Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Laborc megjelent a ténymegállapító bizottság előtt

Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.
Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója kedd délután megjelent az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága előtt.

Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.

Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke az ülés után sajtótájékoztatóján elmondta: keddre három ember meghallgatását tűzték napirendre. A testület délelőtt mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával. Délutánra meghívták Vajtó Lajost és Laborc Sándort. Az üzletembert három ismert címén értesítették, de mindenhonnan visszajöttek a meghívók. "Úgy látta jónak, hogy szabálysértést kövessen el, s nem jelent meg" - jegyezte meg Mile Lajos.

Az LMP-s politikus azt mondta: Laborc Sándor felkészült a keddi, újbóli meghallgatására, alaposan és érdemben válaszolt a bizottság kérdéseire. Mile Lajos hozzátette: néhány dolog valamivel tisztább és világosabb, mint korábban, de az üggyel kapcsolatos alapkétségeit nem oszlatta el.

A ténymegállapító albizottság munkája során nagyjából 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt - folytatta. Több meghallgatást már nem terveznek. Az eddig összegyűjtött információkat összesítik, és február végére elkészítik a jelentést. Mile Lajos hangsúlyozta, hogy amit elvégeztek, nem értéktelen, de "botorság lenne azt állítani, hogy végére jártak az egész históriának", hiszen "ez rendkívül szövevényes ügy".

Kijelentette: az már most leszűrhető, hogy a vizsgált időszakban - a 2008-as találkozók idején - nem voltak "felhőtlenek" a viszonyok a rendvédelmi szerveknél és titkosszolgálatoknál, és ez nemcsak bizalmatlanságot jelentett, hanem Mile Lajos megítélése szerint a szabályok hiányosságát, szervezetlenséget is. Megállapítható, hogy a politikai irányítás sem volt hibátlan - tette hozzá.

Mint mondta, ezzel együtt sem tárták fel az alapokat. Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell.

Mile Lajos bízik benne, hogy a munka, amit elvégeztek, és a jelentés, amelyet elkészítenek, alapot jelenthet a jövőre nézve, továbbá az új parlamenti ciklusban "meglesz az elszántság" ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát.

Hozzátette: ez csak akkor lesz sikeres, ha a politikai elitben is meglesz az elszántság a szembenézésre. Ugyanis - mint megjegyezte - az akkor kialakult "együttműködés" a mai napig érezteti hatását, s ebben a politikának is szerepe van.

Mile Lajos korábban Portik Tamás meghallgatásáról azt mondta: válaszolt a kérdéseikre, de mivel már elég régen voltak a találkozók, sok mindenre "nem emlékezett". Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja úgy nyilatkozott: megítélése szerint nem volt segítőkész Portik Tamás, de érdemes volt meghallgatni. Ugyanis - mint a képviselő kiemelte - volt ellentmondás a többi nyilatkozathoz képest.

A fideszes képviselő arra is kitért: eredményesnek tartja a bizottság munkáját, mert rámutattak arra, hogy jóval nagyobb figyelmet kell - és kellett volna "a szocialista kormányok alatt is" - fordítani a szervezett alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatára. Ez az ügy "arra mindenképpen ráirányítja a figyelmet, hogy a Gyurcsány-korszakban nem megfelelően kezelték a titkosszolgálatokkal kapcsolatos ügyeket" - jelentette ki Kocsis Máté.

Portik Tamást múlt hétfőn a Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítéletében tizenegy év fegyházra ítélték felbujtóként elkövetett emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal tavaly április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. A dokumentumok szerint 2008-ban kétszer találkozott Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirata szerint Portik azt mondta, félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága tavaly május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Decemberben a nemzetbiztonsági bizottság február 28-ig meghosszabbította a ténymegállapító albizottság mandátumát.

Múlt kedden Mile Lajos a HírTV Magyarország élőben című műsorában azt mondta: a következő parlamenti ciklusban folytatni kell - méghozzá az 1990-es évek elejéig visszamenve - az Energol Rt. és az olajszőkítés ügyeinek felgöngyölítését, fel kell deríteni, hogy kik és milyen mértékben voltak érintettek. Hozzátette: vizsgálni kell a korabeli szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a vám- és pénzügyőrök érintettségét, továbbá azt, hogy esetleg mely politikusok és milyen szinten voltak benne az olajszőkítéses ügyekben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkacsoport fogja Paksot felkészíteni az erőmű-beruházásra

Fontos célkitűzés, hogy Paks város lakosságának életvitelét, nyugalmát a projekt a lehető… Tovább olvasom