Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Luxusadó adózók nélkül

Becslések szerint alig néhány tucat ingatlan után fizetnek idén Győrben luxusadót.
Az ebből befolyó bevételt várhatóan be sem tervezik a város költségvetésébe.

A parlament tavaly fogadta el a luxusadóról szóló törvényt. Ez alapján adóköteles a lakásnak, üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában, illetve magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, ha annak a törvény szerint számított értéke eléri a százmillió forintot.

A jogszabály felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy állapítsák meg a települési átlagértékeket. A törvény I. számú mellékletében az áll, hogy Győrben egylakásos lakóépületnél 150–350 ezer, többlakásosnál 140–320 ezer, üdülőnél 120–220 ezer forint közötti a négyzetméterenkénti forgalmi értékhatár – azaz a helyhatóságnak ezen értékek között kell meghatározni a helyben jellemzőnek tartott értéket.

A közgyűlés holnap hozza meg a döntést. A pénzügyi bizottság Graffelner Kálmán elnök által jegyzett előterjesztésében sorrendben 250 ezer, 220 ezer és 170 ezer forint szerepel javaslatként. Ez azt jelenti, hogy egy 400 négyzetméteres családi ház, egy 454,5 négyzetméteres társasházi lakás vagy egy 588 négyzetméteres üdülő még éppen adómentesnek számítana. A győri közgyűlés elé kerülő előterjesztésben szereplő másik változat városrészenként különböző értékeket tartalmaz, de ezt maga a pénzügyi bizottság sem támogatja, mondván, az adófajta úgyis kevés embert érint.

A Kisalföld úgy tudja, hogy a városházán készültek számítások arról, hány ingatlan eshet bele a százmillió forint feletti sávba, s ezek számát néhány tucatra becsülték. A magyar viszonylatban jómódú Győr ebből a szempontból tehát nem tűnik különösebben gazdagnak – vagy az értékhatár olyan magas, hogy csaknem mindenki alatta marad.
Lapunk megkérdezte Mezzöl Ferencnét, a győri önkormányzat adóiroda-vezetőjét, aki kevés biztosat tudott mondani.

Ezek közé tartozik, hogy a luxusadó mértéke az ingatlan százmillió forint feletti részének fél százaléka, ami az önkormányzatokhoz folyik be. A bevallást az érintetteknek önkéntesen kell benyújtaniuk április 30-ig. A szakember hozzátette: miután új adónemről van szó, tapasztalatok híján a belőle származó bevételt várhatóan nem is tüntetik fel a költségvetésben. Felvetésünkre, miszerint egy ingatlan értékét nemcsak a nagysága, hanem felszereltsége – például lift, úszómedence megléte – is befolyásolja, azt válaszolta: a törvény szerint csak a négyzetméter vehető figyelembe.

A Kisalföld számítása szerint nem sok pénz forog kockán. Ha a városházi becslés legfelső határával számolva száz olyan ingatlant veszünk, amelyek meghaladják a 400 négyzetmétert, mondjuk átlagosan 50 négyzetméterrel, akkor 6 millió 250 ezer forint dagasztaná a városi kasszát. Csak összehasonlításképpen: iparűzési adóból 7 milliárd, építményadóból 1 milliárd 710 millió, idegenforgalmi adóból 48 millió forinttal kalkulál idén a győri önkormányzat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

kisalföld-exkluzív törökországból

Tovább olvasom