Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Még több mint egymillió fő vándorolna ki

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit.
A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön - írja a publicus.hu.

A válaszadók majd' háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - a fiatalok körében különösen magas, majd' 40 százalékos ez az arány; ez kb. 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. 

Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben, és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók - mondják a megkérdezettek.

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli (5,4 fő) családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. Ez - különösen az utóbbi - a két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest enyhe visszaesés, ami azt jelzi, hogy a tartósan munkát vállalók egy része hazatért, vagy kivándorolt.

A válaszadók majd háromnegyede érintett (71 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse.
 


A Fidesz szavazók alacsonyabb érintettségről számolnak be (60 százalék), míg a Jobbik és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanoké magasabb (83, 78 és 73 százalék).

Ahogy haladunk a fiatalabbak felől az idősebbek irányába, úgy csökken az érintettek aránya. Míg a legfiatalabb, 30 év alatti korosztályban a megkérdezettek 85 százaléka, addig a legidősebb, 60 év felettiben, több mint a felük (56 százalék) érintett. Iskolázottság szerint a legalacsonyabb érintettségről a 8 általánost végzettek számolnak be (61 százalék), míg a szakmával, érettségivel, vagy diplomával rendelkezők között jóval magasabb az érintettek aránya, kisebb is köztük a különbség (73, 75 és 78 százalék).
 

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent.

A fiatalok körében különösen magas az arány, tízből majd' minden negyedik válaszadó (37 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét - ez további kb. 530 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A középkorúak körében 13-15 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (2 százalék).
 

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább az alacsony fizetéseket (55 százalék), a bizonytalan jövőt (28 százalék), és a hazai politika, közélet viszonyait (27 százalék) említik okként. Többen említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságok mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (6-13 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a talasztalatszerzés, a világlátás, vagy akár a nyelvtanulás.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (43 százalék), a Fidesz kormány és Orbán Viktor (26 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (12 százalék) a felelősek. Csupán 7 százalék elmíti az okok között az előző kormányokat, és szintén ennyien azt, hogy nincs elég munkahely. Ez utóbbit két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest sokkal kevesebben említették; akkor több mint háromszor ennyi megkérdezett, 23 százalék tartotta ezt oknak.

A főbb okok sorrendje az összes párt szavazóinál hasonló. Azt, hogy nem lehet megélni a fizetésből leginkább az MSZP szavazók gondolják így (51 százalék), és még a Fidesz szavazók is nagy arányban említik (46 százalék). A Fidesz, és Orbán Viktorfelelősségét leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint a bizonytalanok is nagy számban említik (42, 38, és 28 százalék), míg a Fidesz szavazói körében 13 százalékos az említési arány - azonban, ezzel körükben is a második legfontosabb ok.

Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát tízből hat megkérdezett említ (58 százalék), és politikai okot a válaszadók egyharmada (33 százalék). 
 

Munkaerőhiányt tízből hat megkérdezett tapasztal (58 százalék). Ennek az elsődleges következményei, hogy nincs elég orvos és/vagy nővér (46 százalék), bezárnak a kisboltok (38 százalék), illetve bezárnak a vendéglátó helyek (22 százalék). A fellépő problémák és sorrendjük minden vizsgált társadalmi csoportban hasonló. 

A megkérdezettek szerint munkaerőhiány elsődleges oka elsősorban az alacsony fizetések (62 százalék), és hogy a képzett emberek már külföldön dolgoznak (55 százalék).

Ezen okok sorrendje és említési aránya hasonló a pártot választani tudók, azaz a Fidesz, MSZP és a Jobbik szavazók körében. Ám a bizonytalanok teljesen másként gondolják: körükben az első említés az összességében harmadik helyen lévő gondolat, miszerint vannak akik lusták és nem akarnak dolgozni (66 százalék), majd az, hogy nem képeznek elég embert bizonyos szakmákból (55 százalék), és harmadik helyen említik, hogy sokan inkább a közmunkát választják, mert a biztosabb és/vagy jobban megéri (30 százalék). Majd negyedik és ötödik helyen említik az alacsony fizetéseket(29 százalék), illetve azt, hogy a képzettek már kivándoroltak (17 százalék). 

További részletek a kutatásról a Vasárnapi Hírek oldalán

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jobb minőségű kenyér kerül a polcokra, megszűnik a házi kenyér elnevezés

Jobb minőségű kenyér kerül a polcokra, megszűnik a házi kenyér elnevezés
Komoly változásokat eredményeznek a hazai élelmiszeriparban a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre vonatkozó új előírásai. Tovább olvasom