Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Magyarország hátul kullog a netezők listáján

Hazánk az utolsók közt van internet-használatban, mind a lakossági, mind az üzleti szektorban.

A 25 tagú EU-ban a 16-74 évesek 47 százaléka használta az internetet 2004 első negyedévében. Az internetezők között több a férfi, mint a nő, és több a fiatalabb, mint az idősebb. 2004 elején a vállalkozások 89 százaléka vette igénybe a világhálót, ezek több mint fele széles sávon kapcsolódott a netre.
A statisztikai adatok az Eurostat által készített jelentésből származnak. A felmérésben az egyéni internetezők és a cégek világhálós szokásait vizsgálták a 25 tagú EU-ban, sőt, Bulgáriában, Törökországban, Norvégiában és Izlandon is. Vizsgálták a szélessávú kapcsolatokat, az e-kereskedelem és az e-kormányzat fejlettségét is.

Tavaly az első negyedévben a legnagyobb arányban a svédek használták az internet (82 százalék), a második helyezett Dánia (76 százalék), a harmadik pedig Finnország (70 százalék). Magyarországon az internetet a lakosság 28 százaléka vette igénybe, ezzel az adattal csak a görögöknek sikerül megelőzni, ahol ez az arány 20 százalék. Nem büszkélkedhet 29 százalékával a holtversenyben álló Litvánia, Lengyelország és Portugália sem.

Átlagosan, az EU-25-re kivetítve, több férfi használja az internetet mint nő, a százalékos arány 51:43 százalék. Ez a minta minden tagállamra érvényes Észtországot, Lettországot és Litvániát kivéve, ahol az internetet használó nők aránya szinte azonos a férfiakéval.

Az adatok szerint a 16-24 éves korosztályban a legmagasabb az internetet használók aránya, ez az arány a kor növekedésével csökken. A 16-24 éves férfiak 76, míg a nők 74 százaléka használja a világhálót. A 25-54 évesek korcsoportjában az arány a férfiak esetében 57, nők esetében 51 százalék. Az 55-74-éves csoportban ugyanez az arány: férfiak 26, nők 16 százalék.

Ami a vállalkozások internet-használatát illeti, itt Dánia és Finnország az éllovas (99-97 százalék), őket Belgium és Svédország követi (96-96 százalék). A legalacsonyabb értékeket Portugáliában (77 százalék), Magyarországon (78 százalék), Litvániában (81 százalék) és Cipruson (82 százalék) mérték.

A szélessávú internet Dániában a legelterjedtebb, itt a háztartások 36 százaléka széles sávon netezik, a második Finország 21 százalékkal, a harmadik Észtország 20 százalékkal. Magyarország még 6 százaléknál tartott tavaly tavasszal.

Az EU-ban a vállalkozások 53 százaléka tavaly már széles sávon kapcsolódott az internetre. A legmagasabb arányt újból Dániában regisztrálták (80 százalék), a második Svédország (75 százalék), a harmadik pedig Spanyolország (72 százalék).

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csanádi Imre: Cipómagyarázó

Tovább olvasom