Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Médiatörvény: Íme Navracsics Tibor válasza az Európai Bizottság alelnökének

A kormány elkötelezett amellett, hogy a magyar médiaszabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek - írja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes abban az MTI rendelkezésére bocsátott hétfői keltezésű válaszlevélben, amelyben az Európai Bizottságnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira reagált.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter mindhárom - a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének kiterjesztésével, a jogszabály területi hatályával és a médiumok regisztrációjával kapcsolatos - bizottsági észrevétel esetében érvel a magyar szabályozás mellett.

Válaszlevelében azt kéri, ha Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos még szükségesnek ítéli, tegye lehetővé, hogy a kifogásolt rendelkezésekről a kormány szakértői egyeztethessenek az Európai Bizottság tisztviselőivel. Leszögezi továbbá, hogy ha a bizottság a válaszban szereplő érvek ismeretében továbbra is szükségesnek tartja a médiatörvény módosítását, a kormány kész arra, hogy e módosítások kidolgozását megkezdje, és a jogalkotási folyamatról a bizottságnak folyamatosan beszámoljon.

A tárcavezető emlékeztet: Neelie Kroes elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, hogy a magyar szabályozás túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, köztük az "audiovizuális blogokra" is kiterjeszti. Hangsúlyozza: a jogalkotó célja az volt, hogy pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését, és megítélésük szerint a vonatkozó szabályok ezt a célt szolgálják.

Hozzáteszi: az előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon követelmény, amely 2007-ben az EU számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását. "Előreláthatóan a nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása prognosztizálható, és így a lekérhető tartalmak szerepe jelentősen megnő a közéleti tájékoztatás terén is" - érvel Navracsics Tibor, leszögezve: a politikai pluralizmus megőrzése, a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások műsorszámai tekintetében.

A miniszter szerint a lekérhető médiaszolgáltatások mozgóképes jellegüknél fogva a nyomtatott és az internetes sajtónál "jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek", így esetükben a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt. Rögzíti egyúttal, hogy a kiegyensúlyozottság a gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető "audiovizuális blogok" esetében nem követelmény.

Navracsics Tibor jelzi, hogy a kormány e megfontolások mellett is kész arra, hogy - ha a bizottság ezt továbbra is szükségesnek látja - a vonatkozó jogszabályokban pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja. A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető - fogalmaz. Felveti: "megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását". Hozzáteszi, szintén elképzelhetőnek tartják, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség.

A származási ország elvével összefüggésben megfogalmazódott kifogással, nevezetesen azzal kapcsolatban, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra a magyar szabályozás alapján bírság szabható ki, Navracsics Tibor egyebek közt úgy reagál: a magyar kormány álláspontja szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-s irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelvvel összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig. Egyúttal leszögezi, ha a bizottság továbbra is úgy véli, hogy az irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Nem tartja megalapozottnak a Neelie Kroes levelében harmadikként szerepeltetett, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos aggodalmat, "mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját". Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat - mutat rá a miniszter. Szerinte a bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére - teszi hozzá Navracsics Tibor.

Személyes egyeztetést javasol az Európai Bizottságnak a kormány

Személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak az "üzengetések és félreértések" elkerülésére - közölte hétfőn a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, megerősítve: nyitottak a változtatás lehetőségére.

Kovács Zoltán ezt azután mondta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kabinet elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira.

Az államtitkár a levél ismertetését követően közölte: nyitottak arra, hogy a médiaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban "az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén a változtatás lehetőségét megnyissuk". Az "üzengetések és félreértések" elkerülése érdekében azonban személyes, illetve szakértői egyeztetést javasolnak az Európai Bizottsággal, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában megtörténhessen - mondta.

Kovács Zoltán emlékeztetett: Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben fordult hozzájuk. "Ennek szellemében születtek a válaszok is" - jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: "minden ilyen dolog spekuláció".

Arra a kérdésre pedig, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az online sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatási szabályok hatálya alól, Kovács Zoltán azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre válaszoljon.

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érinti: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

Navracsics Tibor válasza Neelie Kroes levelére

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter január 31-i keltezéssel elküldte a magyar kormány hivatalos válaszát Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság alelnökének. A dokumentumot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium bocsátotta az MTI rendelkezésére.

"Neelie Kroes asszony

az Európai Bizottság alelnöke, Európai Bizottság, Brüsszel

Tisztelt Alelnök Asszony!

Köszönöm 2011. január 21-én kelt levelét, melyben az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv (AMSz irányelv) átültetését szolgáló nemzeti intézkedések, így a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseivel kapcsolatban fogalmazott meg észrevételeket.

