Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Luxembourgban tárgyal Gyurcsány a konvergenciaprogramról

Reggel Luxembourgba érkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki luxembourgi kollégájával, Jean-Claude Juncker miniszterelnökkel tárgyal a hamarosan az Európai Bizottsághoz juttatandó magyar konvergencia-programról. ÁSZ: reális kiinduló paraméterek, markáns vonalvezetés nélkül.
Reggel Luxembourgba érkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki luxembourgi kollégájával, Jean-Claude Juncker miniszterelnökkel tárgyal a hamarosan az Európai Bizottsághoz juttatandó magyar konvergencia-programról. Juncker pénzügyminiszterként a tizenkét euróövezeti tagországot tömörítő miniszteri csoport, az Eurogroup vezetője is. A kormány a konvergenciaprogram benyújtása előtt nemcsak Magyarországon, hanem az uniós szerveknél is egyeztetést folytat a dokumentumról.

Az Európai Bizottságnak szeptember 1-jén benyújtandó konvergenciaprogram bővített változatáról a Veres János pénzügyminiszter a pénteki bemutatón azt mondta: a magyar gazdaság 2007-2009. között képes belépni az euróbevezetés előszobájába, az ERM II. rendszerbe, aztán 2011-2013. között az euróövezetbe. A dokumentum ezúttal sem tartalmaz konkrét euróbevezetési céldátumot. A makropálya számainak döntő többsége megegyezik a PM által múlt kedden kiadott munkaanyagban megjelentekkel, de a jövő csütörtöki kormányülésig további apróbb változtatások is elképzelhetők. A programból kiderül többek között, hogy a támogatások csak néhány kiemelt területen emelkednek nominálisan, így a nyugdíjkiadások, a nyugdíjemeléshez kapcsolt kifizetések, például a gyes esetében, a családtámogatásoknál és a szociális segélyeknél.

Pénteken indul Brüsszelbe a konvergenciaprogram

A PM ma vezeti át az egyeztetések eredményeit a felzárkózási program tervezetébe, a végleges programot csütörtökön szentesítheti a miniszterelnök, majd pénteken küldik el a dokumentumot Brüsszelbe. Az Európai Bizottság a tervek szerint szeptember végén vagy október elején vizsgálja meg és véleményezi a magyar konvergenciaprogramot. A Reuters értesülései szerint szeptember 26-27-ig megszülethet a minősítés. Amelia Torres gazdasági biztos nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy a testület várhatóan pozitívan foglal majd állást a felzárkózási programról. Kovács László adóügyi biztos szerint elfogadja majd a konvergenciaprogramot az Európai Bizottság.

Konvergenciatanács: a célok világosak, de...

A célok világosak, az eszközök megfelelők, ennek ellenére vannak vitatható részei a konvergenciaprogramnak - összegezte a konvergenciatanács megállapításait a felzárkóztatási programmal kapcsolatban Simor András, a Deloitte elnök-vezérigazgatója, a testület tagja. A szakember szerint az egyik bírálható elem az "adómix", amely nem kedvez a versenyképességnek. Úgy látja, hogy a fogyasztási és vagyonadók arányát kellene növelni, valamint az adóbázis szélesítése mellett csökkenteni az szja-t és a járulékokat. Simor szerint ma nem lehet hiteles, konkrét euróbevezetési céldátumot kijelölni, ezt 2008-ban kellene megtenni, parlamenti egyeztetés után.

A konvergenciatanácsban szintén helyet foglaló Surányi György elmondta: nem tesz jóvátehetetlen kárt a konvergenciaprogram a 2001-2005 között elért fogyasztásiszint-növekedésben, ugyanakkor nem megkerülhető, hogy akár fájdalmas intézkedésekkel is helyreállítsa a kormányzat az egyensúlyt. Az egykori jegybankelnök bírálta az MNB vezetőjét, Járai Zsigmondot, aki szerinte saját apparátusának is ellentmond, amikor szakmailag megalapozatlannak minősíti a konvergenciaprogramot.

ÁSZ: reális kiinduló paraméterek, markáns vonalvezetés nélkül

A felzárkózási tervet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is értékelte. A jelentés szerint reális kiinduló paraméterek és prognózisok jellemzik az anyagot, amely inkább borúlátó forgatókönyvet vázol, így kevésbé kockázatos a számvevők szerint. Az ÁSZ jelentős eredményként értékeli, hogy egyértelműbb lehet a határvonal a kormányzati szektor és a gazdasági szereplők között. A számvevők hozzáteszik ugyanakkor, hogy azt a vonalvezetést kellene markánsabbá tenni, amiből látszik, hogy az intézkedések hogyan vezetnek el a valódi reformokhoz.

