Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Magyarországon is ketyeg a ''nyugdíjbomba''

Az EU-országoknak középtávon rendbe kell hozniuk az államháztartásukat, hogy "hatástalanítani lehessen a nyugdíjrendszerekben lévő időzített bombát, amelyet a lakosság elöregedése élesít", figyelmeztetett az Európai Bizottság csütörtökön.
Az EU közfinanszírozási helyzetének jövőjéről most elkészült tanulmányban a bizottság úgy véli, hogy a közadósság a GDP 200 százalékát is elérheti 2050-re, ha a kormányok nem vezetnek be sürgősen reformokat. Középtávú államháztartási kiegyensúlyozás esetén is a GDP 80 százalékára nőhet a közadósság az EU átlagában 2050-re a jelenlegi 63 százalékról.

"Ha a tagállamok többsége nem tesz valami komolyat a nyugdíj időzített bombájának hatástalanítására, akkor az gyermekeink és unokáink kezében fog felrobbanni, a teher elviselhetetlen lesz", kommentálta a jelentést az EU pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia.

A növekvő teher okozói között említette a bizottság, hogy csökken a születések száma, a második világháború utáni demográfiai robbanás (baby boom) nemzedéke nyugdíjba megy, miközben emelkedik a várható élettartam. "Ezt a problémát az államháztartási deficitek és a közadósság csökkentésével, továbbá a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a általában a hosszú távú gondoskodási rendszerek tovább reformjával kell kezelni", mondta a pénzügyi biztos.

Jelenleg az EU-ban átlagosan egy 65 év fölötti lakos jut négy munkaképes korú lakosra. Ha a jelenlegi irányzat nem változik, 2050-ben egy a kettőhöz arányra fog rosszabbodni a helyzet. A bizottság szerint ki kell használni azt az - előrejelzések szerint 2017-ig tartó - lehetőséget, hogy a foglalkoztatás addig még abszolút számban növekedni fog az előrejelzések szerint.

A bizottság szerint Csehország, Ciprus, Görögország, Magyarország, Portugália és Szlovénia nagy hosszú távú kockázatú ország a közfinanszírozás helyzetében.

Közepes kockázatúnak tartja a bizottság a helyzetet Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban, Máltán, Szlovákiában, Spanyolországban és Nagy-Britanniában.

Alacsony kockázatúnak - vagyis olyan országnak, ahol a többieknél már többet tettek az öregedés hatásainak ellensúlyozásáért, vagy a hiány és a közadósság alacsony - véli a bizottság Ausztriát, Dániát, Észtországot, Finnországot, Lettországot, Litvániát, Hollandiát, Lengyelországot és Svédországot.

A brüsszeli bizottság szerint az EU-tagországok "képesek szembenézni a kevesbedő munkaerő és az elöregedő lakosság jelentette kihívással. A siker kulcsa a demográfiai megújulás elősegítése - az emberek segítése abban, hogy jobban egyensúlyozhassanak a munka, a család és a magánélet között, és így több gyermeket vállalhassanak -, a több munkahely és hosszabb aktív életszakasz, az idősek munkalehetőségeinek javítása, a nagyobb termelékenység, a bevándorlók integrálása és a fenntartható közfinanszírozási helyzet".

Az EU foglalkoztatási és szociális ügyi biztosa, Vladimír Spidla megjegyezte: "jelenleg növekszik azon 30-45 év közötti nők aránya, akik a gyermeknevelés, a karrier és az idős szülőkről való gondoskodás hármas terhét cipelik. Az oktatási rendszert és a munkabeosztást rugalmasabbá kell tenni, támogatandó, hogy akik akarják, a kívánt időben vállalhassanak gyermeket. Ezügyben a vállalatoknak és kormányoknak van sok teendőjük", mondta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bekerekező kerek erdő

„ Hej, óvoda, óvoda, de fényes az ablaka, de tágas az ajtaja, de szép tiszta minden terme,… Tovább olvasom