Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Lezsák: sorsközösségben élünk a balti államokkal

Lezsák Sándor szerint sokat tanulhatnak egymástól a balti államok és Magyarország.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint sokat tanulhat egymástól a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Magyarország, "sorsközösségben élünk", sok tekintetben hasonló a helyzet a Kárpát-medencében, mint a Baltikumban.

A politikus a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ és a Nyíregyházi Főiskola által a Baltikumról rendezett nemzetközi konferencia csütörtöki megnyitóján a Parlamentben azt mondta, már történelem, ami az elmúlt három-négy évtizedben történt a Baltikumban, és sok tanulsággal szolgál, hogy mit jelentett a Szovjetunió részeként élni, hogyan sikerült elszakadni "a megszálló birodalomtól", és a köztes évtizedek is.

Lezsák Sándor felidézte, 1991 januárjában, amikor blokád alá helyezték Vilniust, az MDF elnökségének tagjai kiutaztak és lengyel politikusokkal együtt átjutottak a blokádon. Hazatérve nagyon bizonytalan politikai helyzetről számoltak be, de végül Litvánia megőrizte a függetlenségét - emlékeztetett.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, a Magyarországot és a balti államokat összekötő "sorskérdések" egyike a szabadság, a függetlenség eszménye, és az azért folytatott küzdelem. Az, hogy egy politikai családba tartoznak, hasonló értékeket vallanak, együtt alakítják Európa jövőjét, egy nehéz és sokszor kockázatos folyamat eredménye - mutatott rá.

Mint kiemelte, a balti országoknak volt bátorságuk békés ellenállásba kezdeni a szovjetek ellen, és a történelem őket, "áldozatkészségüket, merészségüket, rendíthetetlenségüket" igazolta. Joggal lehetnek büszkék az elmúlt húsz évben nyújtott teljesítményükre, hiszen sikeres tagjai az Európai Uniónak - hangsúlyozta.

Az államtitkár megjegyezte, tavaly novemberben a Külügyminisztériumban kiállítással emlékeztek meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójáról a három balti állammal.

Priit Pallum budapesti észt nagykövet úgy fogalmazott, a totalitárius rendszerek összeomlása után Kelet-Közép-Európában az országokat lefoglalta a társadalom és a gazdaság felépítése, és az, hogy csatlakozzanak Európához, amelyről "erőszakkal levágtak minket".

Mint mondta, a balti államok harca a függetlenségért és a szabad államiságért már száz éve indult el, hiszen az országok 1918-tól szabadon fejlődtek a II. világháborúig. Csak a nyolcvanas évek végén kezdhettek el álmodni a függetlenség helyreállításáról, amelynek folyamata a Szovjetunió felbomlásakor indulhatott el - emlékeztetett.

Hangsúlyozta, azóta nagy fejlődést értek el, gazdaságaik példa nélküli növekedést mutatnak Európában, aminek köszönhetően háromszor jobban élnek, mint húsz éve. Nyugat-Európa és Oroszország közötti elhelyezkedésük igazi "kincs" - közölte. Hozzátette: jól működik a térségi együttműködés is, minden területen virágoznak a kapcsolatok a három ország között.

Bereczki András egyetemi adjunktus, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet munkatársa a magyar-észt kulturális kapcsolatokról azt mondta, ezek a szovjet megszállás után az emberek személyes kapcsolataira szűkültek, majd a hatvanas évektől indult meg ismét a kulturális érintkezés. A rendszerváltozásokkal a közös hagyományokból is táplálkozó, "egymást gazdagító együttműködés" újra kibontakozott - idézte fel. Hozzáfűzte: rengeteg program bizonyítja, hogy "volt és van érdeklődés a másik nép kultúrája iránt".

A konferencia pénteken a Nyíregyházi Főiskolán folytatódik.

Olvasóink írták

  • 1. deszkás 2012. május 17. 15:46
    „Ők tényleg tanulhatnak tőlünk,hogy lehet a jót is elbaltázni. Lezsák úr kishazájában ahol lakik ott láthattam az első opel terepjárót rendőrautóként (1995 ) a módszerváltás után, és azt állapitottam meg lesz böjtje ennek még.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Az egész magyar sajtónak szolidaritást kellene vállalnia a Klubrádióval˝

A Klubrádió igazgatója szerint a perbeli érveléseken alapulnak a médiatörvény kormánypárti… Tovább olvasom