Délmagyar logó

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -3°C | 4°C Még több cikk.

Lázár: Magyarország nyitott az Öböl-térség felé

A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást. Magyarország csak élni akar a lehetőségekkel.
Az állam ügyei lassan rendbe jönnek, az új állami struktúra kialakítása lezárult, így Magyarország készen áll arra, hogy nyisson az Öböl-térség országai felé - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy nemzetközi konferencián szerdán Budapesten.

Lázár János az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont által Magyarország és az Öböl-térség kapcsolatainak perspektívái címmel rendezett tanácskozáson kiemelte: "a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást". Magyarország csak élni akar a lehetőségekkel, átveszi azt a nyugati gyakorlatot, hogy más kultúrákat elfogadva felveszi a kapcsolatot a térség országaival - közölte.

Azt mondta: a kormánynak az a terve, hogy külgazdasági és külpolitikai kapcsolatait átszervezve jelentős lépéseket tesz Ázsia országai felé, és amikor Kelet felé nyit, ezen országok kulturális hagyományait, társadalmi-politikai berendezkedését tiszteletben tartja.

Kifejtette: a 2008-ban kezdődött válság Magyarországot nagyon keményen sújtotta, csaknem a gazdasági értelemben vett megsemmisüléssel és a csőddel kellett szembenéznie. A 2010-ben megválasztott kormány ezt a válságot azonban esélyként értelmezte az ország újraszervezésére - mutatott rá.

Elengedhetetlenül szükséges volt az elmúlt 20 év lezárása, új állami struktúra szervezése. Ennek kialakítása mára lezárult, átszervezték az országot és pénzügyeit - mondta.

Véleménye szerint a régi sztereotípiák mindörökre megdőlni látszanak, egy Magyarországhoz hasonló méretű országnak innovatívnak kell lennie a kapcsolatteremtésben is. Ezért nyitnak az Öböl-térség felé is, ahol "nem állt meg a gazdaság", folyamatos a növekedés, és jelentősen megerősödtek ezek az országok az elmúlt években.

Hangsúlyozta: a magyar társadalom nyitott, kész befogadni az Öböl-térségből érkezőket, megismerni közösségeiket. Nemcsak a gazdasági, hanem a tudományos, az oktatási és a kulturális együttműködésre is óriási lehetőségek kínálkoznak - mondta.

Mohamed asz-Szabah asz-Szalim asz-Szabah volt kuvaiti külügyminiszter, az Oxfordi Egyetem vendégprofesszora előadásában kiemelte: az arab világban jelenleg káosz uralkodik, rendszeresek a tiltakozások több országban. A politikai elit sokszor úgy gondolja, a "kreatív káoszra" néha szükség van, hogy előrelépést lehessen elérni - közölte. Hozzátette: kérdéses, hogy miről is szól az arab tavasz: a demokratikus értékekről, az iszlám identitás védelméről, az osztályok közötti küzdelemről vagy a hatalomért folytatott harcról.

Úgy látja, bár az elmúlt időben gazdasági szempontból valóban fejlődött az arab világ, ezt nem követte politikai fejlődés, az arab országokban nagyrészt tekintélyelvű maradt az irányítás. A felkelés néhány országban - Tunéziában, Líbiában, Egyiptomban és Jemenben - annyiban sikeres volt, hogy megbukott az autokrata kormányzat, de a komoly munka, az új politikai struktúra kiépítése még csak most kezdődik - mutatott rá.

Mint mondta, az arab világ mozgalmai arra utalnak, hogy az eddigi politika elavult, káoszhoz és széteséshez vezethet, ezért mindenképpen újfajta kormányzásra van szükség. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a politikai berendezkedés nem tartható fenn gazdasági egyensúly nélkül, a politikai és a gazdasági reformoknak összhangban kell állniuk.

A konferencia elején a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorává avatták Mohamed asz-Szabah asz-Szalim asz-Szabahot.

Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyar-kuvaiti kapcsolatokról elmondta: Kuvait az egyik első ország az Öböl-térségben, amellyel Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot. Magyarország 1990-ben elítélte Irakot, amiért megszállta Kuvaitot. A kétoldalú kapcsolatok szorosabbá váltak az Öböl-háború után, amit a magas szintű látogatások is megerősítettek - idézte fel.

Kiemelte: a magyar-kuvaiti partnerség alapelve, hogy mindkét országnak a lehető legelőnyösebb legyen az együttműködés. Ezért májusban gazdasági vegyes bizottság jön létre, amely várhatóan új szakaszt nyit a kétoldalú gazdasági és kereskedelemi kapcsolatokban - közölte.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nébih: fokozottan ellenőrzik a zöldségeket és gyümölcsöket

Az ellenőrzések célja a minőség ellenőrzése mellett az országba beszállított jelöletlen, nem… Tovább olvasom