Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

Megalakult az új országgyűlés

Sólyom László köztársasági elnök új beszédmódról és felelősségről beszélt az új országgyűlés alakuló ülésén, amelyet Horváth János fideszes korelnök nyitott meg. Gyurcsány Ferenc hivatalosan is megkapta a felkérést a kormányalakításra, és közölte, hogy május 30-án benyújtja a kormányprogramot. A Fidesz és a KDNP nem fogadta el a választásokról szóló beszámolót, az ülést bekiabálások is tarkították.
Fotó: MTI
A kampánynak vége, mostantól más beszédmódra van szükség – mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap kora délután a parlamentben. – A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el – fogalmazott az államfő beszédében, amellyel megnyitotta az új országgyűlés alakuló ülését.

Sólyom a köz érdekéről

A törvényhozás tagjaihoz intézve szavait, Sólyom László kiemelte: az alkotmány parancsa szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket nem egy település vagy foglalkozási csoport, hanem „a köz érdekében végzik", azaz szabad mandátumuk van. A szabad mandátumot a modern parlamentekben ugyan korlátozza a frakciófegyelem, „de végső garanciaként az alaptörvény a képviselő lelkiismeretét teszi meg legfelsőbb fórumnak, és a mérce – ahogy az alkotmány indokolása megnevezi – a nemzet szolgálata" – tette hozzá.

A kormányzati felelősség körét, és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, s megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget – mutatott rá az államfő, majd hozzátette: a demokrácia szabályai szerint ugyanis a többség dönt: a kormánytöbbségnek különleges feladata és felelőssége van, méghozzá a kormányzással összefüggő kérdésekben. Ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az országgyűlés. Ezek közül a környezetvédelmet és a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendő politikát, az unió működéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát emelte ki a köztársasági elnök.

Választási beszámoló

Sólyom László ezután átadta az alakuló ülés vezetését a fideszes Horváth Jánosnak, aki korelnökként a tisztségviselők megválasztásáig vezette az ülést. – Olyan országgyűlésre van szükség, amelyet köztisztelet övez és önbecsülés éltet – mondta a képviselő. – Tisztességet elvárhat tőlünk a magyar nép, mert ha jó lélekkel végezzük munkánkat és teljesítjük hivatásunkat, akkor megadatik minden más is nekünk – fogalmazott a 85 éves honatya, aki az 1945-ben alakult országgyűlésnek is tagja volt.
Lamperth Mónika belügyminiszter a választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról készült jelentést ismertette. Kijelentette: a választások törvényesen zajlottak le, annak ellenére, hogy 93 esetben büntető-, 109 esetben pedig szabálysértési eljárás indult. Ez rámutat arra, a jogszabályok mellett a politikai kultúrán is van mit igazítani – jegyezte meg.

A mandátumigazolás után a hagyományoknak megfelelően a történelmi zászlók előtt tették le esküjüket a képviselők. Az eskü szövegét a parlament legfiatalabb képviselője, a 23 éves szocialista Nagy László olvasta fel. „Az új országgyűlés megalakult" – jelentette be Horváth János korelnök.

Bekiabálások a teremben

A parlament az elfogadott napirend szerint folytatta munkáját: az OVB elnöke és a belügyminiszter választási beszámolójának vitájával. A fideszes Balsai Istváné volt az új országgyűlés első képviselői felszólalása, melyben nem kérdőjelezte meg ugyan a választások eredményét, de jelezte: nem fogadják el a jelentéseket. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem zárta ki a kettős szavazás lehetőségét (ennek lényege, hogy a szavazók külön helyen voksolhatnak az első, illetve a második fordulóban), és kifogásolta a második fordulós értesítések küldésének körülményeit is. Felszólalását közbeszólások, bekiabálások kísérték.

Reagálásában Lamperth Mónika azt mondta, hogy alakuló ülésen eddig még nem volt hozzászólás a jelentésekhez. A kettős szavazással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kifogásolt rendeletet még az Orbán-kormány belügyminisztere alkotta, és az a törvénynek megfelelő.
A törvény erre ad felhatalmazást, de érdemes a tartalmát felülvizsgálni – tette hozzá Lamperth Mónika. Majd azt kérdezte az ellenzéktől, hogy miért nem beszéltek a szerverfeltörésről vagy a kecskeméti szóróla-
pokról. „Nem tudom, honnan merítik a bátorságot és az erkölcsi tőkét ehhez" – mondta Lamperth, utalva arra, hogy Orbán Viktor április 21-én egy hangfelvétel szerint arról beszélt, hogy meg fogja sérteni a kampánycsendet, amiért az OVB majd elmarasztalja, a jogászok pedig megvédik, „oszt’ jó napot".

A tisztségviselők megválasztásával megalakult az országgyűlés házbizottsága, melynek tagjai a házelnök, a két alelnök és az öt frakcióvezető.

Szili a nemzeti feladatokról

A házelnökké választott Szili Katalin szerint az elkerülhetetlen reformokat a biztonságos változás elvének jegyében kell végrehajtani. „Történelmi léptékű nemzeti feladatok előtt állunk: olyan, a világ és az Európai Unió kihívásaihoz alkotóan viszonyuló törvények születnek, amelyek gyermekeink és unokáink jövőjét is meghatározzák" – mondta, azt kérve a képviselőktől, hogy érezzék át e gondolatok súlyát. „Szerezzünk megbecsülést a politikai hivatásnak és feleljünk meg a politikai kihívásoknak" – zárta beszédét a házelnök.

A felszólalás után Szili Katalin átvette az ülés vezetését a korelnöktől. A kormány megbízatása megszűnt az új országgyűlés megalakulásával, innentől ügyvezető kormányként működik tovább – jelentette be a házelnök. Podolák György jegyző pedig a köztársasági elnök átiratát ismertette, amely szerint Sólyom László Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választását javasolja az országgyűlésnek.

Gyurcsány május 30-án nyújtja be programját

Erős és sikeres Magyarország megteremtéséről beszélt tőle szokatlanul rövid, tízperces beszédében a kijelölt és egyben ügyvezető miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc – részben korábbi kijelentéseit megismételve – azt mondta: 10 millió magyar nevében és 15 millió érdekében kívánja végezni a munkáját. „Menekülni a gyenge is tud, de mi azt hisszük, hogy erősek vagyunk" – fogalmazott. Gyurcsány Ferenc azt ígérte: „büszke, öntudatos hazát" teremtenek. Közölte, tudja, hogy a demokratikus felhatalmazás az aktív kisebbségre támaszkodik, nem a nemzet kiválasztott vezetője, hanem a parlament elszámoltatható politikusa.

Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy a reformok kormányát szeretné vezetni: a közigazgatás, az egészségügy, a szociális intézményrendszer és a nyugdíjrendszer átalakítását ígérte, valamint nagyobb biztonságot és több lehetőséget sokak számára. Ígérete szerint május 30-án benyújtja a kormányprogramot.

A képviselők a Szózat eléneklésével zárták az alakuló ülést. Legközelebb két hét múlva ül össze az országgyűlés.

MTI
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem fogadta a venezuelai elnököt Tony Blair Londonban

A brit kormány teljes bojkottja mellett kezdte meg kétnapos, magánjellegűnek minősített londoni… Tovább olvasom