Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Lezsák Sándor: szükség van a kommunizmus szörnyűségeinek felidézésére

Mindszenty József bíboros életéről szóló konferenciát tartottak szombaton a Parlament felsőházi termében.
Szükség van a krónikásokra, történészekre, akik sokat segítenek abban, hogy felidézzék a kommunizmus szörnyűségeit, a múlt fájdalmait, tanulságait - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Mindszenty József bíboros életéről szóló konferencián szombaton Budapesten, a Parlament felsőházi termében.

A Mindszenty Társaság az Isten szolgája című konferenciáján Lezsák Sándor, a testület elnöke kiemelte: a történészeknek fel kell idézniük az internálótáborokban történteket, a széthullott családok és a megalázó élethelyzetek emlékeit is.

Lezsák Sándor bemutatta a Mindszenty Társaság legújabb, "Szenteltessék meg a Te neved..." című kötetét, amelyben egyebek mellett írnak Mindszenty bebörtönzéséről a nyilas rémuralom alatt, tevékenységéről a benesi dekrétumok ellen, és a politikai rendőrség általi megfigyeléséről.

Az Országgyűlés alelnöke az MTI kérdésére úgy fogalmazott: "a mai nappal is közelebb vagyunk" Mindszenty József boldoggá avatásának időpontjához, ez ügyben "reménykeltő mondatokat kaptunk Erdő Péter bíborostól, hogy talán elhárultak olyan akadályok, amelyek korábban nehézkessé tették az eljárást". Hozzátette: "lelkünkben őt már boldoggá avatta a tisztelet és a szeretet".

Kovács Gergely okleveles posztulátor (szentté avatási eljárási tisztviselő) beszámolt arról: a boldoggá avatási eljárás vizsgálati anyagának öt kötetéből kettő elkészült, jövőre lehet kész mind az öt, ezután kezdődhet a Vatikánban az iratok tényleges római értékelése.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek beszédében Pázmány Péter és Prohászka Ottokár mellett a reformáció utáni három legnagyobb magyar katolikus főpásztor egyikének nevezte Mindszenty Józsefet, a "fehér vértanút", aki "nagy elkötelezettséggel dolgozott a magyarság megmaradásáért".

Bank Barbara történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársa előadásában arról beszélt, hogy Mindszenty József 1945-1946-ban különböző fórumokon nyíltan beszámolt az internáltak fogva tartási körülményeiről, miközben a korabeli kommunista lapok gúnyosan írtak a táborokban tett látogatásairól.

Elmondta, az ötezer embert fogva tartó úgynevezett buda-déli internálótábort Mindszenty rendszeresen látogatta, tisztában volt az ottani ellátás hiányosságaival, és azt is tudta, hogy melyik katolikus pap hol sínylődött rabként. Mindszenty több alakalommal is írásban fordult a belügyminiszterhez papjai érdekében - tette hozzá.

Tabajdi Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének munkatársa előadásában rámutatott: az 1945 utáni "átmenet éveiben" a kommunista politikusok az Országgyűlésben démonizálták, a legyőzendő ellenség szimbólumává tették Mindszenty alakját, sőt hazaárulónak, majd fasiszta, imperialista kémnek nevezték.

Mindszenty József nevét az ötvenes évek első felében Rajk László kommunista mártírsorsú belügyminiszter, Grősz József kalocsai érsek és Tito jugoszláv elnök mellett negatív felhanggal emlegették, az 1956-os szerepét pedig "ellenforradalminak" állították be.

Vörös Géza történész, az ÁBTL munkatársa előadásában Mindszenty József 1971-1975 közötti emigrációjáról megjegyezte: a Vatikán, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége és a korabeli magyar pártállam is "nagy megkönnyebbüléssel" vették tudomásul, hogy Mindszenty 1971-ben elhagyta Magyarországot.

Elmondása szerint a diplomatának álcázott magyar hírszerző tiszteknek sikerült elérniük, hogy Mindszenty ne kapjon hivatalos fogadtatást 1971 utáni külföldi útjain, az ügynökhálózat pedig lehallgató-készülékeket, speciális fényképezési eljárásokat és a postai küldemények ellenőrzését is foganatosította vele szemben. Az is előfordult, hogy Mindszenty a neki címzett levelet soha nem kapta meg, ugyanis mintegy harminc, külföldi és magyarországi ügynök dolgozott Mindszenty József megfigyelésén - állapította meg.