Fidesz: hol vannak az időpontok?

A konvergenciaprogramról tartott keddi négypárti egyeztetés nem hozott érdemi eredményt, de az ellenzék számít arra, hogy a kormány fogadókész lesz a javaslataira a második nemzeti fejlesztési tervvel (NFT) kapcsolatban. Cséfalvay Zoltán, a Fidesz szakértője kiemelte: problémát okoz, hogy nem hangolták össze a felzárkózási programot és az NFT-t, mivel az előbbi rövid távon nem számít fellendülésre, ám az utóbbi optimistább forgatókönyvvel számol. A párt hiányolta az NFT-ben a kis- és középvállalkozások (kkv) nevesítését, a kkv-támogatások ügyében a kormány jelezte egyetértését, és erről szeptember közepén egy újabb egyeztetésen már konkrét megállapodás is születhet. A Fidesz és a KDNP képviselői hiányolták a konvergenciaprogramból az euróbevezetési céldátumot, és vita alakult ki a tegnapi tárgyaláson a kormány és a jegybank inflációs céljának eltéréséről is.

Veres: 2011-2013 között lesz reális lehetőség az euró bevezetésére

A kormánypártok vezetői támogatásukról biztosították a felzárkózási programot, míg az ellenzék lényegében elutasította a tervezetet. Veres János pénzügyminiszter a költségvetési bizottság ülésén elmondta: az ország 2009-re teljesíti a maastrichti követelményeket, így 2011-2013 között lesz reális lehetőség az euró bevezetésére. A politikus szerint hazánk az előtt is csatlakozhat az euró előszobájának tartott ERM-II. árfolyamrendszerhez, hogy ténylegesen teljesíti a kritériumokat. Varga Mihály, a bizottság fideszes elnöke a hitelességet és a felelősségvállalást hiányolta a programból, de elismerte, hogy a számok már közelítenek a realitásokhoz. Gyurcsány Ferenc kormányfő az ülésen közölte: jelentős adó- és járulékcsökkentés nem gyorsítja kellő mértékben a gazdasági növekedést, rövid távon a bevételnövelésen és kiadáscsökkentésen alapuló kiigazítás nem kerülhető el. Veres János tegnap az uniós tagállamok nagyköveteinek is bemutatta a konvergenciaprogramot.

A kamarák inkább a kiadásokon spórolnának

A hiánycsökkentést üdvözlik, a kiigazítás szerkezetével viszont nem elégedettek a gazdasági érdekképviseletek és elemzők - írja a Népszabadság. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szerint adóemelés helyett az adófizetők körét kellene kiszélesíteni. A szervezet egyetért azzal, hogy az államháztartás rövid távú helyreállításához szükség van a bevételek masszív emelésére, de ez végzetes hatással jár a gazdasági növekedésre és a versenyképességre. Némethy László, az AmCham elnöke üdvözölte, hogy a konvergenciaprogram végre reális képet fest a gazdasági helyzetről, felhívta ugyanakkor a figyelmet: azokban a fejlődő országokban, ahol a deficitcsökkentéshez az adóemelést választották, több évig tartott a pangás, szemben a költségoldalt reformálókkal, ahol csak fél-egy évig tartott a visszaesés.

Az elemzők azt várják, talán megnyugszik a piac

A Népszabadság által megkérdezett elemzők körében vegyes fogadtatásra talált a konvergenciaprogram. Lányi Bence, a Raiffeisen munkatársa szerint a programról kiszivárgott első hírek azért viselték meg a piacokat, mert a számok az addig ismertnél súlyosabb képet nyújtottak az államháztartás helyzetéről, és a befektetőknek szembesülniük kellett azzal, hogy a várt gyors kiigazítás helyett hosszabb időt igényel az egyensúly helyreállítása. Barcza György, az ING szakértője azt emelte ki, hogy az első ijedtség után egyre pozitívabban reagál a piac a jelentős hiánycsökkentés ígéretére. Úgy látja, hogy a tervezet vitatható eleme nem a makropálya, hanem a kiigazítás szerkezete, és komoly kockázatot jelent, hogy a komolyabb strukturális reformokat 2009-2010-re, a választások előtti évekre időzítené a kormány.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győzött

az ETO KC

Kézilabda

A férfiaknál hagyomány, hogy augusztusban megrendezik a Balaton-kupát.… Tovább olvasom