Délmagyar logó

2018. 01. 24. szerda - Timót -3°C | 4°C Még több cikk.

Luxus a víz aszály idején

Siralmas a kép: a megyében csupán minden hetvenötödik hektár termőföld kapott idén valamennyi öntözővizet. Így aztán a vízkészletjárulék visszamenőleges elengedése sem sokat javít a mezőgazdaságból élők helyzetén.
Április 15-től visszamenőlegesen nem kell vízkészletjárulékot fizetniük az öntözési szezon végéig a felszíni vizet (folyót, tavat, patakot, öntözőcsatornát) öntözésre használó gazdáknak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium erről szóló rendelete nemrégiben jelent meg a Magyar Közlönyben. (A felszín alatti vizek kivétele után továbbra is beszedik a pénzt.)

A nagyszentjánosi székhelyű Kisalföldi Mezőgazdasági Rt. a megye legnagyobb öntözői közé tartozik.
A felszíni vizek használatánál az alapdíj 2,4 forint köbméterenként. A víz minősége szerint 1 alatti szorzóval számítják ki a tényleges díjat, amely általában 0,5–1,5 forint köbméterenként. A tárca ezt a szorzószámot csökkentette az aszály miatt nullára. Szakértők szerint a díj elengedése azért nem jelent túl nagy segítséget, mert főként a magas energiaárak miatt egy köbméter öntözővíz eljuttatása a földekre 40–70 forintba kerül.

A vízkészletjárulék visszamenőleges elengedését – bár néhány nagy mezőgazdasági cégnek jelentős, akár több millió forintos segítséget jelenthet – a legtöbb gazdálkodó egyáltalán nem érzi meg. Szabó Gyula, a megyei földművelésügyi hivatal szaktanácsadója elmondta, hogy a megye csaknem 300 ezer hektáros területéből 24.912 hektáron engedélyezett vízjogilag az öntözés, ebből azonban mindössze 4009 hektáron élnek idén a lehetőséggel.

S eddig ott sem vitték túlzásba. Szűkebb régiónkban ebben az évben 2 millió 681 ezer köbméter felszíni és felszín alatti vizet juttattak ki a ritka égi áldáson felül a tikkadó talajra. Az első pillantásra hatalmasnak tűnő szám azt jelenti, hogy azokat a területeket, amelyeket egyáltalán öntöztek, összesen két kiadós esőnyi – 67 milliméter – „pluszcsapadék" ért.
Márpedig a Kisalföldet is évek óta sújtja az aszály. Mosonmagyaróváron a 2003-ból eltelt csaknem hét és fél hónap alatt összesen 246,1 milliméter csapadék esett, míg Győrben 245,1. A megyeszékhelyen 1990 óta január-júliusban átlagosan 296 milliméter eső és hó hullott, míg 1994 és 1999 között rendszerint 332 és 378 milliméter közötti értéket mértek a szakemberek. Az idei elmaradás ehhez képest hozzávetőlegesen száz milliméter, azaz mintegy kéthavi csapadékmennyiség. A mérleget súlyosbítja, hogy a téli hó jelentős része egyszerűen „kifagyott" a talajból.

Kapcsolodó cikkek >>


60 milliárd az aszálykárok enyhítésére (2003-07-09) >>
Aszály negyedeli a termést (2003-07-06) >>
Aszály után, aratás előtt (2003-06-17) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Képzések a tökéletes ügyfélkapcsolatért

Ügyfélszolgálati munkakörben több mint 110 ezren dolgoznak, ami az európai arányoknak csupán… Tovább olvasom