Délmagyar logó

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 13°C | 25°C Még több cikk.

LMP: nem állhat fel a állambiztonsági akták sorsát vizsgáló bizottság

Az LMP szerint az elmúlt húsz év politikai erőinek a közös szégyene, hogy nem állhat fel a pártállam működése során keletkezett állambiztonsági akták sorsát vizsgáló parlamenti bizottság – mondta Schiffer András.
"Sajnálatos módon összenőtt, ami összetartozik" – jelentette ki Schiffer András, aki úgy értékeli, a testületet azért nem lehet felállítani, mert a Fidesz és az MSZP "összezárt" és képviselői nem támogatták a kezdeményezést. Hozzátette, hogy éppen ezek azok a pártok, akik felelősek azért, hogy a rendszerváltozást követően a "szőnyeg alá söpörték" az iratnyilvánosság ügyét.

A bizottság felállítása mellett az LMP és a Jobbik politikusai, illetve három független képviselő, Szili Katalin, Ivády Gábor és Molnár Oszkár állt ki, így viszont nem gyűlt össze a minimálisan szükséges 78 aláírás.

Schiffer András emlékeztetett arra, hogy három héttel korábban azért kezdeményezték a vizsgálóbizottság létrehozását, mert egy jogállamban elfogadhatatlan módon az iratmegsemmisítés gyakorlata az 1990-es, úgynevezett Duna-gate botrány, illetve még a rendszerváltozás után is folytatódott.

Hangsúlyozta, a bizottság azt vizsgálta volna, kik férhettek hozzá az állambiztonsági iratokhoz, illetve hogy kiket és milyen felelősség terhel az iratmegsemmisítésekért. A vizsgált időszak Németh Miklós kormányától egészen a második Orbán-kormány időszakág tartott volna.

Schiffer András leszögezte: ennek ellenére pártjuk továbbra is elkötelezett a kommunista állambiztonsági múlt feltárásában.

Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a továbbiakban, azt felelte, kíváncsian várják, hogy mit tesz a kormány a Nemzeti Emlékezet Bizottság ügyében. Hozzátette, továbbra is az az álláspontjuk, hogy a testület felállításának "belengetése" egy elterelő hadművelet. Szerinte szükség lehet egy ilyen bizottságra, lengyel, illetve dél-afrikai mintára, de előbb meg kell teremteni az aktanyilvánosságot.

Schiffer András az ügy szomorú apropójának nevezte, hogy elhunyt Orosz István, akit az első szamizdatosként jellemzett, "akit annak idején, a Kádár-rendszer végén az állambiztonsági szolgálatok kényszerítettek külföldre". Mint mondta, ő volt az, aki példát mutatott abból, hogy hogyan lehetett nem együttműködni a kommunista rendszerrel. Kijelentette: Orosz István és a hozzá hasonló kevesek emlékének is tartoznak azzal, hogy nem hagyják annyiban, ha "a hatalom a szőnyeg alá akarja söpörni az aktanyilvánosság ügyét".

Olvasóink írták

  • 1. spiler 2012. május 04. 14:13
    „ugylátszik van mit takargatni MINDEN PÁRT TAGJAINAK”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mádl Ferenc főtér lesz Tihanyban

Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről nevezik el Tihany megszépülő főterét - közölte a település… Tovább olvasom