Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Letelepedési kötvényt még nem bocsátottak ki, közvetítők már vannak

Az ÁKK már korábban közölte, hogy az éves kibocsátási tervben nem számoltak bevétellel a letelepedési kötvényekből.
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. még nem bocsátott ki letelepedési államkötvényt, bár már négyre nőtt az ilyen államkötvények vásárlására felhatalmazott vállalkozások száma, amelyek közül két közvetítővel az ÁKK keretszerződést is aláírt - mondta az MTI-nek Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese.

Az ÁKK már korábban közölte, hogy az éves kibocsátási tervben nem számoltak bevétellel a letelepedési kötvényekből.

Az ÁKK nem vállalkozott a kereslet becslésére, egyébként pedig a jelenlegi szabályozásban nem is mérlegelhet, ki kell bocsátania, ha van a feltételeknek megfelelő jelentkező - magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ha lesz érdemleges bevétel, vissza foghatják az egyéb devizakibocsátásokat - tette hozzá. A devizakötvény-kibocsátásokra azért szerepelt az éves tervben 4-4,5 milliárd euró, mert a tényleges kibocsátás a belföldi devizakötvény, a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) és a letelepedési kötvény alakulásától függ.

Egy tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint az a külföldi, aki (vagy a többségi tulajdonában álló cég) legalább 250 ezer eurót fektetett a felhatalmazott közvetítő cég valamelyike által kibocsátott, legalább ötéves futamidejű értékpapírba, a korábbiaknál gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után már hat hónappal letelepedési engedélyt kaphat Magyarországon.

A konstrukcióban maguk a letelepedni szándékozók nem, csak a közvetítő vállalkozások vásárolnak letelepedési államkötvényt az ÁKK-tól, amely csak az utóbbiakkal áll szerződéses viszonyban, hangsúlyozta Borbély László András.

A Letelepedési Magyar Államkötvény nem forgatható, azaz forgalomba nem kerülhet, magyar jog szerinti, zárt körű speciális ötéves diszkont állampapír, amelyet a Magyar Állam nevében az ÁKK bocsát ki, és ad el a közvetítő vállalkozásoknak.

A letelepedni szándékozókhoz azonban nem kerül tovább a letelepedési államkötvény. Ők az ÁKK-val nem, csak a közvetítő vállalkozással kerülnek szerződéses viszonyba, amelytől a törvényben megkívánt 250 ezer euróért nem letelepedési kötvényt, hanem azok által kibocsátott értékpapírt vásárolnak.

A közvetítőknek azt kell vállalniuk, hogy a letelepedni szándékozók számára legalább 250 ezer euró értékben, legalább ötéves saját értékpapírt bocsátanak ki, és az utóbbiak által befizetett összegből - a tartózkodási engedély kiadásától számított 45 napon belül - az ÁKK-tól letelepedési államkötvényt vásárolnak.

A diszkont jelleg azt jelent, hogy az ÁKK névérték alatt adja el a kötvényt - a törvény szerint a magyar euróban denominált államkötvények másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalékos hozamnak megfelelő diszkonttal, azaz az állam szempontjából a piacinál valamivel kedvezőbb áron - és a lejáratkor a névértéket fizeti vissza.

Öt év múlva, a letelepedési államkötvény lejáratakor az ÁKK a kötvényt birtokló közvetítő vállalkozásnak fizeti majd ki a névértéket. Maguknak a letelepedőknek a közvetítő vállalkozásokkal szemben lesz, az azoktól vásárolt értékpapír után követelésük, így ők viselik a közvetítők nemfizetési-kockázatát.

A közvetítő cégeket az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hagyja jóvá, azzal, hogy egy-egy országra csak egy közvetítő jelölhető ki, a cégnek bejegyzett vállalkozásnak kell lennie, amely kizárólag a fenti tevékenységet végzi, és csakis névre szóló értékpapírt bocsáthat ki.

A letelepedni kívánókkal és a közvetítők közötti szerződésekre a fentieken túl nincs megkötés. Az egyik közvetítő cég honlapjából annyi kiderül, hogy az öt évre lekötött 250 ezer euróra nem fizet kamatot, viszont 40 ezer eurós bevándorlási tanácsadói díjat számít fel.

Szakértők szerint mindez magyarázhatja, hogy a konstrukció, amelynek fő vonzereje az EU-ba való bejutás, a hírek szerint nagy érdeklődés ellenére állampapír-befektetést eddig nem hozott.

A bonyolultnak tetsző konstrukció révén olyan országokból is részesülhetnek a gyorsított letelepedésben befektetők, ahol magyar államkötvény egyébként nem forgalmazható, mondta az ÁKK vezérigazgató-helyettes, példaként Kínát hozva fel.

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn hagyta jóvá az Arton Capital Hungary Kft.-t, amely az Egyesült Arab Emírségekben gyűjthet be letelepedési kérelmeket és pénzeket, és jegyezhet ezek alapján majd letelepedési kötvényeket, derül ki a bizottság honlapján közzétett határozatból. A Népszava keddi információja szerint az Arton Capital nemzetközi cégcsoport kanadai és bolgár letelepedési kötvények értékesítésével is foglalkozik, a hazai leányt márciusban alapították, és több bolgár lakcímmel rendelkező tagja is van. Az eddigi három közvetítő cég sajtóinformációk szerint magyar üzletemberekhez kötődik.

A magyar Államadósság Kezelő Központ Zrt. eddig két közvetítő vállalkozással kötött megállapodást a speciális kötvények értékesítéséről: a Kajmán szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund Kínában és Vietnamban benyújtott kérvényeinél működhet közre, a Máltán bejegyzett Discus Holdings Ltd Dél-Afrikában, Indonéziában, Kenyában és Nigériában. A Cipruson bejegyzett Innozone Holdings Limiteddel, amely Cipruson és Indiában tevékenykedhet, a közeljövőben várható a szerződés aláírása. Mindegyikük közreműködhet a fenti országok polgárainak Magyarországon benyújtott kérvényeiben is.

Olvasóink írták

  • 1. Emberségetavilágnak 2013. május 29. 11:09
    „Adóparadicsomokban bejegyzett cégek...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szilvásy: semmi közöm a kiszivárogtatáshoz

A Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere tagadja, hogy köze lenne az őszödi… Tovább olvasom