Biztosítani szeretném arról, hogy a magyar kormány elkötelezett azt illetően, hogy a magyar médiaszabályozás, és ezen belül az AMSz irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályozás minden tekintetben megfeleljen az uniós jog által támasztott követelményeknek. Kérem engedje meg, hogy ebből az elkötelezettségünkből kiindulva a levelében tett felvetésekre válaszul a következőkről tájékoztassam:

A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége

Levelében elsőként azt az aggályt fogalmazta meg, mely szerint a magyar szabályozás (az Smtv. és az Mttv.) túlzottan tág körben írja elő a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor azt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, köztük az "audiovizuális blogokra" is kiterjeszti. Az Mttv.-ben szereplő, a kiegyensúlyozottságra vonatkozó követelmény megállapításával a jogalkotó célja az volt, hogy pártatlan, elfogulatlan tájékoztatás révén biztosítsa a polgárok információhoz való jogának érvényesülését. Megítélésünk szerint az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai e célt hatékonyan szolgálják. A kiegyensúlyozottság követelménye a rádiók és a televíziók vonatkozásában 1996 óta része a magyar jogrendszernek. A kiegyensúlyozottság kötelezettségének pontos tartalmát a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény vonatkozó rendelkezéséhez kapcsolódó kiterjedt bírói gyakorlat és az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozata tisztázta. A fogalom mindezt figyelembe véve a magyar jogban világosan meghatározható jelentéstartalommal bír.

A kiegyensúlyozottság jelentőségét a magyar jogban az Alkotmánybíróság a fenti határozatában a következők szerint hangsúlyozta: "A tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása alkotmányos cél. A tájékoztatási monopóliumok a műsorszolgáltatási technológia rohamos fejlődését követően elsősorban a "véleménymonopóliumok" kialakulásának veszélyét jelentik, ezért legitim célként fogadja el az Alkotmánybíróság a véleménypluralizmus fenntartását. E cél elérése érdekében korlátozza a kiegyensúlyozottság követelménye a műsorszolgáltató szerkesztési szabadságát. Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. Az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy a politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat."

A lekérhető médiaszolgáltatások hír- és tájékoztató műsorszámaira is vonatkozó előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon körülmény, amely 2007-ben az Európai Unió számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását. Előreláthatóan a nem túl távoli jövőben a hagyományos televíziózás jelentős visszaszorulása prognosztizálható, és így a lekérhető tartalmak szerepe jelentősen megnő a közéleti tájékoztatás terén is. A politikai pluralizmus megőrzése és a tájékoztatás sokszínűsége érdekében indokolt a kiegyensúlyozottsági kötelezettség előírása a lekérhető médiaszolgáltatások érintett műsorszámai tekintetében.

Amikor a magyar jogalkotó annak szükségességét és arányosságát mérlegelte, hogy a televízió és a rádió mellett a lekérhető médiaszolgáltatásokat is bevonja a médiumoknak azon körébe, amelynek esetében a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követelményként állapítja meg, egyebek mellett a következő szempontokat vette figyelembe:

- A lekérhető médiaszolgáltatások - mozgóképes jellegüknél fogva - a nyomtatott és az internetes sajtónál jóval nagyobb meggyőző erővel rendelkeznek, ezért esetükben a tájékoztatással kapcsolatos követelmények magasabb szintjének megállapítása lehet indokolt.

- A kiegyensúlyozottság követelményét megsértő médiummal szemben az Mttv. 187. §-ban meghatározott szankciók nem alkalmazhatók. Ilyen esetben csupán az Mttv. 181. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye, amelyek célja, hogy az érintett közönség figyelmét felhívja arra, hogy az általa kapott tájékoztatás a kiegyensúlyozottság követelményének nem felelt meg.

- A kiegyensúlyozottság kötelezettsége az Smtv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján csak azokra a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozik, amelyek saját szerkesztői döntésük alapján tájékoztatási tevékenységet végeznek.

