Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Martonyi nem fogadja el, és nem érti

Martonyi János szerint a magyar kormány minden kérdésről kész vitatkozni, de azt senkitől nem fogadja el, hogy kétségbe vonja demokratikus elkötelezettségét. A külügyminiszter az új alaptörvényről szólva csütörtökön Esztergomban arról is beszélt, hogy nem érti a kereszténység megjelenítése elleni érveket.
A politikus a Becket Szent Tamás emlékére tartott ülésen úgy fogalmazott: mindig nyitottak leszünk a vitára, minden kérdésről készek vagyunk vitatkozni, de azt senkitől nem fogadjuk el, hogy "kétségbe vonja demokratikus elkötelezettségünket".

Máshogy látjuk mi magunkat és máshogy lát minket a világ - mondta a külügyminiszter, hozzátéve, a világ sok mindent nem érthet meg, "nem fogja megérteni a fájdalmainkat és a lelki sérüléseinket". Mi azt várjuk a világtól, hogy (...) próbáljon megérteni bennünket."

Kijelentette: a szomszédainkkal folytatott értékelvű viták középpontjában az emberi jogok kérdése áll, mely szerint nemcsak az egyéneknek, de a közösségeknek is vannak jogaik.

Tudjuk, hogy azt a felfogást nem mindenki vallja - mondta a tárcavezető. Úgy fogalmazott: "Arra kérjük minden szomszédunkat, barátkozzon meg a gondolattal, hogy nincs egyéni identitás közösségi identitás nélkül. Ha ezt megértik, jobban megértik az európai identitást."

Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország nem létezhetne kereszténység nélkül. "Mi ehhez az értékrendszerhez tartozunk és ehhez is akarunk tartozni. Ez Európa értékközössége, akkor is ha Európa nem mindig ismeri fel identitását, nem találja meg saját lelkét" - mondta. Véleménye szerint amíg Európa nem találja meg a saját lelkét, nem fogja megtalálni azt a közös irányt, mely nélkül igazán sikeres közösség nem építhető fel.

A külügyminiszter az elmúlt 22 év legfontosabb eredményének nevezte, hogy Magyarország ehhez a közösséghez tartozik.

Az új alaptörvényről szólva Martonyi János kifejtette, nem érti a kereszténység megjelenítése elleni érveket. A külügyi tárca vezetője szerint nem azt kellett volna megindokolni, hogy miért szerepeljen ezt a hivatkozás, hanem azt, hogy miért ne szerepeljen. "A mi alaptörvényünkben szerepel ez a hivatkozás, mert számunkra ez döntő kérdés" - mondta.

Martonyi János a Becket Szent Tamás emlékére tartott ülésen beszélt, amelyen Keresztény gyökerek, értékek, Európa mottóval tartott előadást Dana Rosemary Scallon, korábbi európai parlamenti képviselő és Christopher Long, az Egyesült Királyság korábbi magyarországi nagykövete, miután ökumenikus szertartáson vettek részt a Szent Tamás-hegyi kápolnában.

Esztergomban sokéves hagyomány a Szent Tamás-hegyi kápolnában rendezett ökumenikus szertartás, amelyet előadássorozat követ. Az ünnepséget a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület és a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a XII. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros, aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, a szent 1538-ban Esztergomba került ereklyéjének egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

Olvasóink írták

  • 4. jozko 2012. január 06. 11:27
    „Nem szeretnék vallásháborút szítani, de biztos, hogy a Római Katolikus Egyházhoz való feltétlen ragaszkodásunk és ennek minden fórumon való hangoztatása a legjobb külpolitika?

    Az ő malmaik lassan őrölnek...
    Írhattam volna inbkább szélmalmokat, mert Uram bocsá´ annak a vitorláit az éppen uralkodó száljárás
    irányába lehet fordítani!
    Mielőtt valaki istenkáromlónak tart, had´ emlékeztessem : Hitler is remekül szót értett a Vatikánnal.

    Szövetségeseket az összefogó erők és nem a széthúzás mentén kell keresni.
    A római katolikus egyház - az utóbbi időkben észlelhető liberalizációja ellenére is- alapvetően kirekesztő vallás.
    Ezért bátorkodtam elmondani a véleményemet a szoros kötődésről.”
  • 3. t680822g 2012. január 06. 09:33
    „Nem kaptak még elég sallert? Meddig megy ez még? Amíg padlóra nem teszik a gazdaságunkat?”
  • 2. szentmiki 2012. január 06. 08:30
    „így igaz, a cucialistáknak pedig marx és lenin írta a bibliát...”
  • 1. CsImre 2012. január 05. 20:19
    „Pedig ez eléggé egyszerű. Ma a pénzügyi körökbe belerúgni olyan, mint anno a pápába. Nem szerencsés húzás. Ha a gazdaságunk ki lenne fektetve, és csinálnánk szépen, amire rá akarnak venni, akkor mindegy lenne nekik, hogy van-e korona az alkotmányban vagy sem, vagy hogy mennyire vagyunk demokratikusak.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódnak a vállalkozásfejlesztési pályázatok

Az idén ismételten benyújtható lesz számos, az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett vállalkozásfejlesztési pályázat. Tovább olvasom