Soós Viktor Attila, a Mindszenty Társaság titkára, a Külügyminisztérium dokumentációs osztályának munkatársa előadásában közölte: 1971-ben mások mellett Franz König bécsi érsekkel készítették elő a pártállam képviselői - ideértve Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkárát - Mindszenty távozását Magyarországról.

Hozzátette: az MSZMP részéről Óvári Miklós, a párt Központi Bizottságának titkára koordinálta az erről szóló tárgyalásokat.

A Mindszenty-ösztöndíjasok előadásai után átadták a Mindszenty-emlékérmeket Szabó Ferenc jezsuita szerzetesnek és a Hittel a Nemzetért Alapítványnak, amelynek nevében Horváth Attila jogtörténész vette át az elismerést.

Horváth Béla volt kisgazda országgyűlési képviselő laudációjában rámutatott: az alapítvány Rákosszentmihályon régóta "segíti a plébánia áldozatos munkáját", 2009-ben pedig a templom előtti téren felállították Mindszenty József szobrát a kerületi önkormányzat hozzájárulásával. Az alapítvány eddig félszáz előadást tartott Mindszenty József életéről országszerte, továbbá Münchenben és Bécsben - jegyezte meg.

Soós Viktor Attila méltatásában elmondta: Szabó Ferenc elindította a Teológiai kiskönyvtár sorozatot, ezenkívül többek között teológiai zsebkönyveket, hitvédelmi füzeteket szerkesztett, valamint a Katolikus Szemle és a Vigília folyóiratokban is publikált. 1953-ban belépett a jezsuita rendbe, 1962-ben pappá szentelték, 1966-ban pedig Párizsban szerzett teológiai doktorátust, majd negyedszázadon keresztül a Vatikáni Rádió szerkesztője volt. Jelenleg a Távlatok című folyóirat főszerkesztője, emellett rendszeresen jelennek meg verses kötetei is - tette hozzá.

A konferencia végén a Mindszenty Társaság megkoszorúzta az 1975-ben elhunyt Mindszenty József Parlamentben található emléktábláját.

Olvasóink írták

  • 7. Apátfalvi** 2012. november 04. 16:24
    „6.

    Ne minősítgess meg személyeskedj László koma, hanem válaszolj rendesen. Ja, hogy az nem megy..?? :D”
  • 6. klj-54 2012. november 04. 11:41
    „Amikor a buta és az ostoba összefog abból sok érdekesség derül ám ki :)”
  • 5. bánki 2012. november 04. 05:39
    „http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1link%C3%A1s-Pallavicini_Antal

    Mindent értek, kivéve a ,,mosolyogva" kifejezést.

    Még a végén kiderül, hogy Te is ellenálló voltál !”
  • 4. Apátfalvi** 2012. november 04. 00:46
    „2.

    Múltkor még Jurinovics Miklós lovagoltatott a térdén nem sokkal kivégzése előtt... :DDDD

    Amúgy meg Pallavicini őrnagyot az általad hőn imádott "munkás-paraszt" megtorlók végezték ki, Mindszenthy ehhez biztosan nem mosolygott, mivel őt is üldözték, gyötörték ahol tudták azok az emberalatti organizmusok, akiket te minden ´56-tal foglalkozó cikk alatt hevesen védelmedbe veszel.

    Nem mindig muszáj ám hozzászólni.

    3.

    Az Úrnak a hozzád hasonlóaktól kellene hogy megmentsen minket. Akkor szidjál történészt, ha foglalkoztál annyit egy témával életed során, mint ők.

    Akkor lesz itt jó világ, mint már sokszor írtam is, hogy ha a kommunista és a náci söpredék egy gödörben fekszik!”
  • 3. deszkás 2012. november 03. 22:38
    „A papok mellet a történészektől ments meg uram minket.”
  • 2. klj-54 2012. november 03. 21:17
    „Azt a papot magasztalják aki végignézte mosolyogva amint Tóni bátyámat kivégezték!
    (Pallavicini őrnagy aki a térdén lovagoltatott!)
    Ez egy gyáva ember aki még a papi jelzőt sem érdemelné meg. Amúgy a szakmai kvalitásairól a nálam hozzáértőbbek elég lehangoló képet festettek.”
  • 1. florian72 2012. november 03. 20:41
    „Oszt úgyan mi szükség? ???”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Jobbik újratárgyalná az ország uniós kötelezettségvállalásait

A lyukak betömködése helyett az uniós kötelezettségek újratárgyalásával kell rendbe tenni a költségvetési rendszert - mondta Z. Kárpát Dániel. Tovább olvasom