- Az AMSz irányelv (21) preambulum-bekezdésével összhangban az Smtv. illetve az Mttv. hatálya a magáncélú kommunikációra nem terjed ki. ("Ezen irányelv alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma kizárólag azon tömegkommunikációs - akár televíziós műsorszolgáltatás, akár lekérhető - audiovizuális médiaszolgáltatásokat foglalja magában, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolhatják. Az irányelv hatálya (…) nem terjed ki az olyan tevékenységekre, amelyek alapvetően nem gazdasági jellegűek és nem állnak versenyben a televíziós műsorszolgáltatással, mint például a magáncélú weboldalak fenntartása, továbbá az olyan szolgáltatások, amelyek során magánszemélyek saját maguk által készített audiovizuális tartalmakat tesznek hozzáférhetővé vagy terjesztenek azok azonos érdeklődési körű közösségeken belüli megosztása és cseréje céljából.") Ennek alapján a kiegyensúlyozottság követelménye a gazdasági természetű szolgáltatásnak nem minősíthető "audiovizuális blogok" esetében nem követelmény.

- Az AMSz irányelv megalkotásakor lezajlott viták során az európai szakmai gondolkodás szintjén kristályosodott ki azoknak a szolgáltatásoknak a köre, amelyek társadalmi és gazdasági jelentősége a szabályozás szempontjából feltétlenül releváns. Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások ilyen megítéléséből a nemzeti jogalkotók is biztonsággal kiindulhatnak.

A Magyar Köztársaság kormánya a fenti megfontolások mellett is kész arra, hogy - amennyiben ezt a Bizottság továbbra is szükségesnek látja - az Smtv. és az Mttv. módosítása révén pontosítsa azon lekérhető audiovizuális szolgáltatások körét, amelyek esetében a kiegyensúlyozottságot a magyar médiaszabályozás rendjében érvényesíteni kívánja. A pontosítás annak egyértelművé tételét szolgálhatja, hogy a kiegyensúlyozottság kötelezettsége azokra a médiaszolgáltatókra vonatkozik, amelyek tevékenységében a gazdasági elem meghatározó; széles körben végeznek tájékoztatási tevékenységet, illetve elsősorban tájékoztatás céljából nyújtanak lekérhető szolgáltatást; a felhasználók jelentős részét érik el, illetve társadalmi hatásuk érzékelhető.

A szabályozás esetleges pontosító jellegű módosításának előkészítése során a Bizottság által megjelölt szempontok (méret, piaci részesedés, a megcélzott közönség stb.) jó kiindulási alapot jelenthetnek annak meghatározásához, hogy pontosan milyen kritériumok meghatározása révén biztosítható, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye a lekérhető médiaszolgáltatásoknál minden kétséget kizáróan a polgárok tájékozódáshoz való joga szempontjából releváns körre szorítkozzon. Megfontolható lehet a szabályozás olyan irányú módosítása is, amely a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében kizárja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség előírását. Bár a levélben erre nem tett utalást, de szintén elképzelhetőnek tartjuk, hogy bizonyos lineáris médiaszolgáltatások esetében is megszűnjön, vagy enyhüljön e kötelezettség (míg a közszolgálati médiaszolgáltatók, a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók, a közösségi valamint a helyi médiaszolgáltatások esetében továbbra is rendkívül fontosnak tartjuk a kiegyensúlyozott tájékoztatás előírását).

A származási ország elve

Alelnök asszony levelében másodikként a származási ország elvével összefüggésben fogalmazódott meg kifogás, nevezetesen, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra az Mttv. 176-177. §-a alapján bírság szabható ki.

Az új médiaszabályozás megalkotása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az arányosság követelménye a törvény teljes terjedelmében, így az AMSz irányelv implementálását szolgáló rendelkezésekben is érvényesüljön. Az Európai Unió jogrendje szerint bizonyos feltételekkel megengedett a külföldi vállalkozásokkal szembeni fellépés. Az Mttv. 176-177. §-ai AMSz irányelv 3. cikkében foglalt különleges joghatósági eljárásra vonatkozó szabályokat szinte szó szerint tartalmazzák. Azonban míg az AMSz irányelv nem határozza meg azt, hogy a tagállamok milyen "intézkedéseket" tehetnek, addig az Mttv. - éppen a jogbiztonság követelménye miatt - pontosan felsorolja a lehetséges intézkedések körét. Az arányosság követelménye a hatósági intézkedések során az Mttv.-ben általánosságban is biztosított, és a jogkövetkezmények alkalmazásakor a hatóság kifejezett köteles ezt az elvet figyelembe venni (185. § (2) bekezdés).

