapok


Orbán Viktor 1989-ben azzal a beszédével vált híressé, amelyben követelte a Magyarországon állomásozó szovjet katonák távozását a nyugatias magyar jövő megteremthetősége érdekében. A magyar miniszterelnök azonban, aki hatalomra kerülése óta immár megvetően nyilatkozik a liberális demokráciáról, a Vlagyimir Putyinnal tartandó kétoldalú csúcstalálkozók "EU-tilalmával" dacolva üdvözölte Budapesten az orosz elnököt - írta szerdai értékelésében a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne szerint Putyin számára a látogatás annak demonstrációja volt, hogy néhány európai fővárosban továbbra is örömmel látják őt, a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlét ellenére. Nyugati bírálóinak szemében ugyanakkor Putyin magyarországi látogatása azt mutatja, hogy az orosz elnöknek milyen befolyása van az orosz energiahordozóktól függő kelet-európai országokban.

Az, hogy Orbán Viktor alig két héttel Angela Merkel német kancellár budapesti látogatása után tartott csúcstalálkozót Putyinnal, jelzi azt a kettős szerepet, amelyet a "Moszkvával mind szorosabb kapcsolatokra törekvő" magyar kormányfő egy európai uniós ország vezetőjeként játszik - áll a Financial Times írásában.

A The Times című konzervatív brit napilap diplomáciai szemleírója, Roger Boyes szerint Putyinnak "ismét jó hete van": Ukrajna amputációja jól halad anélkül, hogy fel kellene pörgetni a T-72-es harckocsik motorját, és az orosz elnököt visszafogadták a diplomáciai szalonokba is. Angela Merkel ismét folyamatosan vonalban van, kedden pedig - hónapok óta először - Putyin munkalátogatást tehetett egy EU-tagállamban, vagyis Magyarországon, egy baráti csevegés erejéig a magyar atomerőmű továbbfejlesztéséről.

Putyin az ukrajnai válságot most energiatakarékos készenléti üzemmódra kapcsolta, és a Nyugat alig tudja leplezni megkönnyebbülését, miközben az ukránok már építik a homokzsákbarikádokat az elkerülhetetlen későbbi invázióra készülve - áll a The Times írásában.

A The Wall Street Journal (WSJ) beszámolója szerint Vlagyimir Putyin látogatása egybeesett azzal, hogy a Kreml igyekszik tágítani a repedéseket az ukrajnai válsággal kapcsolatos európai egységfronton. A vezető amerikai üzleti-politikai napilap úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor számára az orosz elnök fogadása része a kelet-nyugati egyensúlyozásnak.

Az amerikai lap megjegyezte: a magyar kormányfő éveken át ingerelte Brüsszelt a kormányzati hatalom centralizálásával, az alkotmány átírásával és az "illiberális" demokráciák - köztük Oroszország -, mint inspirációs minta dicsőítésével. Ugyanakkor megerősítette, hogy az Ukrajnával határos Magyarország továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak és az EU-nak.

A The Wall Street Journal szerint Orbán a Putyin-látogatás alatt óvatos irányt követett. Felhívta a figyelmet a kormányfő azon kijelentésére, miszerint a média sokat találgatja, kell-e Európának félnie attól, hogy Magyarország Oroszország felé sodródik. "Az európai egység az Oroszországgal való együttműködéssel párhuzamosan teremthető meg" - idézte a lap Orbán Viktort.

Putyin ölelése Orbán Magyarországának - ezt a címet adta az Il Sole24Ore olasz gazdasági napilap az orosz elnök budapesti látogatásáról írt beszámolónak.

Az újság hangsúlyozta, Budapesten Vlagyimir Putyin kelet-európai befolyását akarta bizonyítani, Magyarország pedig "nem fordíthat hátat első számú energiaszállítójának". Az Il Sole24Ore úgy látta, a látogatás nagyon megerősítette az Orbán és Putyin közötti barátságot és a magyar-orosz kapcsolatokat. A L'Osservatore Romano szentszéki napilap szerint a budapesti energiabiztonsági tárgyalások újabb jelei Magyarország Moszkvához való közeledésének.

Viktor és Vlagyimir show-nak nevezte az Orbán-Putyin találkozót a jobbközép IlFoglio, amely szerint a "régóta két lovon ülő" Orbán Viktor azt akarta megmutatni, hogy neki is vannak szövetségesei Európában. Vlagyimir Putyin pedig az EU- és NATO-tag Magyarországon saját szerepére figyelmeztetett az európai politikai sakktáblán.

A La Stampa kommentárja szerint az Ukrajnában kiújult harcokkal egyidőben Putyin "támaszt" keresett Magyarországon.

Román, cseh, szlovák, lengyel sajtó


A román sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek meleg fogadtatásban volt része Magyarországon, és azt emelték ki, hogy Orbán Viktor Európát bírálta.

Az Evenimentul Zilei című román jobbközép napilap szerint Putyinnak annak ellenére volt része meleg fogadtatásban Budapesten, hogy Európa általában hűvösen viszonyul Oroszországhoz. Azt írták, Orbán azt követően bírálta Európát, hogy orosz gázt kapott Putyintól. A lap szerint a magyarok elégedetlenek amiatt, hogy Putyin "megvásárolta" Orbánt, aki "elárulja" Európát. A Hotnews.ro című szintén jobbközép portál azt emelte ki tudósításában, hogy Putyin látogatása már önmagában a két ország közötti jó viszonyt igazolja.

