Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Londoni szmog mérgezi hazánkat

London-típusú füstködnek nevezzük azt a szmogot, ami az elmúlt hetekben telepedett meg a Kárpát-medencében. A környezetvédelmi minisztérium szerint bár erősen szennyezett a levegő, még nem kritikus a helyzet. A Levegő Munkacsoport úgy véli, hogy szmogriadók helyett hosszú távú megoldásra van szükség.
A szmog magyarul füstködöt jelent, ami tökéletesen jellemzi ezt a légköri jelenséget: a füst apró szemcséire a levegő páratartalma kicsapódik, ködöt alkot – mondta el a FigyelőNetnek Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Télen az úgynevezett London-típusú szmogról beszélünk, a gőzgép elterjedésével ugyanis a XIX. századi angol fővárost sújtotta először ez probléma. A hideg levegő kevesebb vizet tud megkötni, mint a meleg, ezért hamarabb kicsapódik a légkörben kavargó szén- és porszemcsékre.

Télen London

Nyáron az erős napsugárzás miatt a földfelszín egyes pontjai különböző mértékben és ütemben melegszenek fel, ezért a levegő folyamatosan kavarog, a szennyeződések felhígulnak, ezért a London-típusú szmog télen alakul ki. A Kárpát-medencében különösen „megül" a hideg, ezért térségünkben a füstköd a tél állandó velejárója – mondja a szakértő. Ezért Magyarországon szigorú szabályozásra lenne szükség, amely nem akkor cselekszik, ha a levegő szennyezettsége már kritikus méretet öltött, hanem eleve csökkenteni próbálja a terhelést.

A Wikipedia szerint Londonban 1952 decemberében volt tapasztalható egy igen súlyos szmogszennyezés, amikor öt napon át füstköd borította a várost. Ezen a héten négyezerrel több ember halt meg, mint más években ugyanebben az időszakban. A halálozás olyan szintet ért el, mint utoljára 1866-ban, a legutolsó kolerajárvány idején. Ez az eddig ismert legnagyobb városi levegőszennyezési katasztrófa.

Nyáron Los Angeles

A szmog nyáron sem kerüli el hazánkat: 2007-ben is riadót rendeltek el, amikor az erős napsugárzás hatására a határérték fölé szökött a felszínközeli ózon (O3) aránya. Ezt nevezzük Los Angeles-típusú szmognak, amikor a szerves szennyező anyagok és a nitrogén-oxidok az erős UV sugárzás hatására kettészakítják a levegő oxigénmolekuláit (O2). Az „egyedül" maradt oxigénatom csatlakozik egy másik molekulához, létrehozva az ózont. A sztratoszférában előforduló ózon 20-22 kilométer magasságban elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát.

A talajközeli ózon azonban káros egészségügyi hatásokat okoz. Magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Rövid idő alatt légúti gyulladást okozhat. Csökkenti a tüdőkapacitást, gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet.

Nincs ok a pánikra

Jelenleg hazánk területének kétharmad részén jó, vagy megfelelő a levegő minősége, Észak-Magyarország és a főváros azonban erősen szennyezett. A legrosszabb helyzet a budapesti Erzsébet téren van, itt a por koncentrációja a déli órákban az egészségügyi határérték kétszerese volt – mondta el lapunknak Vágvölgyi Györgyi, a KvVM vezető tanácsosa. A zöldtárca működteti az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot, amely az ország 55 pontján ellenőrzi a légszennyező komponensek mennyiségét.

Ezekre a mérésekre alapozva jogszabály írja elő, hogy mikor kell elrendelni a szmogriadót. Ha a szennyezés értéke elér egy bizonyos határt, a hatóságok első lépésként tájékoztatják a lakosságot a helyzetről, és néhány alapvető szabály betartását kérik. Ha a légszennyezés eléri a jogszabályban meghatározott értéket, kihirdetik a szmogriadót, és például a forgalom korlátozásával csökkentik a káros anyagok kibocsátását.

Hagyjuk otthon a babakocsit

A mostani helyzet még nem indokolja a hivatalok közbelépését. Ha azonban továbbra is marad a szélcsendes, párás idő, a helyzet rosszabbodhat. A környezetvédelmi minisztérium azonban folyamatos kapcsolatban áll a meteorológiai szolgálattal, és az előrejelzések szerint január elején erős széllel és havazással hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. Ez pedig kisöpri a füstködöt az országból – nyugtat meg Vágvölgyi Györgyi.

Kis odafigyeléssel mi magunk is csökkenthetjük szervezetünk terhelését. A szakértő azt tanácsolja, hogy a gyerekeket mindenképpen parkokba vigyük levegőzni, hiszen itt jóval alacsonyabb a légszennyezettség. Ne tegyük babakocsiba a kicsiket: a porszemcsék lefelé mozognak, ezért a kocsiban fekvő gyermek légzőzónája a legszennyezettebb rétegben van. Ne szellőztessünk útra néző oldalon, főleg a földszinten. Körülbelül a harmadik emelet magasságában húzódik az a réteg, amely fölött már viszonylag egészségesebb a levegő.

Láthatatlan mérgek

A szennyezett levegőben szálló vegyületek kimondottan veszélyesek az élőlényekre – figyelmeztet Lenkei Péter. A füstköd egyik összetevője a szén-monoxid (CO), amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik szén-dioxid helyett. Nagyvárosi területeken a levegő CO-tartalmának 80 százaléka a gépkocsikból származik. Százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Hosszú távon csökkenti a szívizmot ellátó koszorúerek keringését, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét.

A nitrogén-dioxid (NO2) nedves környezetben megtámadja az acélt, izgatja a szemet, a bőrt és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt, genetikus károsodást is okozhat az emberben. A nitrogén-monoxid (NO) is izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. NO keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogéntartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza-égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2-szennyezésért.

A levegő szennyezettségét mutató táblázatokban találkozhatunk a szálló port jelentő PM10 jelzéssel. A részecskék mérete 0,001 és 100 mikrométer közé esik: egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszolképző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Budapesten egyedül a finomporszennyezés akár átlagosan három évet is elvehet az életünkből – mutatta ki egy uniós kutatás – amely alapján az uniós levegőtisztaság-védelmi irányelvet megalkották. Ez hazánkban is hatályos jogszabály.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Januártól ismét változik a nyugdíjrendszer

Szigorítások, emelések és változások lesznek januártól a nyugdíjellátásban. Új a rehabilitációs… Tovább olvasom