Szintén az arányosság garanciája az, hogy az Mttv. érintett szakaszai alapján főszabályként minden esetben a küldő állam hatóságának van elsőként lehetősége fellépni a jogsértő médiaszolgáltatóval szemben - két egymást követő alkalommal -, a fogadó állam pedig csak az Európai Bizottság értesítése mellett, akkor jogosult eljárni, ha a küldő állam intézkedései nem vezettek eredményre. Más szóval a fogadó állam akkor jogosult eljárni, ha a küldő állam intézkedései olyan tekintetben nem arányosak, hogy annak nincs hatása a médiaszolgáltató magatartására. Ezen előírástól csak kivételesen indokolt - és az AMSz irányelv által megengedett - esetben lehet eltérni. Mindenkor biztosított azonban az Európai Bizottság lehetősége a fellépésre a nem megfelelőnek tartott, marasztaló döntéssel szemben. A magyar hatóság minden további mérlegelés nélkül köteles az Európai Bizottság határozata szerint eljárni. A jogsértést elkövető médiaszolgáltató a marasztaló határozattal szemben jogosult a magyar bírósághoz fordulni, amely felülvizsgálhatja a vele szemben alkalmazott intézkedéseket az arányosság szempontjából is.

A magyar kormány álláspontja szerint az AMSz irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik az, hogy a tagállamok által az irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések adott esetben, a jogsértés kirívóan súlyos volta esetén ne terjedhetnének a bírság kiszabásáig. Amennyiben a Bizottság továbbra is úgy véli, hogy az AMSz irányelvvel nem egyeztethető össze a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókra vonatkozóan bírság megállapítása, a magyar kormány kész megvizsgálni annak lehetőségét, hogy e médiaszolgáltatók esetében a bírság kiszabásának lehetőségét mellőzve a magyar szabályozás más hatékony eszközök révén biztosítsa az irányelv által is elismert értékek védelmét.

Ezzel kapcsolatban kérjük a Bizottságot, hogy szakértői konzultáció keretében biztosítson lehetőséget annak tisztázására, hogy a más tagállamokban letelepedett médiaszolgáltatók vonatkozásában az AMSz irányelv 3. cikkével összhangban elfogadott intézkedések körében bírság kiszabását minden esetben az uniós joggal ellentétes, aránytalan intézkedésnek tekinti-e. Álláspontunk szerint ez az AMSz irányelv rendelkezéseiből nem feltétlenül következik. Határozott szándékunk ugyanakkor, hogy e tekintetben is az Unió jogának mindenben megfelelő és a Bizottság jogértelmezésével maradéktalan összhangban álló jogi megoldást intézményesítsünk.

A bejelentési kötelezettség és nyilvántartásba vétel

A levelében harmadikként megfogalmazott felvetés az Mttv. 41. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos. A Bizottság levelében foglalt aggodalom megítélésünk szerint nem megalapozott, mert a regisztráció semmilyen formában nem képezheti a sajtószabadság korlátját. Egyszerű formális adatbejelentésről van szó, amelynek célja az, hogy a hatóság pontosan ismerje és azonosítsa a felügyelete alatt álló vállalkozásokat. Az Smtv. 5. § (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy "a nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát". A nyomtatott és az internetes sajtó, valamint a lekérhető médiaszolgáltatások esetében az Mttv. 41. § (2) bekezdése alapján a regisztráció nem feltétele a tevékenység megkezdésének, pusztán egy ahhoz kapcsolódó, járulékos kötelezettség. Az új szabályozás ebben a tekintetben is alapvetően változtatta meg a nyomtatott sajtóra vonatkozó korábbi, 1986-os szabályozást, valamint kizárta azt, hogy a hatóság önkényesen dönthessen a nyilvántartásba vételről, és ezáltal korlátozza a sajtó szabadságát.

A bejelentési kötelezettség és a nyilvántartásba vétel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek esetében szükséges intézkedésnek tekinthető annak érdekében is, hogy a sajtójogi felelősség, illetve a tartalommal összefüggő kártérítési igények (személyhez fűződő jogok, szerzői jogok megsértése) esetén az érintett tisztában lehessen azzal, hogy a médiumban közölt tartalom alapján keletkezett igényét pontosan kivel szemben érvényesítheti.

Szintén megjegyzendő, hogy a nyilvántartásba vétel előírása semmilyen módon nem terjed ki a nem magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatókra és kiadókra, azok terjesztése a Magyar Köztársaság területén természetesen megengedett, így e szabály nem képezi az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának korlátját.

A magyar kormány mindemellett is kész megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az internetes sajtótermékek publikálásával kapcsolatos alapvető információk szükség esetén más jogi megoldás révén álljanak a hatóság, illetve a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére.

Tisztelt Alelnök Asszony!

Kérem tekintse át a felvetéseire adott válaszainkat, és amennyiben ezt szükségesnek ítéli, kérem tegye lehetővé, hogy az Mttv. és az Smtv. levelében kifogásolt rendelkezéseiről szakértőink egyeztethessenek a Bizottság tisztségviselőivel.

