Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Lamperth szerint szerint az ügysegéd közigazgatási postás

Többek között a jegyzők polgármester áltai kinevezését, az építésügyi hatósági jogköröket és a járási rendszer hatékonyságát illetően fogalmaztak meg kritikákat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem járási rendszerről tartott csütörtöki konferenciájának előadói.
Lamperth Mónika, MSZP-s országgyűlési képviselő, volt szocialista önkormányzati és területfejlesztési miniszter úgy vélte: a járási rendszer bevezetésével nem került közelebb az ügyintézés az emberekhez, hiszen míg egy falusi embernek eddig a jegyzőhöz kellett bemennie ügye elintézéséhez, addig most a járási hivatalhoz kell fordulnia, az ügysegéd beiktatása pedig egyfajta "közigazgatási postást" jelent, amivel az elintézési út hosszabb lesz.

Úgy vélte, sem a járási rendszer hatékonyságára, sem olcsóságára jelenleg nincs bizonyíték.

Hargitai János Baranya megyei kormánymegbízott, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő ugyanakkor azt mondta: az államigazgatási átalakítás eredményeit látva töretlenül hisz abban, hogy ez egy működőképes rendszer lesz, az pedig nem kétséges, hogy olcsóbb. Közölte: az első költségvetési évben 60 milliárd forinttal kevesebbe kerültek a kormányhivatalok, mint azok elődjei, amelyeket "Lamperth Mónikáék" hagytak örökül.

Azt viszont elismerte, hogy a járási rendszerrel a főváros szintjén csődöt mondtak, mert a kerületi hivatalokkal csak bonyolították az eddig is "fejnehéz" budapesti önkormányzati rendszert. Szerinte ez annak eredménye, hogy "nem akadémikusok, hanem politikusok hozzák a jogszabályokat", vagyis a politikusok harca nyilvánul meg a jogalkotásban.

Hargitai János egyetértett egy korábbi előadó, Kéki Zoltán, kaposvári címzetes főjegyző véleményével, aki előadásában amellett érvelt, hogy testület által választott, határozatlan időre kinevezett jegyzői státuszra van szükség. (A 2011 decemberében elfogadott új önkormányzati törvény szerint a jegyzőt a polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki.) Kéki Zoltán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "A helyi hatalom lelkiismerete is volt pozitív értelemben a jegyző (...) most szilenciumra vagyunk kényszerítve, megalkuvásra és gyávaságra. Ma csak az a jegyző bátor, aki becsukni készül maga után ajtót".

Hargitai János ezzel kapcsolatban "teljesen elhibázottnak" tartotta, hogy az önkormányzati törvénnyel a jegyzőket a polgármesterek alá "gyűrték", ugyanakkor nem tartotta valószínűnek, hogy ez egy hosszú életű jogintézmény lesz.

Előadásukban többen is szót ejtettek arról, hogy az építésügyi hatósági feladatok az új rendszerben is a jegyzőnél maradtak. Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott az erről szóló parlamenti vitát felidézve azt mondta: akik a törvényhozásban, úgy látták, hogy az építéshatóság esély és nem veszély, azok azt támogatták, hogy maradjon az önkormányzatoknál, mások - köztük ő maga is - viszont inkább azt mondták, hogy az építésügynek a járási hivatalnál lenne a helye. "Azt is kell tudni, hogy a parlamentben 14 kormánymegbízott képviselő van és 75 polgármester. A meccs eldőlt" - fogalmazott.

Hargitai János is elismerte, hogy építésügyben nem tudták végrehajtani, amit Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eredetileg akart. Lamperth Mónika szintén úgy vélte, hogy ennek a feladatnak a járási hivatalhoz kellett volna kerülnie. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy belügyminiszterként ő maga is megpróbálta ezt a feladatot elvonni az önkormányzatoktól, de - mint mondta - úgy járt, mint most Navracsics Tibor szakminiszter. "Csak engem akkor a szocialista polgármesterek feszítettek fel a falra, és azt mondták, hogy egy frászt" - fogalmazott.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzifával segíti a rászorulókat a veszprémi erdőgazdaság

Újabb ezer mázsa tűzifát osztott ki rászorulóknak a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., amely… Tovább olvasom