Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Kúria: joghézag az egyéni jogvédelemben

A Kúria önkormányzati tanácsa joghézagot érzékel az egyéni jogvédelemben.
Joghézagot érzékel az egyéni jogvédelemben a Kúria önkormányzati tanácsa, ezért úgy vélik, bővíteni kellene az indítványozók körét - hangzott el a legfelsőbb bírói fórumon tartott sajtóbeszélgetésen.

Az év elejétől az önkormányzati rendeletek normakontrollját már nem az Alkotmánybíróság (Ab) végzi az alaptörvény alapján, hanem a Kúria önkormányzati tanácsa, törvények alapján. A több tízezer önkormányzati rendeletből fél év alatt mindössze néhány tucatnyinak a felülvizsgálatát kezdeményezték az új bírói fórum előtt. Az indítványok között van építés- és lakásüggyel, szociális ellátással, helyi adókkal és közterület-használattal kapcsolatos önkormányzati rendelet.

Az április 1-jén létrejött háromtagú tanács elnöke Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője, két bírája pedig Marosi Ildikó és Balogh Zsolt, korábban mindketten az Alkotmánybíróságon dolgoztak.

Balogh Zsolt a sajtóbeszélgetésen elmondta: "megváltozott az 1989-es elképzelés", amely szerint minden jogszabály - nemcsak a törvények, hanem a különféle alacsonyabb rendű jogszabályok, például rendeletek - vizsgálata az Ab-hoz tartozik, és minden egyedi államigazgatási határozat, konkrét ügyben született hatósági döntés felülvizsgálata a közigazgatási bírósághoz. Ez a szabályozás létrejötte óta szakmailag vitatott volt, sokak szerint az önkormányzati rendeletek jogszabályok ugyan, de felülvizsgálatukat praktikusabb a közigazgatási bíróságokhoz telepíteni.

"Nem kis alkotmánybíráskodás", hanem az európai gyakorlatban sok évtizede jól bevált közigazgatási bíráskodás, amit a Kúria önkormányzati tanácsa végez. Feladata az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálata konkrét ügyekkel kapcsolatban - mondta Marosi Ildikó.

A tanács megsemmisítheti a törvénysértőnek ítélt önkormányzati rendeleteket, ha pedig mulasztásos törvénysértést állapít meg, rendeletalkotási kötelezettséget írhat elő az önkormányzatnak szoros, 30-60 napos határidővel. A tanácsnak az elé kerülő ügyekben 90 vagy legfeljebb 120 napon belül kell döntenie.

"Egyelőre nincs ügydömping" - jegyezte meg Balogh Zsolt.
A tanács létrejötte óta eltelt fél évben mindössze néhány tucatnyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték, továbbá a hatáskörváltozás miatt átvettek az Ab-tól mintegy félszáz korábbi hasonló ügyet. Figyelembe véve azonban, hogy az évi mintegy 200 új törvénnyel kapcsolatban az Ab-hoz hány indítvány érkezik, a több tízezer önkormányzati rendelettel összefüggésben a vártnál kevesebb indítvány érkezett a Kúriára, aminek többféle oka lehet - mondta a szakember.

Az új jogintézményt jelenleg csak a kormányhivatalok, illetve a konkrét perekben önkormányzati rendeleteket alkalmazó bírák vehetik igénybe oly módon, hogy a Kúria önkormányzati tanácsához fordulnak a rendelet törvényességének kérdésében. Ez a lehetőség azonban egyelőre még a jogi közvélemény és az indítványozásra jogosultak körében sem eléggé ismert. Ráadásul a bírák általában nem szeretnek "kiszólni" a rájuk bízott eljárásokból, amennyire lehet, igyekeznek önállóan megoldani a jogvitákat. A kormányhivatalok pedig a jelenlegi időszakban nyilvánvalóan leterheltek az önkormányzati rendszer jelentős átalakítása, a járások létrehozása miatt - mondta a bíró.

Marosi Ildikó hozzátette: álláspontja szerint azért is kevés az ügy, mert hiányzik az indítványozói körből a közvetlenül érintett állampolgár. Jelenleg ezek az emberek vagy a kormányhivatalhoz fordulhatnak, vagy a bírósághoz. A bíró fordulhat a Kúriához, ha ő törvénysértőnek tartja az alkalmazandó önkormányzati rendeletet. Az érintett embereknek arra nincs lehetőségük, hogy a kifogásolt önkormányzati rendeletet közvetlenül a Kúria előtt támadják meg.

Ez joghézag az egyéni jogvédelemben. Nyitni kell az indítványozói kört - véli Balogh Zsolt. Szerinte az érintett állampolgárok mellett az alapvető jogok biztosának kellene még lehetőséget adni arra, hogy az önkormányzati rendeletek ügyében a Kúriához fordulhasson.

Az eddig elbírált ügyek közül a kúriai háttérbeszélgetésen felvetődött az az Érpatakon megalkotott szabályozás, amely a szociális segély, lakhatási támogatás feltételéül szabja, hogy a kérelmező és a vele egy háztartásban élők betartsák az alapvető higiéniai normákat, azaz tisztálkodjanak. A rendelet hivatkozik "a többségi társadalom elvárásaira". A tanács a rendelet több pontját megsemmisítette. A hírek szerint van olyan önkormányzati rendelkezés is, amely pénzbüntetéssel szankcionálja a kirívóan közösségellenes magatartások között például a főtéren "elkövetett" csókolózást.

Mindezek az esetek felvetik a magánszféra autonómiájának és a közhatalom szabályozási körének dilemmáját, például azt, hogy egy helyi önkormányzat milyen mértékig szólhat bele az emberek, családok magánéletébe - vélekedtek a szakemberek.

Marosi Ildikó felvetette azt is: egyelőre kérdéses, hogy a tanácsnak mennyire van lehetősége az önkormányzati autonómia oltalmazására a végrehajtó hatalommal szemben, amire jogállami keretek között szükség van, hiszen a végrehajtó hatalom csak szűk körben írhat elő kötelezettségeket a helyi hatalom számára. Az európai jogfejlődés iránya pedig egyértelműen az, hogy a közigazgatási bíráskodás idővel nem csupán az önkormányzati, hanem az államigazgatási rendeletalkotás felülvizsgálatára is kiterjed.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lebukott Rajkánál: hűtőkamionban csempészett 9000 márkás farmert

A szlovák rendszűmú kamiont Rajkánál kapták el a NAV pénzügyőrei. Tovább olvasom