Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Már százvoltos áramütés is komoly károsodást okozhat

Az emberi szervezetben szerencsétlen körülmények között már százvoltos feszültségű áramütés is komoly, akár halálos működészavart okozhat - mondta Gőbl Gábor mentőorvos csütörtökön az MTI-nek.
Közlése szerint a "működészavaron" (szívritmuszavar, légzésmegállás) egyszerűbb segíteni, ha a sérült időben szakszerű ellátást kap. A szövetek fizikai sérülései viszont végleges, sok esetben halálos károsodásokhoz vezetnek.

A Veszprém megyei Dabroncon szerdán két ember meghalt, négyen pedig megsérültek, amikor munkavégzés közben áramütés érte őket. A településen épülő ipari csarnok építkezésén egy fémvázas festőállványt akartak az épület homlokzata elé tolni, ám az hozzáért a fölötte csaknem nyolcméteres magasságban húzódó, 20 ezer voltos vezetékhez. Gőbl Gábor az MTI-nek elmondta: ha a testen 100 voltos feszültség megy keresztül, az szerencsétlen körülmények között már komoly zavarokat okozhat az életműködésekben. Így a háztartásokban használt 220-230 volt már a "kifejezetten veszélyes tartományba esik" - tette hozzá.

Mint ismertette, az áramerősséget tekintve a váltóáramnál 1 milliamperes áramerősség esetén bizsergés érezhető, néhány milliamper már fájdalmat is okozhat, 10-15 milliamper pedig (izomgörcsöt okozva) lehetetlenné teheti a feszültségforrás elengedését. Kar-láb irányban keresztülhaladó 100 milliamperes áramütés a szívben már kamraremegést, kamrafibrillációt okozhat. Minél hosszabb ideig tart az áramhatás, annál súlyosabb lehet a károsodás.

A szakember kifejtette: az áramütés hatásai két csoportba sorolhatók. Az egyik, amikor az áramütés az elektromosan ingerlékeny szövetekben, az izomzatban, a szívizomzatban és az idegrendszerben "csak" működészavart okoz. Szívritmuszavar, kamrafibrilláció léphet fel, ami keringésmegállást, míg a légzőizmokat, illetve az agyat érintő áramütés légzésmegállást okozhat. Az áramkörből való kiszabadítás után, amennyiben az szükséges, az azonnal megkezdett újraélesztés, időben történő szakszerű orvosi ellátás esélyt ad a túlélésre. Az áramütés hatásainak másik nagy csoportja fizikai: ilyenkor az áram energiahatása - elsősorban hőhatása - károsítja a szöveteket. A belső szerveket érintő károsodás mértékét a helyszíni ellátás során általában nem lehet megítélni, de az még kórházban sem feltétlenül deríthető ki azonnal. A sérült kilátásai annak függvényében romlanak, hogy a szövetek károsodása mekkora területet, illetve milyen szervet érint. Kiterjedt izomkárosodás esetén például gyakori szövődmény, hogy az izomban lévő festékanyag (mioglobin) felszabadul, ez pedig vesekárosodást okozhat. A fizikai károsodással járó sérülésekbe rögtön, vagy napok, hetek múlva belehalhat az áldozat - közölte Gőbl Gábor.

A mentőorvos szerint kellő elővigyázattal és a munkavédelmi szabályok betartásával az elektromos áram okozta balesetek több mint kilencven százaléka egyszerű módon elkerülhető lenne. Gőbl Gábor úgy véli, sokkal szélesebb körben kellene felhívni a figyelmet az elektromos áram veszélyeire, és arra, hogyan lehet a veszélyeket elkerülni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vörösiszap-tározónál tiltakozott a Greenpeace Almásfüzitőn

A Greenpeace aktivistái csütörtökön Almásfüzitő határában, a VII-es vörösiszap-tározó területén… Tovább olvasom