Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Média Hungary: pódiumbeszélgetés a közszolgálatiságról

Az Országos Rádió és Televízió Testület már 1997-ben kidolgozott egy anyagot a közmédiumok integrációjáról - mondta Fehér Zsuzsa, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagja a Média Hungary konferencia Négy negyed - egy egész című pódiumbeszélgetésén kedden.
A balatonfüredi kétnapos konferencia első napjának legnagyobb érdeklődéssel várt beszélgetésén Fehér Zsuzsa, az MTV kuratóriumának MSZP által delegált tagja a négy közszolgálati intézmény - a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és az MTI - felügyelő testületeivel kapcsolatban kijelentette: túl sok kurátor dolgozik ezekben a testületekben, és ennyire nincs szükség. Emellett a közmédiumok finanszírozását átláthatóvá kell tenni. Hozzátette: a közmédiumoknak a bennük felhalmozott tudás, az archívumok okán hatalmas az értékük, és az intézmények közös tudását újra innovatívvá kell tenni.

A Magyar Televízió kuratóriumi elnökségében dolgozó tagok fizetéséről elmondta: tíz kurátor fizetése teszi ki a MTV alelnökének bérét, vagyis a tagok bruttó 226 ezer forintot kapnak.

Medveczky Balázs, az MTV ügyvezető alelnöke azt mondta: a kuratóriumoknak nincs produktivitásuk, ezért át kell alakítani a tulajdonosi szerkezetet. A közmédiumok összevonásáról annyit mondott: racionalizálás után a négy közmédium eredményesebben működhet.

Such György, a Magyar Rádió elnöke arról szólt, hogy a rádió 15 tagú kuratóriuma 100 millió forintba kerül évente, és a szerkezete nem átláthatatlan. Egy általa ismert tervezet szerint egy közös tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet felügyelné a közmédiumokat, és a tervezetben összevonásról nincs szó.

Cselényi László, a Duna Televízió elnöke a kérdésről azt mondta: a kuratóriumok attól kezdve nem működtek, hogy pártoktól kaptak megbízást a meg nem egyezésre. Szerinte csak úgy lehetne a politikától távol tartani a testületeket, ha nem pártok által delegált tagok töltenék be a posztokat. Véleménye szerint csak maguk a közmédiumok törekedhetnek a közszolgálatiság ismérveinek gyakorlására, a kritériumokat nem lehet kívülről meghatározni.

Vince Mátyás, az MTI elnöke szerint minden országban másként értelmezik a közszolgálatiságot. Példaként Németországot említette, ott öt-hat évenként módosítják a közszolgálati médiumokra vonatkozó szabályozást. Hozzátette: a költségvetésből a közmédiára költött pénz tekintetében Magyarország a sereghajtók között van - ennek többszörösére lenne szükség.

A közmédiumok esetében azt kell először tisztázni, ki a tulajdonos - ezt Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője vetette fel. Szerinte az adófizetők a közmédiumok tulajdonosai. A közmédiumok a kereskedelmiekkel ellentétben ismeretanyagot és nem terméket akarnak átadni - magyarázta.

Ezt Cselényi László úgy egészítette ki, hogy a Duna Televízió esetében nemcsak a magyar adófizetők, hanem a világ magyarságának elvárásait is érvényesíteni kell.

A közmédiumok átalakítására vonatkozó kérdésre Borókai Gábor úgy válaszolt: ha a közmédiumokat valaki politikai célból akarja kisajátítani, akkor az veszíteni fog. Hozzászólásában ő is sürgette a racionálisabb intézményi struktúra kialakítását.

A Média Hungary a magyar médiaélet legrangosabb rendezvénye, az idei találkozón több mint 1250 szakember vesz részt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felmentették a halálos lövést leadó vadászt

Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a bíróság azt a zalai hivatásos vadászt, akinek… Tovább olvasom