Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

L. Simon László nem tud arról, hogy le akarnák váltani

L. Simon László nem tud arról, hogy le akarnák váltani kultúráért felelős államtitkári posztjáról és lemondani sem áll szándékában. A politikus erről egy szerdai budapesti rendezvény után beszélt újságíróknak.
Az elmúlt napokban több sajtóhír is valószínűsítette L. Simon László menesztését. Az államtitkár azonban eddig nem nyilatkozott az ügyben.
L. Simon László szerdán a Hégető Honorka-díj átadása előtt rendezett beszélgetésen elmondta: államtitkárként hívták meg, és ebben a minőségében is vett részt a rendezvényen.

Finanszírozási kérdésekről szólva emlékeztetett arra, hogy idén a magyar állam - több tárca költségvetésében - a tervek szerint 105 milliárd forintot fordít kultúrára. A végösszeg azonban még változhat némileg, hiszen az államtitkárság 2012-ben is többet költött az év eleji tervezethez képest, és a 105 milliárdban nem szerepelnek az önkormányzatok kulturális célú kiadásai sem. Ehhez érdemes mérni a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2,5 milliárdos költségevetését, melynek jelentős része a tagság járadékaira megy - vont párhuzamot.

L. Simon László kitért a Műcsarnok sorsára is, amelynek tulajdonjoga a kultúráért felelős tárca törvényjavaslata szerint az MMA-hoz kerülne át. Az államtitkár hangsúlyozta: a tulajdonjogtól elválik a Műcsarnok működtetése, így a változás nem feltétlenül érinti az igazgató személyét.
Mint azonban megjegyezte, sokkal nagyobb horderejű változások is zajlottak a magyar kultúrában: többek között létrejött az összes megyei levéltárat is integráló Magyar Nemzeti Levéltár, 214 múzeumi egység került át az államtól az önkormányzatokhoz, egyesült a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria, valamint megszületett a múzeumi negyedről szóló kormányhatározat.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért mozgalomhoz tartozó független országgyűlési képviselő szerint a 105 milliárd forintos keret döntő része intézményfinanszírozási célokat szolgál, így kevés a kulturális kormányzat szabadon felhasználható kerete. Ehhez képest már "irtózatosan sok pénznek" tűnik az MMA évi 2,5 milliárdos költségvetése, mikor nagynevű független színházi társulatoknak néhány millió forint kiesése is a megszűnést jelentheti - figyelmeztetett.

A képviselő elismerte, hogy "van egy pozitív elmozdulás" az államtitkárság büdzséjében, attól tartott azonban, hogy a költségvetési törvény általa valószínűsített módosításai során a kulturális terület forrásokat fog veszíteni.

Kerényi Imre rendező elmondta: bízik abban, hogy az MMA "kiforrja a gyerekbetegségeit" és úgy vélte, a köztestületnek meg kell találnia azt a vezetést, amely a baloldali meggyőződésű művészeket is meggyőzi a belépésről.

A Műcsarnokra kitérve megjegyezte, a "tematikus kiállítás világdivat", de csupán néhány képzőművész bemutatására alkalmas. "Európai divat, hogy a szalonrendszert elkezdték lenézni, pedig ez szakmai hiba" - jegyezte meg.

L. Simon László a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) sorsáról szólva elmondta: felmerült, hogy az intézmény világszínvonalú gyűjteményét a múzeuminegyed-beruházás részeként megépülő Szabolcs utcai raktárbázison helyezzék el.

Amennyiben megvalósulna a Nyugati-pályaudvarhoz vezető sínek részleges lefedése, akkor a bázist fizikailag is össze lehetne kötni az állatkerttel és akár az MTTM közönségforgalmi része is átkerülhetne a Szabolcs utcába - vetette fel, hozzátéve: erre a fejlesztésre egyelőre nincsen forrás.

A kulturális intézményvezetői kinevezések gyakorlatáról szólva az államtitkár hangsúlyozta: nem kívánja eltörölni a pályázati rendszert, csupán abban változtatna, hogy a fenntartó mellőzhetné a pályázat kiírását. A felkért bírálóbizottságok értékelése eddig sem volt kötelező érvényű, ezért korábban is állandóak voltak a viták a kinevezéseknél - idézte fel.

Karácsony Gergely elismerte, hogy a jelenlegi rendszer problémás, és 2010 előtt is az volt, úgy vélte azonban, hogy inkább a kulturális intézmények használóinak befolyását kellene erősíteni a pályázatok során. Abszurd, hogy a pályázati anyagok most nem nyilvánosak, így nem tud kialakulni széles körű társadalmi vita, pedig fontos lenne, hogy a kinevezett vezető a pályázatára kapja a mandátumát - fűzte hozzá.

L. Simon László válaszában a "szép ideák" gyakorlati megvalósításának nehézségeit emelte ki, egyetértett azonban a nyilvánosság fontosságával. Mint elmondta, most a fenntartó nem hozhatja nyilvánosságra a jelentkezők belegyezése nélkül a pályázati anyagokat, elképzelései szerint azonban a pályázat nélküli kinevezésnél is szakmai koncepciót kellene készítenie a felkért vezetőnek, és ezek a dokumentumok nyilvánosak is lennének.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

LMP: a kormány munkahelyteremtésre költse a közfoglalkoztatás forrásait!

Az LMP azt kéri a kormánytól, hogy munkahelyteremtést célzó gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre… Tovább olvasom