Amennyiben a Bizottság a jelen válaszban szereplő érveink ismeretében továbbra is szükségesnek ítéli a magyar szabályozás módosítását a felvetett kérdések tekintetében, úgy készek vagyunk arra, hogy e módosítások kidolgozását a jelen levélben jelzett irányokban megkezdjük, és a jogalkotási folyamatról a Bizottság számára folyamatosan beszámoljunk.

Budapest, 2011. január 31.

Tisztelettel: Dr. Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes közigazgatási és igazságügyi miniszter"

Neelie Kroes levele Navracsics Tibornak

Nyilvánosságra hozta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azt a levelet, amelyet a médiatörvény ügyében január 21-én az Európai Bizottság nevében Neelie Kroes alelnök küldött a tárcát vezető Navracsics Tibornak. A dokumentum szövegéért kattintson ide! >>

Olvasóink írták

86 hozzászólás
  • 86. jozko 2011. február 03. 11:46
    „5.
    EAM:

    Azt mondod: Sajtószabadság?
    Azt mondom: Sajtótörvény!
    /Anarchia ellen/

    Egy ellenőrző összehasonlítás:

    A kereskedelem közismerten a kereslet-kínálat farkastörvényei szerint működik!
    Valójában-szinte minden országban- a Kereskedelmi törvény szerint...

    Korlátok sajnos az élet minden területén vannak.
    És ez Te pontosan tudod...”
  • 85. unknown 2011. február 01. 21:11
    „84. ferdzso 2011.02.01. 20:01

    Kedves ferdzso! Ha nekem több pénzem lenne (nyugdíjammal ez csak álom - legalább egy lotto 4-re) állandó házvezetőnőt tartanék. Munkát adnék valakinek. Ha autószerelő vállalkozó lennék, s eggyel több segédet alkalmazhatnék a törvényes lehetőség keretében a nyereségem növelésére, megtenném. Folytathatnám. Hiszek abban, hogy Magyarországon többségben vannak azok, akik a nyereségük, bevételük, életszinvonaluk emelése érdekében úgy igyekeznek majd szépen lassan növelni alkalmazottaik számát, az igénybe veendő szolgáltatások körét, más válalkozásokkal, szolgáltató szervezetekkel a kooperációs hálózat bővítését, az exportorientált nagyvállalatokba történő termék, szolgáltatás beépülést, a tisztességes életvitel személyes kapcsolatain belül a kölcsönös segítségnyújtást és így tovább. Demagóg szöveg? Nem, ez a közös célunk, távlatunk horizontja. Hinni kell abban, hogy a törvények ezen célok útját nyitják meg, kapuit tárják szélesebbre. Közös érdekünk, hogy kiszűrjük a potyautasokat, a tisztességtelen vagyongyarapodást, ostorozzuk a bürokráciát, amely szemet húny a gyenge, selejt produkció felett. Egy kicsit nyugodtan példát vehetünk Kínáról ami a politikai, gazdasági trehányság számonkérését és büntetését jelenti. Elég legyen a szabadosságból, a kábítószerező linkségből, a céltalan életvitelből. Mindezen feladatok összessége maga a társadalom összessége amiben benne van mindenki teendője, felelőssége. Mindezen kívánt változás folyamat keresztül viteléhez, meggyökereztetéséhez időre, évekre van szükség. És kölcsönös bizalomra. És a tisztességes hangú tárgyilagos kritikákra. Mert annak erkölcsi súlya is van ellentétben az egyszerű semmire sem érdemesítő anyázástól. A jelenlegi kormánynak is örökölt kötelezettségei vannak, amelyet nem tud törleszteni adj uram azonnal, mert nincs degeszre tömött "mellényzsebe".”
  • 84. ferdzso 2011. február 01. 20:01
    „Tisztelt "unknown"! Tisztelettel megjegyezném, hogy a többiek sem hülyék! Tudjuk jól, hogy ezt a lépést meg kellett tenni, mégis, kérdem én: Miért megint, (mint eddig minden kormány) a "kis ember" kárára teszi a dolgát??! Bezzeg, a nagy fizetésűek, most is jól jártak, mert a nagy adójukat a jelenlegi adótörvény drasztikusan csökkentette. Még ez sem lenne baj, ha a zsebben maradó pénzt, nm külföldön, egzotikus utazásokon költenék el! Mert, hogy a több pénzből, egyes "nagypénzűek", új munkahelyet nem fognak teremteni, az biztos. Nem rossz szándékból, csak mert nincs nagyobb kereslet, megrendelés, csak így már nagyobb haszon. E miatt új luxus kocsi, és drágább utazgatás. Ez nem lehet az ország érdeke, gondolom látja Ön is!”
  • 83. unknown 2011. február 01. 16:18
    „ferdzso és igazságkereső, tudjátok ha nem kellene visszafizetni már ez év első negyedévétől két és fél éven belül az IMF-nek és az EU Banknak az általuk nekünk kamatra 2008-2009-ben nyújtott, országunk által fel is vett kb. 12 milliárd Euro csődmentő hitelt (forintra átszorozva kb.: 3.300 milliárd forint) vígan élhetnénk... Tehettük volna azt is, amit az MSZP javasolt: vettünk volna fel hitelkiváltó újabb hitelt az IMF-től, hogy még tovább, még több nyomorult év álljon gyerekeink, utódaink előtt. Orbán úgy döntött, hogy az IMF és az EU Bank kapja vissza a pénzét most a két és fél év alatt: 2011 első negyedben az EU Bank mind az általa nyújtott és egyben visszakövetelt 2 milliárd Euroját (550 milliárd forint) és negyedévente az IMF 1-1 milliárd eurot (275 milliárd forintocska). Nos, ezért kellett kivetni az átmeneti adót bankokra, meg más, a hasznát vígan külföldre vívő adóztatható alanyra. Minden más, így a magánpénztáraknál hozzáférhetetlen, de az állam nyugdíjfizetéséhez nélkülözhetetlen pénz visszatérítése az állami pénzgazdálkodás számára. Az állam elismeri és kezességet vállalt a befizetések értékállóságáért. Bízzunk benne, hogy ahogy eddig, úgy a jövőben is az állam gondoskodni fog minden befizető nyugdíjáról...”
  • 82. ferdzso 2011. február 01. 15:44
    „"igazságkereső": Egy biztos: Jó nagy politikai játszma szenvedő alanyai lettünk, (mert azt mondták, hogy lakossági megszorítások nélkül teszik rendbe a gazdaságot), a bajokat orvosolják. Ezzel szemben, mindenki (túlnyomó többség) láthatja a laposabb borítékot, az árak emelkedését, (most majd a villanyt), és valóban, némi "Médiatörvényesdivel" próbálják el terelni a figyelmet, a sokkal súlyosabb dolgokról. Nehéz lesz.”
  • 81. unknown 2011. február 01. 15:39
    „80. ferdzso 2011.02.01. 15:27
    "ismeretlen": A válasz első felére nem kaptam magyarázatot. Lehet, hogy "kényesebb" lett volna?

