Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 22°C Még több cikk.

Lassanként eltűnnek a tájszólások

Százötvenegy gimnazista és szakközépiskolás diák méri össze tudását a háromnapos Kazinczy-versenyen. A nyelvművelő nevét viselő gimnázium szervezői derűlátóak, mivel évről évre többen érkeznek a határokon túlról. A verseny idén is szóbeli és írásbeli feladatokból tevődik össze.
Negyvenegyedik alkalommal rendezték meg a Szép Magyar Beszéd döntőjét, amely idén is Kazinczy Ferenc szobrának megkoszorúzásával kezdődött tegnap reggel. A döntőbe került legjobbak szóbeli és írásbeli teljesítményét idén is rangos szaktekintélyek bírálják el, köztük az elnök, Bencédy József Lőrincze-díjas nyelvész, Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó és Korzenszky Richárd tihanyi perjel. Az eredményhirdetésre, valamint a Kazinczy-, a Péchy Blanka-díjak és a Kazinczy- érmek átadására holnap kerül sor.
Németh Tibor, a Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója szerint évről évre több versenyző érkezik a határon túlról: míg tavaly tizenöten, idén már harmincan képviselték Erdélyt, a Felvidéket, a Vajdaságot és Kárpátalját. Az erősödő szakmai kapcsolatnak köszönhetően ugyanis a külföldön oktató magyartanárok gyakrabban látogatnak az anyaország nyelvművelő rendezvényeire és táboraiba, ahol módszertani ismeretekkel gazdagodnak, s így eredményesebben készíthetik fel a diákokat.
Ami a szabadon választott prózát illeti, érdekes tapasztalat, hogy a régi klasszikusok mellett az újabb szerzők műveit is szívesen gyakorolják a tanulók, sokan hozzák magukkal például a szép emlékű és nagyra becsült, kazinczys tanár, Z. Szabó László írásait. Van viszont egy kevésbé örvendetes tanulsága is a nagy múltú versenynek: a tájszólások egyre inkább kivesznek az egyes térségekben élők nyelvéből, ma már talán egyedül a palócos kiejtésre kaphatják fel a fejüket a zsűritagok, akik a különböző dialektusokat mindig örömmel fogadták.
Szabó Erika Csoóri Sándor-művet választott. A székesfehérvári, harmadikos gimnazista saját elhatározásából vágott bele a nehéz feladatba. Úgy véli: minden korosztályra ráfér a folyamatos gyakorlás, s a diákzsargonnál is nagyobb veszélyt jelent az üzleti nyelvben elhatalmasodó idegenhóbort.
Tóth Szandra Budapestről érkezett és Pilinszky Jánosból készült. A költő a közhelyek ellen intéz támadást a választott műben, s ezzel máig élő problémát feszeget. A legfőbb gond azonban – mondja a harmadikos gimnazista lány –, hogy a digitális technika által elterjedt szlengek – vagy például az egész szófordulatokat is helyettesítő, úgynevezett „smileyk” – a minimális közlési igényhez szoktatják a fiatalabb korosztály egészét.
Szintén a fővárost képviseli Mészáros Bence. A második osztályos fiú szerint a szavak megfelelő hangsúlyozására, a szórendre, szóhasználatra a képzettebbek sem figyelnek oda, de ez köszönhető a média nem hozzáértő szereplőinek is, akiktől akárhogyan is: a hétköznapi ember beszélni tanul.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gerrard: nem

labdarúgás

Rafael Benitez, az FC Liverpool labdarúgócsapatának vezetőedzője… Tovább olvasom