Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Lassú növekedési pályán a magyar gazdaság

A foglalkoztatási helyzetet a stagnálása jellemzi, az államháztartás egyensúlyi helyzete azonban tovább javul, és az infláció is mérséklődik kissé.
A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) az első félévi lassú, 1,9 százalékos növekedése után az év egészére várhatóan 2,2, de legfeljebb 2,5 százalékkal emelkedik. A belföldi keresletnek a már a második negyedévben is érzékelhető bővülése éves szinten ellensúlyozhatja az export lassabb növekedésének a negatív hatását - derül ki a Kopint-Tárki Zrt. idei harmadik konjunktúrajelentéséből, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.

A közlemény szerint a második negyedévben a fogyasztás már 1,1 százalékkal emelkedett, miközben a beruházások mintegy 4 százalékkal zsugorodtak. Az amúgy is beruházás-hiányos magyar gazdaságban ez már rövid-, de különösen középtávon súlyos növekedési korlátokat jelenthet. Erre az évre 1,2 százalékos reálkereset növekedés várható.

A Kopint-Tárki megállapítása szerint a munkaerőpiaci tendenciák is kedvezőtlenül alakulnak az idén, mivel a várakozások szerinti a folyamatosan csökkenő foglalkoztatás mellett a munkanélküliség 7,8 százalékos szinten marad. A kutatók az idei inflációs várakozásokat a korábbi negyedévi prognózishoz képest változatlanul 6,5 százalékra jelzik előre.

A gazdaságkutató várakozása szerint a Brent nyersolaj hordónkénti ára éves átlagban 110 dollár lehet, a korábbi negyedévben előrejelzett 120-123 dollárral szemben.

A világgazdasági környezet nyár közepe óta a korábban vártnál kedvezőtlenebbé vált: a növekedés minden fő régióban lelassult, s a nemzetközi pénzpiaci kockázatok erősödése következtében a várható növekedési trendek előrejelzése is sokkal bizonytalanabbá vált. A vártnál kedvezőtlenebb a helyzet az Európai Unió országaiban is. Így az idén az euróövezet növekedési üteme a tavalyi 2,7 százalékról 1,5 százalékra lassul, s ez a trend jövőre is folytatódik, amikor csupán 0,8 százalékos GDP növekedést várnak.

Az új 12 EU-tagország átlagos gazdasági növekedése az idén várhatóan 5 százalék lesz. Az idei gazdasági növekedési várakozások közül kiemelkedik 7,5 százalékkal Szlovákia, 6,8 százalékkal Románia, és 6 százalékkal Lengyelország, míg a sereghajtók között található a stagnáló Lettország, az 1 százalékos növekedést elérő Észtország, és a várhatóan 2,2-2,5 százalékos növekedést elérő Magyarország.

Olvasóink írták

  • 2. brave 2008. szeptember 22. 20:25
    „ezt már ismerjük!meg a "NAGY A JÓLÉT" címűt is!”
  • 1. zweistein 2008. szeptember 22. 15:25
    „Optimista cím. Nézzék meg azért a cikk tartalmát is! Például az utolsó bekezdés igazán einstenivé teszi a címet ("Minden relatív") Nem lehetséges, hogy a lassú növekedési pálya valójában gyors lemaradási pálya??”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Változhat a pártok működését segítő alapítványok támogatása

Az ide kapcsolódó szabályozás bizonyos részeit tavasszal alkotmányellenesnek minősítette az… Tovább olvasom