    Mire gondolsz? Szivesen kifejteném, beszélnék róla...”
  • 80. ferdzso 2011. február 01. 15:27
    „"ismeretlen": A válasz első felére nem kaptam magyarázatot. Lehet, hogy "kényesebb" lett volna? (Egyéb iránt, talán a delegáltak témájában az előzményekkel kapcsolatban, tájékozottabb volt Kroes asszony, mint én,így valószínűleg, ezért nem foglalkozott már vele.)”
  • 79. igazságkereső 2011. február 01. 15:27
    „Akkor,amikor emberek halnak meg fűtetlen szobákban - ma is két ilyen szomorú hírről tudósított a televízió-akkor kicsit disszonáns "médiaperpatvarról"értekezni.Ma Magyarországon emberek halnak meg ellátás hiányában és akkor a "sikolyszimfóniások" tüntetnek Szegeden is! Észnél van társadalmunk, vagy valóban ennyire felborultak az értékrendek?! Mikor látja már át végre a mi társadalmunk a fontossági sorrendet? Akkor ezek szerint az egyiptomiak sokkal racionálisabbak mint mi, hiszen ott nem a média miatt gyülekeznek,hanem az általános társadalmi állapot teljes ellehetetlenülése miatt és valószínű,hogy hamarabb is célt fognak elérni!”
  • 78. unknown 2011. február 01. 15:04
    „77. ferdzso 2011.02.01. 14:49

    "...Bár, vannak "kétségeim, az egész ügy pártatlanságáról, ld.: A három felügyeleti tag kilétét, akiket maguk közül választottak. Ezt nagyon nehéz "megmagyarázni"... (A válaszlevélben sem láttam semmi erre vonatkozó konkrétumot, de olvasom ismét, szívesen a szöveget.)..."

    Azért nincs erre vonatkozó magyarázat, mert Kroes asszony erre rá sem kérdezett levelében...

