Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Londoni elemzők: a kockázati megítélés javításához kell az IMF-megállapodás

Magyarországnak nem elsősorban közfinanszírozási helyzete miatt, van szüksége a megállapodásra.
Magyarországnak nem elsősorban közfinanszírozási helyzete miatt, hanem az országgal kapcsolatos piaci kockázati érzet javítása végett lenne szüksége új IMF/EU-megállapodásra - vélekedtek a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti újbóli kapcsolatfelvétel évfordulóján londoni elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson az évforduló alkalmából befektetőknek összeállított elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy Magyarország költségvetési pozíciója a nyugat-európai országokéhoz mérve "nem rossz".

A probléma az - és Magyarországnak elsősorban ezért kell javítania a piacon kialakult kockázati érzetet -, hogy ennek ellenére magasak a magyarországi befektetési eszközöket terhelő felárak; a tízéves forintkötvény hozama jelenleg például 6,7 százalék környékén jár.

E tényezőből, valamint a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátásaiból az következik, hogy a kormánynak jelentős elsődleges - vagyis kamatfizetés előtt számolt - államháztartási többleteket kell produkálnia az adósságráta fenntarthatóságának megőrzése véget - fejtegették a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szakértői mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy valószínűleg csak piaci nyomás veheti rá a magyar kormányt az IMF/EU-feltételek elfogadására. Olyan időszakokban, amikor a forint a 300 forint/euró árfolyamszint fölé gyengült, a kormány rendszerint békülékeny nyilatkozatokat tett - jegyzi meg elemzésében Shearing és Jackson.

A Capital Economics londoni elemzői megerősítették azt a véleményüket, hogy az euróövezeti válság újbóli eszkalációja várható, és ha ez bekövetkezik, az ismét feszültségeket okozhat a magyar piacokon. A két szakelemző szerint ez lehet majd az a tényező, amelynek hatására a magyar kormány végül rááll a megállapodásra az IMF-fel.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza is ugyanerre a következtetésre jutott az első évfordulóra összeállított elemzésében. Ash szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis ha a piaci finanszírozási források elapadnának, a magyar kormány ráállna az IMF-program elfogadására, addig azonban a jelek szerint az időnyerés és a minél további piaci finanszírozás fenntartása a stratégia.

A Standard Bank londoni elemzője szerint nem lehet elvitatni, hogy e stratégia mindeddig bevált.

A választások közeledtével azonban az adósságállomány refinanszírozásáról valószínűleg a gazdasági növekedés beindítására kerül át a hangsúly, ám ennek finanszírozásáról is nyilvánvalóan gondoskodni kell. Ezt el lehet érni úgy is, hogy a kormány először megköti az IMF-megállapodást, és utána megjelenik az eurókötvénypiacon, valószínűleg egy jelentős, 3-4 milliárd eurós ajánlattal. A logika azt sugallja, hogy e sorrenddel csökkenthetők a finanszírozási költségek.

Az elmúlt hetekben azonban egyébként is rekordmélységekbe süllyedtek a térségi felzárkózó gazdaságok, köztük Magyarország szuverén eurókötvény-hozamai a piacon, és ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy ehhez képest mennyivel tehető olcsóbbá a külső hitelfinanszírozás egy IMF-program megkötésével - vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.

Timothy Ash szerint mindezek alapján nyilvánvaló az a kísértés, hogy a kormány rövid időn belül, 2013 elején megjelenjen az eurókötvénypiacon, megfelelő tartalékokat képezve a választási kampány hajrája előtt, akár létrejött addig az IMF-megállapodás, akár nem.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarország is csatlakozik az európai hulladékcsökkentési héthez

Az idén először Magyarország is csatlakozik az európai hulladékcsökkentési héthez, amelyet november… Tovább olvasom