Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Ligeti 2003 Nürnbergben

Ligeti 2003 elnevezéssel fesztivált rendez a nürnbergi operaház Ligeti György közelgő 80. születésnapja alkalmából.
A február 23-ig tartó előadássorozaton felcsendülnek a korunk egyik legjelentősebb zeneszerzőjének számító alkotó főbb művei.

A fesztivál péntek esti megnyitása előtt Wulf Konold, a nürnbergi opera főintendánsa korunk egyik legeredetibb zeneszerzőjének nevezte Ligetit, akinek műveit éppen úgy jellemzi a magyar muzsika, mint a nyugati avantgarde zenével való találkozása. Stílusa nem sorolható semmiféle iskolába sem - idézte szavait a dpa.

Ligeti György 1923. május 28-án született az erdélyi Dicsőszentmártonban (ma Tirnaveni, Románia). Magyarországon végezte tanulmányait, majd 1950-től 1956-ig a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után külföldön telepedett le. Előbb Bécsben, majd Berlinben élt. Dolgozott a kölni rádió főmunkatársaként, néhány évig a stockholmi Zeneművészeti Főiskola tanára volt, és tanított a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973 óta Hamburgban él és ott tanít.

1991-ben Pierre Boulez és Leonard Bernstein után harmadikként ő kapta meg a legmagasabb japán kulturális kitüntetést, a Császári-díjat. 2000-ben a finn Wihuri Alapítvány Sibelius-díjat adományozott neki, 2001. januárban volt az ősbemutatója új kürtversenyének Hamburgban, 2003 januárban pedig Adorno-díjjal tüntették ki Ligeti Györgyöt Frankfurtban.

Az 1950-es évek után írt művei a zene radikálisan új megközelítését jelzik. "Hangfelület"(Klangfla:chen)-elmélete a szeriális zene kritikájából indult ki. Sajátos szünetei, ritmusai és harmóniái külön-külön gyakran nem is ismerhetők fel, de együtt sokszínű hangzást eredményeznek. Zenéje egyszer csendes nyugalmat, máskor gyötrelmes mozgást tükröz. Jó példa erre a két szólistára és két kórusra írt Requiem-je. Művei új harmóniákat keresnek, a délkelet-ázsiai kultúrák zenéjére alapozva, valamint új ritmikai struktúrákat, főleg afrikai eredetű zenék nyomán.

Ligeti György egyetlen operáját 1978-ba írta Le Grand Macabre címmel.

A budapesti Zeneakadémián Ligeti György Farkas Ferenc és Veress Sándor tanítványa volt.

mti

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még mindig 170 millió forint a hiány

A megyei közgyűlés ma első olvasatban tárgyalja a 2003-as költségvetést. Az előterjesztésben –… Tovább olvasom