Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Magyar államtitkár: Magyarország kezdeményező szerepet vállal a nukleáris biztonság szavatolásában

A tavaly márciusi fukusimai atomerőmű-baleset annak fontosságára mutatott rá, hogy minden egyes ország esetében "egyenszilárdságúak" legyenek az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági követelmények.
Az atomenergia része Magyarország hosszú távú energetikai stratégiájának, Budapest pedig kezdeményező szerepet vállal abban, hogy minden, a nukleáris energiát felhasználó országban azonosan szigorú biztonsági követelmények és felkészültség mellett folyhasson a technológia felhasználása – jelentette ki Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Japánban, Kórijama városában tartott miniszteri konferenciáján szombaton.

Az államtitkár az MTI-nek elmondta: a tavaly márciusi fukusimai atomerőmű-baleset annak fontosságára mutatott rá, hogy minden egyes ország esetében, úgy az éppen most az atomenergiát meghonosító országok, mint a már az atomenergiát alkalmazó tagországok körében "egyenszilárdságúak" legyenek az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági követelmények.

Ebben Magyarország komoly kezdeményező szerepet vállalt, s az elmúlt időszakban több országgal is folytatott tárgyalásokat arról, hogy a magyar szakemberek által évtizedek alatt szerzett tudást és tapasztalatot megossza - mondta.

Szeptember óta például vietnámi szakemberek két csoportja kapott képzést a paksi atomerőmű karbantartó- és gyakorlóközpontjában és a Budapest Műszaki Egyetemen, továbbá Szaúd-Arábiával, Törökországgal és Egyiptommal is hasonló programokról folytatnak egyeztetéseket – közölte az államtitkár.

Kovács kiemelte: jelentős diplomáciai siker, hogy Magyarország a NAÜ-ben nemcsak kormányzótanácsi tagsággal rendelkezik, hanem egy évre a szervezet alelnöki tisztségét is megkaphatta. Azóta Budapest intenzív atomenergetikai diplomáciába kezdett. Ennek eredményeként számos oktatási szerződés körvonalazódik, amelyek mentén pedig a további üzleti-gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is lépéseket tud tenni a magyar kormány.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar EU-elnökség tavaly márciusban, néhány nappal a fukusimai balesetet követően fontos szerepet játszott az európai stressztesztek elindításában is, amelyeken a paksi erőmű példásan helytállt.

„Az elismerés legnagyobb jele, hogy legutóbb éppen iráni vezetők képzésére került sor Pakson, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagjának jóváhagyásával. Ez olyan diplomáciai siker, amit kevés ország tud ma elérni" – mondta az államtitkár.

A Fukusima-1 erőműbe tett pénteki látogatásával kapcsolatban Kovács Pál közölte, a létesítményben magas színvonalú, önfeláldozó munka folyik, a szakemberek rendkívül felkészültek, kézben tartják a folyamatot, a blokkok állapota pedig stabil. „Azokat a lépéseket, amelyeket egy ilyen üzemzavarnál meg lehet tenni, azokat a japán kormány és a végrehajtásban részt vevő cégek nemzetközi segítséggel el tudják és el is fogják végezni" – fogalmazott.

Magyarország stratégiájával kapcsolatban a konferencia plenáris ülésén tett felszólalásában az államtitkár kijelentette: a globális klímaváltozás, a csökkenő mértékben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókért folyó verseny növekedése és a fukusimai baleset jelentette kihívások fényében 2011-ben kidolgozott hosszú távú nemzeti energiastratégia három elérendő célja az energiaellátás biztonsága, a versenyképesség és a fenntarthatóság biztosítása.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország évtizedek óta folyamatos, hosszú távú biztonságnövelő megközelítést folytat a paksi atomerőmű üzemeltetését illetően.

A paksi bővítéssel kapcsolatban Kovács Pál elmondta: azok blokkok, amelyek a pályázaton részt vehetnek, azonos biztonságú, harmadik vagy harmadik plusz generációs berendezések. Az új blokkokban is nyomottvizes technológiát fognak alkalmazni, mivel a magyar szakembereknek ezen technológia üzemeltetésében van kiemelkedő tapasztalatuk. A pályázati feltételeknek megfelelő berendezések leszállítására jelenleg öt cég képes, Magyarország mindegyikkel egyeztetéseket folytat.

A Bátaapátiban a napokban átadott kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékot tároló létesítményt illetően az államtitkár megjegyezte: a tároló évtizedes kutatómunkának köszönhetően, a nemzetközi gyakorlat figyelembe vételével készült el.

Ahhoz, hogy a következő generációkra nézve ne jelentsen környezeti terhelést az erőmű mai üzemeltetése, a következő lépésben a nagy aktivitású hulladék sorsáról kell majd rendelkezni, ez ugyanakkor nagy körültekintést követel, mert felmerülhetnek olyan új technológiák, amelyek módosíthatják a jelenlegi nemzetközi gyakorlatot.

Ilyenek például a reprocesszálás, vagy a negyedik generációs szaporítóreaktorok, amelyek a több ezer éves kezelési időtartamot néhány száz évre rövidíthetik le, „emellett pedig további üzemanyagot termelnek, megoldva az emberiség energiaigényét akár két-háromezer éves időtartamra is".

„Nem véletlenül mondta Amano (Jukija) (NAÜ-)főigazgató, hogy az atomenergiával történelmet írunk" – mondta az MTI-nek Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár a NAÜ kórijamai miniszteri konferenciáján.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tanév végéig nem változik a magániskolák finanszírozása

A jövőre vonatkozó részletszabályokat a törvény alapján a felek együttműködve dolgozzák ki Tovább olvasom