Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Kumin Ferenc: fontos hatáskörré vált a politikai vétó

Sólyom László köztársasági elnöki tevékenysége alatt fontos hatáskörré vált a politikai vétó lehetősége - jelentette ki Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője kedden Szegeden.
"A politikai vétó hatásköre igazi tartalommal telt meg a mostani gyakorlatban" - mondta a KEH Stratégiai Elemző Főosztályát vezető szakember a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium rendezvényén.

Az Európai Unió köztársaságai közül tizenötben van politikai vétójoga a köztársasági elnöknek, mellyel máshol is élnek az államfők. Ahol rendelkezik ilyen jogosítvánnyal az elnök hét országban változatlan többséggel fogadhatja el újból a törvényt a parlament, hat államban viszont már abszolút többség szükséges ehhez - közölte a politológus.

Göncz Árpád első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer, Mádl Ferenc hat alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, Sólyom László viszont eddig hússzor - ismertette Kumin Ferenc. (Legutóbb a 2011-es népszámlálásról szóló törvényt küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra Sólyom László.)

Az államfő akkor élt a politikai vétó lehetőségével, ha a jogszabály színvonalát nem tartotta megfelelőnek vagy szakmai kifogása volt a törvénnyel kapcsolatban. A döntés előkészítésére az elnöknek rendkívül kevés ideje - sürgős kihirdetés esetén öt, egyéb esetben tizenöt napja - van. Komoly szakmai stáb dolgozik a döntés előkészítésén, a KEH munkatársai szakértőkkel konzultálnak és jelentős kutatómunkát is végeznek - mondta a főosztályvezető.

Bár a politikai vétó semmire nem kötelezi az országgyűlést a parlament az esetek többségében figyelembe vette az államfő kifogásait, bár volt olyan eset is, amikor a törvényt a korábbival azonos szöveggel fogadták el a képviselők - közölte a politológus.

A köztársasági elnök jelölési gyakorlatával kapcsolatban Kumin Ferenc kifejtette, hat pozícióra - az országgyűlési biztosok mellett a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Legfőbb Ügyész személyére - tehet kizárólagosan javaslatot az államfő. A korábbi elnökök gyakran nem vállalták annak kockázatát, hogy az országgyűlés leszavazza jelöltjüket.

Alapvető érdek azonban, hogy az intézmények élén a pártoktól független személy álljon, ennek alkotmányos garanciája, hogy a jelölteket a köztársasági elnök választhatja ki kizárólag alkalmassági és szakmai szempontok alapján - fogalmazott Kumin Ferenc.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét akadozott a T-mobile szolgáltatása

Ismét akadozott a T-mobile szolgáltatása kedden, a probléma csak az észak-budai területeken… Tovább olvasom