Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Magyar életpálya – toldva-foldva

Mindenki igénybe vehet pályaorientációs tanácsadást, de a legtöbben csak munkanélküliként keresik fel.

A munkaügyi központokat felkereső magyarok azonnali és hatékony segítségre vágynak, pedig a hazai központokban nemcsak a tűzoltásra lenne lehetőség. A munkanélküliség elkerülésével kapcsolatban sokat emlegetett munkaerő-piaci fittséget csak úgy lehet megőrizni, ha a munkavállalók folyamatosan figyelnék az aktuális trendeket és frissítenék tudásukat. Ráadásul erre a hazai munkaügyi kirendeltségekben lenne is lehetőség: a pályaorientációs tanácsadás minden magyar számára nyitva áll.

De a legtöbben csak az állásuk elvesztése után keresik fel a munkatanácsadót, amikor már ég a ház. Az átlag magyar állampolgár csak toldozgatja-foldozgatja karrierjét, állítja Berde Éva A felnőttek pályamódosításának és foglalkoztathatóságának kapcsolata című tanulmányában.

Pályaorientáció – egyelőre álom

A tanulmány
Berde Éva három megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom huszonegy munkaügyi kirendeltségének ügyfelei között végzett kérdőíves felmérést. A felnőttek pályamódosításának és foglalkoztathatóságának kapcsolata című tanulmány 414 megfelelően kitöltött kérdőív adataira épül. 
Magyarországon a felnőttek átfogó pályamódosításával, pályaorientációjával a munkaügyi központok országos hálózata hívatott foglalkozni. Emellett még létezik több olyan magán- és közösségi intézmény, amelynek feladatkörébe a pályaorientáció is beletartozik. A megyei munkaügyi központokat azonban egész megyét behálózó kirendeltségeikkel, munkatanácsadóikkal, humánszolgáltatási osztályukkal, pszichológusukkal, esetenként a Foglalkoztatási Információs Tanácsadóval (FIT), illetve a Rehabilitációs Információs Centrummal (RIC) egyértelműen úgy tervezték, hogy ilyen jellegű feladatok ellátására is alkalmasak legyenek.

Ezzel szemben a tanulmány azt mutatja, hogy a munkaügyi kirendeltségekre látogatók korántsem a pályaorientációban, legfeljebb a pályakorrekcióban érdekeltek. Döntő többségük ugyanis munkanélküli volt (mindhárom megyében legalább 93 százalékuk). Az összes nem munkanélküli ügyfél közül mindössze egy jelezte, hogy azért érkezett a kirendeltségre, mert jövőbeli boldogulása érdekében szeretne valami újat tanulni. Úgy tűnik tehát, hogy a pályaorientáció pillanatnyilag még nagyon távoli cél azoknál a felnőtteknél, akik a munkaügyi hálózat szolgáltatásait veszik igénybe.

Kire kell koncentrálni?

Minél idősebb valaki, annál kevésbé hiszi el, hogy ő is találhat változtatási lehetőséget. A kirendeltségek látogatóinak életkorát tekintve mindhárom megyében hatvan százalék körüli volt a 35 év alattiak aránya. A 45 évnél, de különösen 50 évnél idősebb korosztály tagjai közül jóval kevesebben keresik fel a központokat.

Elégedett ügyfelek
A válaszadók majdnem 70 százaléka úgy találta, hogy vagy egyértelműen nagyon sokat segítettek neki, vagy pedig érzi, hogy mindent megpróbáltak, jóllehet az eredmény csak később fog kiderülni. Az elégedetlenek aránya egyik megyében sem haladta meg a 7 százalékot, de Komárom-Esztergom megyében még a 1,5 százalékot se tette ki. 
De nemcsak ők nem bíznak saját sikerükben. A tartósan munkanélküliek jelentős része is lemondott már arról, hogy a kirendeltségeken valóban eredményes segítséget kapjon. Még azok közt is sok az elkeseredett, akik elmennek a munkatanácsadókhoz. Az ő arányukat a szakemberek különbözőképpen becslik, de egyesek még 30-40 százalékot is meghaladónak tartják az enyhén depressziós látogatók részarányát.

Pedig pontosan ennek a problémás rétegnek lenne szüksége a pályaorientációs tanácsadásra. A tartósan munkanélkülieknek van a legnagyobb szükségük arra, hogy átképeztessék magukat, új irányt találjanak az életútjukon. Az időseknek pedig a velük szemben a munkaerő-piacon tapasztalható előítéleteket kell tudniuk leküzdeni.

Magyar mentalitás – változtatni kell

Nem csak a szakértői oldalon vannak tehát hiányosságok. A tanulmányból az is egyértelműen kiderült, hogy nehéz helyzetükből adódóan a munkaügyi kirendeltségek ügyfeleinek elsődleges és szinte kizárólagos célja, hogy állást találjanak. Elenyésző volt azoknak az aránya, akik öt alkalomnál többször folytattak megbeszélést a munkatanácsadókkal, ami komolyabb pályaorientációs stratégiák kidolgozására adott volna lehetőséget.

A magyar munkavállalók hozzáállását az is jól jelzi, hogy csupán 10-15 százalékuk szeretné, ha a munkaügyi központok több tanulási lehetőséget kínálnának. Pedig ez elengedhetetlen a pályaorientációs döntések meghozatalához.

A munkavállalók életét a szakemberek csak akkor tudják megkönnyíteni, ha ők is akarják, és még időben foglalkoznak a karrierjük kérdésével. A pályaorientáció ugyanis sosem a közvetlen kényszer alatt, hanem a gazdaság előrebecsült változásainak és az egyén távlati céljainak megfelelően, hosszú távú tudatos stratégia eredményeként alakul ki.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Spóroljunk! VI.

Sorozatunk következő állomásaként öngamunkon takarékoskodunk. Vannak ugyanis úgynevezett pszichikai… Tovább olvasom