Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Magyarország mint jó példa

Egy Washingtonban kedden megtartott Balkán-tanácskozáson amerikai diplomaták Magyarországot emelték ki, mint a kilencvenes évek válságrendezési erőfeszítései során legmegbízhatóbb tanácsokat nyújtó partnert.
A Nyugat-Balkán ma nem számít válsággócnak, de szakértők szerint nem szabad elhanyagolni a térséget, mert energiabiztonsági szempontból is fontos területnek számít. Magyarországnak ebben a kérdésben is fontos szerep juthat.

A Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központjában tartott tanácskozásra Janusz Bugajski, az új európai demokráciákkal foglalkozó program igazgatója invitálta a balkáni államok nagyköveteit (akik közül csak Szerbia képviselője nem jelent meg), a vezető amerikai szakértőket és a balkáni válság megoldásában kitűnt amerikai diplomatákat. Albánia és Horvátország friss NATO-csatlakozása, valamint a félsziget legtöbb államának uniós aspirációi ellenére a térségben továbbra is számos nyitott kérdés nehezíti az együttműködést.

A résztvevők szerint Amerikának már csak azért sem szabad megfeledkeznie a Balkánról, mert a béketeremtő küldetést még nem sikerült teljes egészében befejezni, és a szunnyadó ellentétek bármikor a felszínre törhetnek. Erre a legjobb példa, hogy a saját szabadságáért negyedmilliós emberáldozatot hozó Bosznia-Hercegovina - a boszniai szerb államalakulat elszakadásától való félelmében - a mai napig nem ismerte el Koszovó függetlenségét.

Az Egyesült Államok azonban saját szövetségeseire sem tud mindig kellő befolyást gyakorolni: Athén 17 éve egyoldalúan akadályozza Macedónia teljes integrálódását, csak azért, mert irredenta szándékot vél felfedezni a szláv ország névhasználatában. Görögország washingtoni nagykövete a tanácskozáson is több mint kétezer éves példával igyekezett illusztrálni, miért nehéz megemészteniük a Macedónia név "idegen" használatát.

A legnagyobb érdeklődést James O'Brien elemzése kísérte, aki a daytoni béketárgyaláson született boszniai alkotmány legfontosabb szerzője. O'Brien szerint - aki Magyarország pozitív szerepét leginkább hangsúlyozta - nem lehet elvárni az Európai Unió határozott és következetes fellépését a Balkánon. Éppen ezért szorgalmazta az Egyesült Államok folyamatos jelenlétét a térségben, mint olyan hatalomét, amelynek egyedülálló tekintélye van az összes érintett országban, beleértve Szerbiát is.

Míg az USA továbbra is értéket lát az emberek szabad áramlásában, addig az Unió egyes tagjai, különösen szakszervezeteik nyomására, egyre inkább bezárkóznak. Románia és Bulgária csatlakozása után nyilvánvalóvá vált a bővítési "csömör", az újabb migrációs hullámtól való ódzkodás, amihez hozzájárult a súlyos kelet-európai gazdasági helyzet, valamint az új tagállamokban tapasztalható kiábrándulás is.

Amerika ugyanakkor fontosnak tartja a térség teljes európai és NATO-integrációját, és a Nyugat érdekeit többek között az energiahordozók (vízenergia, szén, olajvezeték) balkáni bőségével is magyarázza. Az USA közelebb hozhatja egymáshoz az érdekelteket azáltal, hogy egyszerre tárgyal az EU vezető hatalmaival, a balkáni országok szomszédaival, valamint Oroszországgal. A folyamatos konzultációk és az integrációs felkészülés folyamata ugyanakkor segíthet megelőzni a lappangó viszályokat is.

O'Brien szerint, akivel a részvevők túlnyomó többsége egyetértett, Horvátország EU-felvételét be kell végre fejezni, Boszniát egyértelmű integrációs pályára kell állítani, Albániával és Koszovóval pedig tárgyalásokat kell kezdeni ugyanerről. Szerbiával is a gyors csatlakozás érdekében kell dolgozni. Az ott fennmaradó belső ellenvetésekkel szemben éppen a magyar példát érdemes kiemelni: a neves amerikai nemzetközi szakértő szerint a magyar nemzet európai uniós keretek között zajló reintegrációja követendő példa lehet a szerbek számára is.

Olvasóink írták

  • 6. achilleus 2009. április 16. 13:04
    „5. hozzászólás Logaritmus 2009.04.16. 12:25
    Ki a diszlexiás, Logar? Légyszives olvasd már el, hogy milyen konferencia keretében foglalkoztak Magyarországgal, mely államok között tartják példának, és kik számára. Bármily hihetetlen, ezen a Balkán-konferencián Magyarországot mint nyugat-balkáni országot tárgyalták. Ez van.
    Az általad kiemelt mondat pedig pontosan ezt bizonyítja: Szerbia (amely azért elég egyértelműen balkáni ország), éppúgy reintegrálódhat Európába, mint Magyarország. Ennyit a diszlexiáról.”
  • 5. Logaritmus 2009. április 16. 12:25
    „"Az ott fennmaradó belső ellenvetésekkel szemben éppen a magyar példát érdemes kiemelni: a neves amerikai nemzetközi szakértő szerint a MAGYAR NEMZET európai uniós keretek között zajló REINTEGRÁCIÓJA követendő példa lehet a szerbek számára is."

    Kedves Olvasótársaim! Ebből a mondatból ti hogy következtettétek ki, hogy Magyarország balkáni állam?! Amúgy a Diszlexia Klubot érdemes lenne felkeresnetek.”
  • 4. achilleus 2009. április 16. 09:24
    „Balkán. Követendő példa mégpedig a szerbeknek.
    Még jó, hogy minket nem bombáztak meg (mint a bolgárokat).
    Vakok között félszemű a király.
    Egyébként tényleg "balkáni" ország lettünk, tetszik nem tetszik.”
  • 3. Hmmm... 2009. április 16. 09:07
    „A tanacsok talan jok voltak annak idejen, csupan a megvalositasban lett nemi hiba. Valahogy a Terv es a Cel nem voltak azonosak! Nem artott volna ismertetni a megbizottak peldamutato, eredmenyes munkajat sem.”
  • 2. comet 2009. április 16. 08:53
    „közép-európából nyugat-balkán lettünk. Megköszönhetjük Gyurcsány Liar Ferencnek és kommunista csapatának.
    Csak így tovább éhes proletárok, és pár év múlva akár az észak-afrikai válság övezet legmegbízhatóbb országa is lehetünk az USA számára.”
  • 1. cyt 2009. április 16. 08:02
    „Uraim, röhög a vakbelem ezen a cikken.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigorúbban ellenőrzött gyógyszerrendelések

Július elsejétől szigorúbban ellenőrzi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), hogy az… Tovább olvasom