Délmagyar logó

2017. 01. 25. szerda - Pál -4°C | 1°C Még több cikk.

Magyarországot méltatta az ENSZ főtitkár

Budapest - Schmitt Pál köztársasági elnök a mai nap folyamán a Sándor Palotában fogadta Ban Ki Mun ENSZ főtitkárt, aki Magyarország soros uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan folytat tárgyalásokat Budapesten.
Ban Ki Mun a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország az ENSZ dinamikus tagja, aktív szerepet vállal a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának és nőkkel foglalkozó szervezetének munkájában, bőkezűen támogatja a nemzetközi békefenntartó küldetéseket, a többi között Cipruson, Nyugat-Szaharában és Afganisztánban.

Az új magyar médiatörvény és az alkotmányozás kapcsán a főtitkár elmondta, a kormányzat felelőssége biztosítani, hogy az új jogszabályok összhangban legyenek a nemzetközi egyezményekkel.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Budapesten. Fotó: MTI (galéria)

A dél-koreai diplomata hétfőn találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel is, valamint előadást tart az ENSZ előtt álló kihívásokról a Magyar Tudományos Akadémián.

Olvasóink írták

  • 2. cyt 2011. április 19. 10:29
    „O édes Istenem, hát ennyire azért már nem lehet "idióta" egy újság .... Az ENSZ főtitkárát nem Man Ki Mun -nak hívják, hanem Ban Ki Moon -nak. Ez már valóban a béka fenekénél is lejjebb lévő színvonal.... Ráadásul a fényképen is látható a helyes írásmód ... tisztelt bugyuta dm.”
  • 1. idir 2011. április 19. 03:48
    „A demokratikus orszagok felhatalmazott vezetoi nemzetkozi szerzodest kotottek a torvenytisztelo magyar allampolgarok felhatalmazott vezetoivel.Nem terrorista vezetokkel kotottek nemzetkozi szerzodest,hanem domokratkussal. Amikor nemzetkozi szerzodest kotnek,olyan szerzodest kotnek,amely a torvenytisztelo allampolgarok erdekeit veszi figyelembe.Az ilyen szerzodesi kotelezettsegnek teljesitese elleneben a masik szerzodo fel elismeri a torvenytisztelo allampolgarok szuveren jogat. Az allampolgarok ezen felhatalmazott joggal elve megvalasztjak az erdekeiket kepviselo orszagyulesi kepviseloiket. Tehat,a torvenytisztelo allampolgarok a nemzetkozileg felhatalmazott jogaikkal elve hatalmazzak fel az erdeket kepviselo jogi kepviseloiket. Ebben a helyzetben a torvenytisztelo allampolgarok altal felhatalmzazott kepviselo kizarolag a felhatalmazoi erdekeit kepviselheti,ellentetes erdekeket nem. Amikor a felhatalmazott kepviselo olyan Alkotmanyt,torvenyt,rendeletet hoz,amely a felhatalmazoinak a jogait korlatozza,semmibe sem veszi,akkor a nemzetkozi szerzodesek ellen kovet el buncselekmenyt es a felhatalmazoinak okoz kart.Ilyen az,amikor az alkotmanyban foglaltak nem biztositjak az allampolgarok nemzetkozileg biztositott emberi jogait,vagy ha a szovege felreertelmezheto.Ebben az esetben a nemzetkozi szerzodesek valnak iranyadova vele szemben,mert a nemzetkozi szerzodesek betartasa az orszag szamara kotelezo,amikor minden egyes ember joganak a biztositasa a cel a torvenytisztelo allampolgarok reszere.A tobbsegre hivatkozva sem lehet egyetlen ember jogat sem korlatozni,vagy megtagadni. Amely torvenyalkalmazas a torvenytisztelo allampolgaroknak kart okoz,az jogellenes .Igy egyetlen alkotmany,torveny megalkotasa es alkalmazasa sem lehet emberijog ellenes..Abban az esetben,ha barki barmilyen dologra hivatkozva megserti a nemzetkozi szerzodesekben rogzitett emberi jogok betartasat, az szerzodesszegest es bunt kovet el,amelyet a nemzetkozi birosag buntet. A nemzetkozi szerzodesek erosebbek az alkotmanynal is es az alkotmany folott elsosorban azok az iranyadok az orszagra..
    Vannak nemzetkozi szerzodesek,amelyek ma is kotelezoek ,de nem akarjak tudomasul venni. Igy pl. 1913,a Hagai egyezmeny.
    Ennek a lenyege az,hogy targyalasokkal kell a nemzetkozi vitas ugyeket megoldani. Erre nemzetkozi kozvetitot kell kerni,majd,ha a vegso targyalasok sem vezetnek eredmenyhez,akkor lehet csak fegyveres erovel vedekezni. A szerzodes ellenere egy even belol megis fegyveres erovel tamadtak masokra. Ezert kaptak meg a Trianoni buntetest. Ott hataroztak meg azt,hogy az orszagnak nem lehet sorkatonasaga,mert a kornyezo orszagokat veszelyeztetne. 1935-ben a Trianoni szerzodest onkenyesen felbontja az orszag vezetese.,majd,evekkel kesobb fegyveresen kilep az orszagbol,a vegen pedig a Don kanyarban bukkant fel a hadsereg. Ezutan kovetkezik 1947,a Parisi szerzodes,amely nem hatalytalanitja a Trianoni buntetest,hanem meg egyeb bunteteseket is tesz hozza,kulonosen az egyetemes emberi jogok betartasa erdekeben. Azutan jottek a kormanyok egymas utan. Az viszont teny,hogy egyedul Gyurcsany Ferenc kormanya tett eleget a nemzetkozileg az orszagra hozott buntetesnek,mert ok szuntettek meg a sorkatonai szolgalatot.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mesterházy: illegitim és ideiglenes lesz az új alkotmány

Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő… Tovább olvasom