A Cotidianul című balközép hírportál úgy értékelte, hogy Oroszország bizonyítani akarja, milyen jövedelmező a barátjának lenni. A Jurnalul National című szintén balközép napilap szerint Putyin és Orbán újabban barátok lettek, és ennek köszönhetően Moszkva számára felértékelődtek az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok.

Nem az öt kormányközi megállapodás, hanem egy új dél-európai gázvezeték kereteinek a megrajzolása a legfőbb eredménye Vlagyimir Putyin vitatott magyarországi látogatásának - vélte a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.

A Törökországon keresztül haladó vezetékhez Magyarország és Szerbia csatlakozna, ezt a magyar és a szerb kormányfő már előzetesen megtárgyalta - olvasható az újságban.

Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője meg nem nevezett magyar diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a látogatás forgatókönyvéről és tartalmáról "Moszkva döntött".

Orbán olyasmit tett, amit jelenleg minden normális politikus nagyon meggondolna: fogadta Putyint. Az orosz elnöknek ezzel lehetőséget adott megmutatni, hogy Európa nem egységes az Oroszország elleni fellépésében. Állandóan találhatóak olyanok, akik nagyon jó szolgálatokat tudnak tenni - írta a Mladá Fronta Dnes című liberális napilapban megjelent, Orbán jó szolgálatot tett az orosz propagandának című jegyzetében Teodor Marjanovic.

A szerző szerint nem közép-európai nyavalya, de mégis elgondolkodtató, hogy régiónk számos politikusa miért van annyira elbűvölve az idegen autokrata vezetőktől.

A lap szerkesztője, Lubos Palata ugyanakkor a tárgyalásokról készült terjedelmes összefoglalójának ezt a címet adta: "Orbán saját játékát játssza Putyinnal, Oroszország szövetségese azonban nem akar lenni".

A Právo című prágai baloldali napilap tudósítója, Ivan Vilcek jegyzetében bírálja, hogy a Putyin-Orbán sajtótájékoztatóra csak a "kiválasztott" újságírókat engedték be.

A szlovák Hospodárské Noviny (HN) gazdasági-közéleti napilap szerint Orbán Viktor jól tette, hogy meghívta Vladimir Putyint, mert azzal megmutatta, hogy az Európai Unió még mindig saját érdekekkel rendelkező, független nemzetállamok közössége, nem pedig olyan statiszták társasága akiknek előírják, hogy milyen véleményük legyen. A tekintélyes lap vezető kommentátora, Dag Danis cikkében leszögezi: Orbánt és Putyint egyaránt szankcióknak teszi ki és "démonként láttatja" az Amerikai Egyesült Államok.

A HN szerint ezek oka a magyar kormányfő esetében az volt, hogy "nem volt szófogadó" és mivel az nem volt magyar érdek, elutasította, hogy Ukrajnának gázt szállítson, s figyelmen kívül hagyta az amerikaiak telefonjait és "tanácsait". Mi több - teszi hozzá irónikusan a cikkíró - a magyar miniszterelnök "volt olyan szemtelen" és rendőrséggel és az adóhivatallal vizsgáltatott meg az ellenzéket támogató civilszervezeteket és a kormány tevékenységét aláásó amerikai cégeket, majd kijelentette, hogy nem hagyja országát egy újabb hidegháborúba rángatni, végül pedig látogatásra hívta meg Putyint.

A liberális pozsonyi Sme "Putyin Budapesten a forradalmat leverő katonáknál is tisztelgett" című cikkében megjegyzi: amikor már úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak nincs mivel meglepnie európai partnereit, újabb váratlan lépéssel meghívja Budapestre Putyint.

Vlagyimir Putyin "budapesti kiruccanásának" a legfontosabb célja a propaganda volt a Rzeczpospolita lengyel jobbközép napilap szerint. A cikk szerzője, Jaroslaw Gizinski úgy véli, mindkét államfő elsősorban azt akarta érzékeltetni, hogy nem szigetelődtek el a nemzetközi fórumon. Megítélése szerint a Fiumei úti sírkertben a szovjet katonák előtt tisztelgő Putyin "véglegesen eltemette" az "először a szovjet, majd az orosz kísértésekkel bátran dacoló politikus" 1989 júniusában megalapozott "mítoszát". Megjegyezte, hogy temetői ünnepségen sem a magyar kormányfő, sem más kormánytag nem vett részt.

Michal Kokot, a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális lap szerkesztője a Putyin-látogatásnak azon pillanatait emelte ki, amelyekben Orbán Viktor – a szerző szerint - kedvező gesztusokat tett az orosz elnöknek: a Fiumei úti sírkertben történt koszorúzást, valamint azt, hogy a magyar kormányfő a kedd esti közös sajtóértekezleten nem reagált arra, hogy Putyin fegyverletételre szólította fel a Debalcevénél bekerített ukrán csapatokat.

"Az ilyen kacsingatás Moszkvára" a magyar energiapolitikával függ össze, az alacsony energiaárak a Fidesz 2014 őszétől "drámaian zuhanó" népszerűségén javíthatnának - jegyezte meg a szerző. Putyinnak is fontos volt a budapesti látogatás - írta Kokot az orosz tévécsatornák kommentárjaira hivatkozva - mert megmutatta, hogy Oroszország nem szigetelődött el Európában.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar lett a világ legjobb angolnyelv-oktató portálja

A weboldal olyan versenytársakat hagyott maga mögött, mint például a BBC Learning English vagy a… Tovább olvasom