    Egyébként az ellenzék is jelölhetett volna 1-1 delegáltat (összesen 3 fő) a Médiatanácsba, a parlament meg is szavazta volna őket, de mindhárom ellenzéki párt nem élt az állítás lehetőségével kijelentve, hogy kisebbségben maradnának így is a Médiatanácsban. A parlamenti jegyzőkönyvekből ez vissza is kereshető. Mégis, nem lett volna-e agyament a kormányzati többség, ha teljesíti a nagyon kisebbségben lévő három párt kérését és egyensúlyt teremtve (az elnökkel a kormányoldal 4, az alelnökkel az ellenzéki három párt képviselőjével ugyancsak 4) örökös szavazási patthelyzetbe kényszerülne?”
  • 77. ferdzso 2011. február 01. 14:49
    „"unknown". Ez igaz lehet. Azonban, (olvasatom szerint), mire a kormány az uniónak bemutatta volna a törvény angol szövegét, sajnálatunkra), addigra ott már "rég" lefordították a Magyar Közlöny szövegét. Láss "csodát", a kettő, meg nem "stimmelt" össze egészen. Hát ezért ettek kissé "morcosak" többen, mint akik pártolták a témát. Egyébként, ha a pártolók lettek volna többségben, nem is kellett volna, -szerintem-, semmit megmagyarázni. (Ez esetben "angolozni"...) Bár, vannak "kétségeim, az egész ügy pártatlanságáról, ld.: A három felügyeleti tag kilétét, akiket maguk közül választottak. Ezt nagyon nehéz "megmagyarázni"... (A válaszlevélben sem láttam semmi erre vonatkozó konkrétumot, de olvasom ismét, szívesen a szöveget.)”
  • 76. unknown 2011. február 01. 13:57
    „74. Loki 2011.02.01. 12:40

    Nem érdemel egyest a Tibikém. Végtelenül nehéz megértetni valakivel valamit, ha annak szándékában sincs érteni azt, amit kifogásol...”
  • 75. unknown 2011. február 01. 13:54
    „73. ferdzso 2011.02.01. 10:31

    Tisztelt Barátom, ha Kroes asszonyék ismerték volna a törvény szövegét és nem valami Orbán ellenes belföldi személyek felbújtására kezdtek volna idő előtt "felszólalni" a sajtószabadságért nem született volna meg a levele olyan (rövid, pár mondatos, lényeget nem megjelölő) tartalommal, amit elküldött. Ne gondolja senki, hogy az EU politikai vízfej testületben másjellegű csordaszellem volna, mint az itthoni parlamentben. Ők sem makulátlan istenek.”
  • 74. Loki 2011. február 01. 12:40
    „még mindig nem érti, ha a kutya eszik akkor nem nyúlkálunk a tányérába. Olyan érzés, mikor az emberölésért elítélt feljelenti a rendőrt mert a bilincs felhorzsolta a kezét. Tibikém, ülj le, egyes!”
  • 73. ferdzso 2011. február 01. 10:31
    „A cikk kapcsán, eszembe jutott "Karinthy,: Megmagyarázom a..." (Csak az is, hogy a jó tanulónak nem kell...)”
  • 72. deszkás 2011. február 01. 10:04
    „EAM! (66hsz) Ezt én is megerősitem (mert ott voltam) és ma már ilyenekre valamiért nem akarnak a művész urak emlékezni.”
  • 71. unknown 2011. február 01. 09:48
    „Van egy nagyon fontos részlet Navracsics levelében, amit nem véletlenül emel ki. Rögtön idézem. A lényeg: a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye az nem úgy van leírva a törvényben, hogy az a nap 24 órájára vonatkozna és ugyanolyannak kellene lennie a HírTV-nek és az ATV-nek, vagy a TV2-nek és az M1-nek. Hanem csak azon reggeli és esti főműsoridőben elhangzó kötelezően a híradókra, hírekre fordítandó időben (naponta ez talán ha fél óra összesen) leadandó hírek, párt- és belpolitikai tartalmak kiegyensúlyozottságára. Ezeken túl minden adó nyomhatja a saját elkötelezettsége szerinti tartalmat ahogy kedve tartja. Csak azon néhány megkötéssel, ami a gyermekekre, a korhatáros idők betartására, s a kirekesztő tartalom korlátra vonatkozik. Ezért kellene ismerni a törvény tényleges tartalmát!
    A levélből vett idézet ezek után:

    "A lekérhető médiaszolgáltatások hír- és tájékoztató műsorszámaira is vonatkozó előírás kiterjesztésének indoka ugyanazon körülmény, amely 2007-ben az Európai Unió számára is szükségessé tette a lekérhető médiaszolgáltatások szabályozását."

