Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Március 15. tanulsága: még forróbb ősz jön?

Folytatás az 1. oldalról.

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa Orbán Viktort, a Fidesz elnökét is bírálta. Úgy vélekedett, közjogi félreértés vagy politikai manipuláció azt állítani, hogy a jobboldali párt által kezdeményezett népszavazás eredményétől függően elkergethető a kormány. „A referendumnak sokféle következménye lehet, de olyan semmiképp sem, hogy a kabinetnek le kell mondania” – magyarázta.

Az államfő nem asszisztált

Kern Tamás ugyanakkor nem ért egyet a Sólyom Lászlót amiatt támadókkal, mert Erdélyben töltötte az ünnepet. „Az alkotmány szerint a köztársasági elnök a nemzet egészét fejezi ki, és lépése ezzel teljesen összhangban volt, ráadásul március 15-én délután visszaérkezett Budapestre. Nem rajta múlt, hogy ilyen lett az ünnep, sokkal inkább Gyurcsány Ferencen és Orbán Viktoron, ő pedig látványosan demonstrálta, hogy ehhez nem kíván asszisztálni” – mondta.
A szakértő hozzátette: nehéz megítélni, mi vezetett a csütörtök esti rendbontásokhoz, de a politikai elitben meglévő feszültség mint rossz példa biztosan szerepet játszott benne. „Ami történt, az a gyülekezési joggal való visszaélés, köztörvényes bqncselekmény, amit megfelelően kezelt a rendőrség.”

Hol a többség?

Hasonló véleményt fogalmazott meg kérdésünkre Gyulai Attila, a Political Capital Institute kutatási igazgatója. „A politika és a közvélemény egyaránt arra készült, hogy március 15-én újabb zavargások lesznek, és ez be is igazolódott. A rendezvények egyértelmqen az árpádsávos zászlók alatt tüntetők terepévé váltak, s nagyon sokan egyszerqen elmenekültek a fővárosból. Miközben a budapesti eseményekkel kapcsolatban a verbális és tettleges konfrontáció volt a meghatározó, addig jóval kisebb visszhangot kapott az, hogy számos más városban együtt ünnepeltek a pártok.”
A politológus szerint első reakcióik alapján a szemben álló politikai erők egymást vádolják félelemkeltéssel, és közös bennük az is, hogy valamilyen szempontból a saját oldalukon igyekeznek többséget felmutatni: Orbán az új többség és a népszavazás kapcsán, Demszky pedig az árpádsávos zászlókkal és a rendbontással szemben. Úgy vélte, a következő napokban a vita várhatóan akörül bontakozik ki, kinek az érdekét szolgálták a zavargások, illetve hogy Budaházy György őrizetbe vétele mennyiben járult hozzá a rendbontásokhoz. „A Fidesz elnökének beszéde egyértelmqen a népszavazási kampány része volt, hiszen amit mondott, arról szólt, hogy indokolja a referendum szükségességét és emelje a szavazás tétjét. A beszéd célja tehát nem az volt, hogy új irányt határozzon meg, hanem hogy nyomatékosítsa az eddigit” – hangsúlyozta Gyulai Attila.

Különváltak a rendbontók

A szakértő szerint a tavaly október 23-i és a mostani zavargások között fontos különbség, hogy a rendbontók és a demonstrálók ezúttal teljesen különváltak. „Még a Kossuth téri szervezetek is elhatárolódtak a zavargóktól, ami logikus érdekük, amennyiben a radikális jobboldal megszervezése, párttá vagy mozgalommá szervezése a céljuk” – jegyezte meg.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét bevált

a vámudvaros trükk

A pénzügyőrség által lefoglalt mqszaki cikkeket kedvező áron kínálva csalt ki összesen… Tovább olvasom