Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Magyar érdek miatt nem nyílhat meg a verespataki bánya?

Magyar érdekeket sejt a romániai Verespatakra tervezett színesfém-bánya megnyitásának heves ellenzése mögött a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű cég.
Alan Hill, a bányavállalat elnöke szerdán egy bukaresti sajtótájékoztatón úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam. Indoklásként elmondta: Romániában Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátora az, aki a ciántechnológia ellen törvénytervezetet készített elő, sőt, a román környezetvédelmi tárca vezetője is magyar nemzetiségű. Korodi Attilát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelölte a miniszteri tisztségre. Hill úgy véli, mindezek egy gondosan felépített tervre utalnak, amelynek célja megakadályozni a bánya megnyitását megakadályozása. "Információim szerint egy magyar vállalat mindössze arra vár, hogy elindíthassa beruházásait Verespatak környékén" - idézi Alan Hillt a Mediafax hírügynökség. A beszámoló szerint a vállalat elnöke arra utalt, hogy a "magyarok akarják megszerezni" Verespatak színesfém-kincseit. Az elnök azonban több részletet nem közölt ezzel kapcsolatban.

Hill a Soros György romániai alapítványát is bírálta. A cégvezető szerintt az "Alapítvány a nyílt társadalmért" - korábban: Soros Alapítvány - néven ismert civil szervezet annak ellenére emelte fel szavát a bányanyitás ellen, hogy Soros György más vállalkozásokon keresztül részvényese az RMGC-nek. A magyar származású amerikai milliomos az Egyesült Államokbeli Newmont cégén keresztül ugyanis résztulajdonos. A Rosia Montana Gold Corporation 80%-a a kanadai székhelyű Gabriel Resources tulajdonában van, amely Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányáját akarja létrehozni Verespatakon. Az amerikai Newmont 2004-ben vásárolta fel a kanadai vállalat egy részét, így a romániai bányanyitásban is érdekelt.

A kanadai-román RMGC az Erdélyi-érchegységben lévő Verespatakon legalább 330 tonna aranyat és 1.300 tonna ezüstöt szeretne kibányászni 17 év alatt.

A ciánalapú technológia romániai betiltását szorgalmazó tervezetet hónapokkal ezelőtt elutasította a bukaresti szenátus, az ügyben azonban az alsóház mondja ki a végső szót. A kezdeményezés alapvetően érinti a verespataki aranybányaprojektet, hiszen ha a román parlament még az engedélyezési folyamat lezárulta előtt megszavazza a törvényt, akkor nem valósulhat meg a 2,5 milliárd dolláros (mintegy 480 milliárd forintos) beruházás.

A bányanyitás környezeti hatástanulmányát jelenleg a román környezetvédelmi minisztérium vezette szakértői bizottság vizsgálja; a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) júliusban az engedély elutasítását javasolta a bukaresti tárcának.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kecskéket áldozott a Nepal Airlines

Két kecskét áldozott a Nepal Airlines nepáli légitársaság egy hindu isten kegyeinek elnyerése… Tovább olvasom