    Másik téma a regisztráció. A Délmagyar online is e törvényt megelőzően érvényben volt sajtótörvény szerint volt és van regisztrálva. Ebben nincs semmi ördögi. Természetesnek tartom, hogy a tartalomszolgáltató ismert legyen.”
  • 70. saturnus 2011. február 01. 07:15
    „Végig olvasgattam itt előttem megszólalókat. Az mind egér fing a helyzet súlyosságához képest. Látni kell,hogy egy díktatúra van becsomagolva ebben a média tőrvényben.Nyílván kell tartani aki megszólal engedélyel,de ha nem a a kiadott strófát közli amit a nagy vezír megengedett azt kinyírják. Ez a summázata az egésznek. Irányított agymosás az egész repertoár. Azok az emberek akik önálló gondolkodásra nem képes az alapból benyalja orbánék dumáját. Például Ásotthalmán vannak olyan személyek akik othoni oltáron orbán viktor képe van kirakva és azt isteníti.De közben Budapest közgyűléséről száműzték az Európa Uniós közösségi zászlót.Az egyik elvakult fideszes hívő pedig már biciglivel jár be a faluba mert olyan magas a benzin ára,hogy azt már nem bírja finanszírozni,de lázárnak jár az AUDI A8-as 540LE luxus autó több hátszázezer forint havi bérleti díjért,kósának meg önkormányzati pénzből három milliós karórát vett magának. Kolontárra pedig csak orbán kőbányájábó lehet követ szállítani. Míg itt Szegeden elátkozzák a villamos fejlesztéseket az orbán imádók addig Pécsen most kezdték el a tervezését,hogy ott is legyen. Agya ment társulat. Ez a kormány azt hiszi,hogy az eu -t meglehet etetni intézkedései mind demokrácia ellenesek. Semmi sem örök,lám Belgiumban is megbukott a kormány hát itt miért ne bukhatna meg, ami rövidesen be is fog következni,hisz elfogyott a pénz a vak is látja milyen megszorítások történnek amt nyolc éven keresztűl kritizáltak most pedig ők maguk felül múlják minazt.Április egy től emelik a gáz és villany árát nem kicsit nagyon.Elfogyott a pénz nyolc hónap alatt,zsoldos sereget nincs miből eltartani annyira azért nem önbecsültek,önérzetesek,hogy adakozzanak.Nem tudja bevenni az élő ország ezt az embert azért hánnya ki magából az árvizek,vörös iszap,földrengések,mert ott ahol a többséget igaztalanságok érik ott mindig felerősödnek a természeti katasztrófák és nem vélettlen!”
  • 69. EAM 2011. február 01. 02:27
    „Engem nem erdekel a "mediatörveny".
    itt, ahol en elek, Nemetorszagban a "mi" mediatörvenyeinkk uralkodnak.

    Na.

    De, ezt meg elmeselem:

    Szegedi parasztgyerekkent egyszer bementem a Mora Ferenc Muzeumba, hogy en
    "regesz2 szeretnek lenni...!
    (voltam ugy 14 eves)

    A portas leküldött egy pince irodaba, ott ült
    dr. Trogmayer Otto igazgato.

    Kerdezte, mit akarsz fiam...?

    Mondtam, regesz akarok lewnni, aki as a mult utan....

    Erre a professzor ur:

    -"Szellemes es tetszik nekem a hozzaallasod!
    Elöbb erettsegizzel le, utana gyere ide!"

    Leerettsegiztem, de utana disszidaltam.

    Igy, nem lettem regesz sem.

    (Ma is emlekszem a professzor ur mely, torok, barriton hangjara...!!)”
  • 68. novaklaszlo56 2011. február 01. 02:03
    „Szép emlék, igazán, EAM, de most aztán sicc az ágyba! :D Én megyek, annyi szent! :) Most már muszáj. :)
    Jó éjt neked is! :D”
  • 67. EAM 2011. február 01. 02:01
    „Szolasszabadsag!

    Nem tudom, emlekszik e meg valaki ra, hogy Szegeden, a
    Szegedi Nemzeti Szinhazban volt
    "egy lehellet Amerikabol..."?

    A " Flower Pot Man" jatszott.

    Dr. Bene Gabor volt a konferanszie...

    Ott voltam.
    A "kakasülön", fent a plafonon....”
86 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt Rába György Kossuth-díjas költő, író

Életének 87. évében szombaton elhunyt Rába György Kossuth-, Széchenyi- és József Attila-díjas költő,… Tovább olvasom