Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Külföldön szerzett végzettséggel itthon

Egy neve elhallgatását kérő mosonmagyaróvári lány tavaly fejezte be tanulmányait a bécsi egyetemen. Hamar sikerült elhelyezkednie, s nemrég úgy döntött: kiváltja a vállalkozói igazolványt másodállású tevékenységre. Ekkor derült ki, hogy milyen bonyolult, hosszadalmas és költséges folyamat diplomájának elismertetése.
Sok fiatal szeretne nyugat-európai országban tanulni. Az egyetemisták azt remélik, hogy kint szerzett diplomájuk igazán versenyképessé teszi őket itthon. Arra nem is gondolnak, hogy a más országban szerzett végzettség hazai elismertetése sokszor milyen procedúrákkal jár együtt – nyilatkozta lapunknak a szerkesztőségünket megkereső fiatal lány, aki a saját bőrén tapasztalta meg mindezt.

Viszonyítani kell a hazaihoz

A huszonéves Katalin nemrég úgy döntött, hogy főállása mellett kiváltja mellékállású tevékenységre a vállalkozói igazolványt. Ehhez szüksége van a képesítésekre, melyet a bizonyítványával, diplomájával igazolnia kell. Igen ám, de ha valaki külföldön szerez ilyen bizonyítványt, azt az Oktatási Minisztériummal el kell ismertetnie. Van egy úgynevezett ekvivalencia-központ, amelyik ezt végzi. Akadnak azonban problémák. Például nem biztos, hogy az a szak, amit Katalin vagy mások kint végeztek, egyáltalán létezik-e nálunk, és ha igen, akkor sem biztos, hogy olyan szinten, mint más országban. Mindent viszonyítani kell ugyanis az itthoni helyzethez. Így könnyen lehet, hogy a kint szerzett diplomája és akadémiai címe nem ér itthon annyit, mint Bécsben – mondta a lány.

Körülményes és drága

A másik dolog a körülményes és hosszas eljárás anyagi vonzata. Ha csupán a végzettséget szeretné elismertetni valaki, az majdnem 16 ezer forint. Ha szakképzettséget is szeretne hozzá elismertetni (ahol megállapítják, milyen szakmákat gyakorolhat vele az illető), azért ezen a 16 ezren felül majdnem 47 ezer forintot kell fizetnie. És akkor még nem számoltuk hozzá a hiteles másolatok árát a diplomáról, leckekönyvről...
Az érdeklődők részletes információkat tudhatnak meg a témáról, és az egyes diplomák elismeréséről a www.ekvivalencia.hu internetes oldalon a „Tájékoztató a külföldön szerzett felsőfokú oklevél elismeréséről” című fejezetben.
Itt olvasható többek között az is, hogy a külföldön szerzett szakképzettség elismerésére nincs lehetőség, ha a magyar felsőoktatásban az adott szakképzettség nem szerezhető meg, vagy a magyar és a külföldi képzés rendje annyira eltér egymástól, hogy a megfeleltetés kiegészítő feltételek teljesítésével sem lehetséges. Az elismerés költségei az eljárási díjból és az esetleges kiegészítő díjból tevődnek össze. A végzettségi szint elismerésének díja 15.625, a szakképzettség elismerésének díja 46.875 forint.
A végzettségi szint elismerése iránti eljárásban 60 napon belül, a szakképzettség elismerésére irányuló eljárásban 90 napon belül hozza meg határozatát a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ (MEIK), amennyiben az ügyfél minden szükséges okmányt benyújtott és további bizonyítási eszköz beszerzése nem szükséges. Az érdemi ügyintézés határidejébe – hiányos beadványok esetén – nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Nem egyértelmű a fogadtatás

A közvélekedés szerint a külföldön szerzett diploma piros szőnyeges belépő a legnevesebb cégekhez, ahol a legjobban fizetett pozíciók közül válogathat a hazatérő. A tapasztalatok ennek viszont sokszor ellentmondanak. Fejvadászok és tanácsadók szerint általánosságban igaz ugyan, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a hazainál gyakorlatiasabb a képzés, így talán jobban hasznosítható az ott megszerzett tudás, mégis ágazattól, pozíciótól, szakmai tapasztalattól és még az álláspályázatról döntő személytől is függ, hogy az idegenben szerzett végzettség milyen megítélés alá esik az értékelés során. A diákok talán a legmobilabb európai, sőt, világpolgárok, az ösztöndíj- és csereprogramok bővülő kínálata révén ma már nem a véletlen különös kegye, illetve a zsenik vagy a kiterjedt kapcsolatrendszerrel bírók kiváltsága egy-egy spanyol, francia vagy német egyetemen töltött tanév. A személyzeti tanácsadók és hum ánerőforrás-igazgatók egyre sűrűbben találkoznak olyan álláskeresőkkel is, akik az elejétől a végéig külföldön folytatták tanulmányaikat. A hazatérő diplomások jelentkezését leginkább nemzetközi cégek várják, olyan munkakörökre, ahol a munkavégzés is részben külföldön történne, vagy ahol hangsúlyos a megbízható nyelvtudás.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A díszítés és a művészi tálalás fortélyai

A karácsonyra megjelenő, olvasóink által beküldött receptekből válogatott szakácskönyv készítése… Tovább olvasom