Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Magyarországi munkabérek

Egyre mérséklődik a külföldi, illetve hazai kézben lévő cégek által kifizetett bérek közötti különbség.

Az idén is az inflációt meghaladó mértékben nőttek a fizetések Magyarországon. Mérséklődik a külföldi, illetve hazai kézben lévő cégek bérei közötti különbség, a takarékosságot hirdető közszférában pedig a béremelkedés jócskán meghaladja a versenyszektorban regisztráltat.

Csökken a multik bérelőnye a hazai tulajdonú cégekkel szemben - állítják a Magyarországon működő vezetési tanácsadók szakemberei. Bár a nemzetközi vállalatok ma is a többieknél magasabb béreket ígérnek alkalmazottaiknak, a különbség már korántsem olyan nagy, mint néhány éve - állítja Poór József, a Mercer Kft. tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Vannak már jelei a munkavállalók által régen áhított bérkonvergenciának is: egyes szektorokban - a hazai mezőnyből tradicionálisan kiemelkedő bankok és biztosítók mellett az informatikai ipar és a marketing területén is - a magyarországi bérek közelebb kerültek az uniós átlaghoz. A Hay Group Kft. felméréséből pedig egyenesen az derül ki, hogy míg a magyarországi fizikai munkások tavalyi átlagos jövedelme nem érte el a németországi szaktársaik által kapott summa 17 százalékát, az idén januártól júliusig terjedő időszakban ez az arány meghaladta a 19 százalékot (a felső vezetők körülbelül a 40 százalékát kapják a hasonló pozíciójú németekének). A vezetői jövedelmeknél Lipcsei András, a Dr. Pendl és Dr. Piswanger International Kft. ügyvezető igazgatója 10-12 százalékos növekedést tapasztalt. Poór és Lipcsei összességében a tavalyihoz képest 7-9 százalékos emelkedésről beszél a versenyszférában, ahol a bruttó bérek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005 első félévében 7,2, míg a közszférában 16,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket (miközben a fogyasztói árak 3,7 százalékkal emelkedtek).

Válogatós munkaadók

A nagyobb fizetés fejében a munkaadók - különösen a multik - válogatósabbak is lettek: egyre pontosabban körülhatárolt képzettséghez, gyakorlathoz és életkorhoz kötik egy-egy állás betöltését. A nyelvtudás már nem előnyt jelent, hanem mind több esetben alapkövetelmény - legalábbis a privát szférában; a közszférában akár 30-50 százalékos jövedelempluszt is hozhatnak a nyelvvizsga-bizonyítványok.

Feljövőben a Kelet

Természetesen az ország különböző részein sem egyforma a helyzet. Budapesten lehet a legjobban keresni: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2004-ben a fővárosban átlagosan bruttó 86 854 forintos alapbérrel számolhattak a fizikai, 197 025 forinttal a szellemi foglalkozást űzők. Jó hír, hogy a közmondásosan szegény Kelet-Magyarország egyes régióiban is javulnak a feltételek: Szabolcs-Szatmár-Beregben a fenti számok 2003-ról 2004-re 64 076-ról 70 863, illetve 121 888-ról 134 527 forintra emelkedtek. Az autópályák mentén kimutathatóan magasabbak a fizetések, mint a kevésbé frekventált területeken.

Az infláció 5 százalék alá csökkenése miatt a korábbi években megszokottnál kevesebb tere marad a bérek emelésének s így az ezzel való differenciálásnak. A bér ösztönző ereje helyett a cégek egyre nagyobb részben hosszú távú kompenzációs csomagokkal igyekeznek magukhoz csábítani az értékesnek ítélt szakembereket. Ezek a csomagok beosztástól és szektortól függően olyan elemeket tartalmaznak, mint például a tréning, a karrierlehetőség, a részvényopció, illetve a részvényvásárlási lehetőség.

A felső vezetők tavaly a Hewitt Inside Consulting felmérése szerint 10,4-13,6 millió forintos éves bérezésben részesültek. A HVG által megkérdezett vezetői tanácsadók szerint ezek az összegek legfeljebb a másod- és harmadvonalbeli vezetőkre lehetnek igazak; a tanácsadó cégek dossziéi azt mutatják, hogy a felső vezetői pozíciókban nem ritka az évi 20 milliós vagy annál magasabb fizetés sem. Poór József ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a hazai szóhasználat nem egységes. Szerinte kizárólag az angol kifejezéssel top executive-nak nevezett döntéshozók nevezhetők felső vezetőnek: azok, akiknek közvetlen befolyásuk van az adott cég stratégiájára. Az ügyvezető igazgatói státus - ami az angol terminológia szerint a menedzseri szintnek felel meg - e szerint nem ilyen. Lipcsei András hozzáfűzte, azért is nehéz meghatározni a különböző beosztásokban elérhető jövedelmeket, mert a fizetések, illetve az azokat kiegészítő bónuszok eltérő aránya és struktúrája torzítja a képet: nem minden összesítés veszi figyelembe a mozgóbéreket, a kompenzációs csomagokat és a különböző juttatásokat.

A friss diplomások a HVG által megkérdezett szakértők szerint 100-250 ezer forint közötti havi fizetés reményében indulhatnak munkahelyszerző harcukba, az érettségi után elhelyezkedni próbálók pedig a minimálbértől 100-150 ezer forintig terjedő fizetéssel kalkulálhatnak. Az ügyviteli beosztásokban, munkakörtől függően, évi 1,5-2 milliótól 3,5-4 millió forintig terjednek a bérek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem lesz retro-Szomszédok

Modernizálta volna a Szomszédokat az MTV, a rendező azonban nem volt elégedett az eredménnyel. Tovább olvasom