Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Magyar börtönöket vizsgáltak az Európa Tanács szakértői

A megkérdezett fogva tartottak többsége nem panaszkodott a börtön személyzetére.
A rendőrség és a büntetés-végrehajtás több fogva tartási létesítményét látogatták meg tavaly április első felében az Európa Tanács (ET) kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megakadályozásáért felelős bizottságának (CPT) szakértői, az erről készült ötvenoldalas jelentést szerdán tette közzé a 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet.

A hattagú nemzetközi szakértői csoport hat rendőri és négy büntetés-végrehajtási intézményt járt végig, és a legtöbb helyen azt tapasztalta, hogy előfordul szóbeli vagy fizikai bántalmazás, amely a fogva tartottak beszámolói szerint egyes esetekben rasszista indíttatású. Az ET szakértői ezek megakadályozására és felszámolására több ajánlást tesznek.

A megállapításokra, észrevételekre és ajánlásokra a kormány kimerítően, több mint 30 oldalon keresztül válaszolt, amelyet az ET szintén közzétett.

A rendőrség létesítményeiben a legtöbben arról adtak számot, hogy a rendőrök megfelelően bántak velük, de a szakértőknek több megkérdezett is arról számolt be, hogy túlzott rendőri erőt alkalmaztak velük szemben elfogásukkor, vagy bántalmazták őket a kihallgatáson, ahol időnként szóbeli bántalmazás is előfordult, olykor rasszista megnyilvánulások formájában.

A kormány válaszából az derül ki, hogy ez utóbbi esetekben megindult az eljárás a felelősökkel szemben, míg az előbbi esetekben később kiderült, hogy a fogva tartottak a jogszerű kényszerítőintézkedést vélték bántalmazásnak.

Külön hangsúlyt kap az az eset, amikor Izsákon két rendőr a vád szerint gyakorlatilag agyonverte az őrizetben lévő Bara Józsefet. Pintér Sándor belügyminiszter ezzel összefüggésben biztosította az ET-küldöttséget, hogy egyedi esetről van szó, amely nem jellemző a magyar rendőri kultúrára, a felelősöket pedig bíróság elé állítják. A CPT ugyanakkor megelőző intézkedéseket sürget, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő ismét.

A szakértők javasolják azt is, hogy a magyar hatóságok hozzanak létre olyan mechanizmust, amely megvédené azokat a tiszteket, akik a kollégáik által elkövetett szabály- és törvénysértéseket bejelentenék, emellett a rasszista megnyilvánulások felszámolása érdekében azt sürgetik, hogy a rendőrség összetétele tükrözze a társadalom sokszínűségét. Kívánatosnak tartanák, ha az orvosok a sértett kérése nélkül is jelenthetnék, ha bántalmazásra utaló sérülésekkel találkoznak. A magyar hatóságok válasza szerint ez a törvényben most is így szerepel, ám ezt alacsonyabb jogszabályi szinten is egyértelművé teszik majd.

Emellett a CPT több ajánlást tesz, kezdve a fogva tartottak rokonainak értesítésétől a kirendelt ügyvédek kiválasztásán keresztül a rendőri panasztestület jogköreinek bővítéséig. Ez utóbbival kapcsolatban a magyar hatóságok megjegyzik, hogy a kért módosítás jelenleg az alapjogi ombudsman jogköre, a feladatok megkettőzését pedig nem tartanák szerencsésnek.

A büntetés-végrehajtás létesítményeinél a CPT mindenekelőtt a túlzsúfoltságot jelöli meg megoldandó problémaként.

A megkérdezett fogva tartottak többsége nem panaszkodott a börtön személyzetére, sőt, a szegedi Csillagbörtön foglyai kifejezetten pozitívan nyilatkoztak egyes fogva tartóikról. Kaposváron és Sopronkőhidán viszont volt aki fizikai bántalmazásra panaszkodott. Előbbi börtönben az őrök állítólag apróbb szabálysértéseket toroltak meg pofonokkal és ütésekkel, utóbbi létesítményben megütötték és megrúgták a rabokat, szerintük jelentős részben elsősorban roma származásuk miatt. Ezek kiszűrésére a CPT a felelősök megbüntetése mellett azt tanácsolja, hogy a börtönök személyzete legyen udvarias a fogva tartottakkal és tartsák őket tiszteletben, a bántalmazásnak pedig soha semmilyen körülmények között semmilyen formáját ne tűrjék el, akkor sem, ha arra feletteseik adnak utasítást.

"Erőszakot csak akkor és olyan mértében szabad alkalmazni, amikor és amennyire azt a rend és a biztonság fenntartása megköveteli, büntetésként soha" - szögezi le a dokumentum.

A kormány válaszában arra hívja fel a figyelmet, hogy a börtönök személyzete mindig eleget tett törvényes kötelezettségének, és jelentette az ilyen eseteket a nyomozó hatóságoknak, a panaszok száma az elmúlt évekhez képest csökkent, a büntetés-végrehajtás vezetése pedig mindent megtesz, hogy a börtönszemélyzet törvényesen és az etikai szabályokat betartva tegye a dolgát.

A küldöttség súlyos kételyeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságokat hatékonyan vizsgálják-e ki a bántalmazás miatt tett panaszokat, miután Sopronkőhidán rendszeresek az ilyenek, de egyetlen vádemelés sem történt, a nyomozások pedig eredménytelenül zárulnak, vagy azért, mert nincs bizonyíték, vagy azért, mert az elkövetőt nem sikerül pontosan azonosítani.

"A CPT azt javasolja, hogy a magyar hatóságok alapvetően vizsgálják felül a panaszok kivizsgálásának rendszerét, hogy az hatékonyabbá váljon" - áll a jelentésben.

A küldöttség a tököli börtönkórházban is járt, amelynek fizikai állapotával és a hálótermek zsúfoltságával kapcsolatban tettek megjegyzéseket, de az újszülött és csecsemőosztály körülményeit például "nagyon jónak" minősítették, orvosilag indokolatlannak tartja viszont, hogy a magyar hatóságok a HIV-pozitív foglyokat kötelezően elkülönítik a többi rabtól.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Jobbik minden listavezetővel szeretne vitázni

Morvai Krisztina alapkérdésnek nevezte, hogy a választáson indulók a nemzetek Európájában és az… Tovább olvasom