Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Megalakult az új országgyűlés

Sólyom László köztársasági elnök új beszédmódról és felelősségről beszélt az új országgyűlés alakuló ülésén, amelyet Horváth János fideszes korelnök nyitott meg. Gyurcsány Ferenc hivatalosan is megkapta a felkérést a kormányalakításra, és közölte, hogy május 30-án benyújtja a kormányprogramot. A Fidesz és a KDNP nem fogadta el a választásokról szóló beszámolót, az ülést bekiabálások is tarkították.
Fotó: MTI
A kampánynak vége, mostantól más beszédmódra van szükség – mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap kora délután a parlamentben. – A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el – fogalmazott az államfő beszédében, amellyel megnyitotta az új országgyűlés alakuló ülését.

Sólyom a köz érdekéről

A törvényhozás tagjaihoz intézve szavait, Sólyom László kiemelte: az alkotmány parancsa szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket nem egy település vagy foglalkozási csoport, hanem „a köz érdekében végzik", azaz szabad mandátumuk van. A szabad mandátumot a modern parlamentekben ugyan korlátozza a frakciófegyelem, „de végső garanciaként az alaptörvény a képviselő lelkiismeretét teszi meg legfelsőbb fórumnak, és a mérce – ahogy az alkotmány indokolása megnevezi – a nemzet szolgálata" – tette hozzá.

A kormányzati felelősség körét, és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, s megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget – mutatott rá az államfő, majd hozzátette: a demokrácia szabályai szerint ugyanis a többség dönt: a kormánytöbbségnek különleges feladata és felelőssége van, méghozzá a kormányzással összefüggő kérdésekben. Ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az országgyűlés. Ezek közül a környezetvédelmet és a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarokkal kapcsolatos, új alapon, közösen felépítendő politikát, az unió működéséhez való alkalmazkodást, valamint a kultúra és a tudomány fontosságát emelte ki a köztársasági elnök.

Választási beszámoló

Sólyom László ezután átadta az alakuló ülés vezetését a fideszes Horváth Jánosnak, aki korelnökként a tisztségviselők megválasztásáig vezette az ülést. – Olyan országgyűlésre van szükség, amelyet köztisztelet övez és önbecsülés éltet – mondta a képviselő. – Tisztességet elvárhat tőlünk a magyar nép, mert ha jó lélekkel végezzük munkánkat és teljesítjük hivatásunkat, akkor megadatik minden más is nekünk – fogalmazott a 85 éves honatya, aki az 1945-ben alakult országgyűlésnek is tagja volt.
Lamperth Mónika belügyminiszter a választások lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról készült jelentést ismertette. Kijelentette: a választások törvényesen zajlottak le, annak ellenére, hogy 93 esetben büntető-, 109 esetben pedig szabálysértési eljárás indult. Ez rámutat arra, a jogszabályok mellett a politikai kultúrán is van mit igazítani – jegyezte meg.

A mandátumigazolás után a hagyományoknak megfelelően a történelmi zászlók előtt tették le esküjüket a képviselők. Az eskü szövegét a parlament legfiatalabb képviselője, a 23 éves szocialista Nagy László olvasta fel. „Az új országgyűlés megalakult" – jelentette be Horváth János korelnök.

Bekiabálások a teremben

A parlament az elfogadott napirend szerint folytatta munkáját: az OVB elnöke és a belügyminiszter választási beszámolójának vitájával. A fideszes Balsai Istváné volt az új országgyűlés első képviselői felszólalása, melyben nem kérdőjelezte meg ugyan a választások eredményét, de jelezte: nem fogadják el a jelentéseket. Ezt azzal indokolta, hogy a kormány nem zárta ki a kettős szavazás lehetőségét (ennek lényege, hogy a szavazók külön helyen voksolhatnak az első, illetve a második fordulóban), és kifogásolta a második fordulós értesítések küldésének körülményeit is. Felszólalását közbeszólások, bekiabálások kísérték.

Reagálásában Lamperth Mónika azt mondta, hogy alakuló ülésen eddig még nem volt hozzászólás a jelentésekhez. A kettős szavazással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kifogásolt rendeletet még az Orbán-kormány belügyminisztere alkotta, és az a törvénynek megfelelő.
A törvény erre ad felhatalmazást, de érdemes a tartalmát felülvizsgálni – tette hozzá Lamperth Mónika. Majd azt kérdezte az ellenzéktől, hogy miért nem beszéltek a szerverfeltörésről vagy a kecskeméti szóróla-
pokról. „Nem tudom, honnan merítik a bátorságot és az erkölcsi tőkét ehhez" – mondta Lamperth, utalva arra, hogy Orbán Viktor április 21-én egy hangfelvétel szerint arról beszélt, hogy meg fogja sérteni a kampánycsendet, amiért az OVB majd elmarasztalja, a jogászok pedig megvédik, „oszt’ jó napot".

A tisztségviselők megválasztásával megalakult az országgyűlés házbizottsága, melynek tagjai a házelnök, a két alelnök és az öt frakcióvezető.

Szili a nemzeti feladatokról

A házelnökké választott Szili Katalin szerint az elkerülhetetlen reformokat a biztonságos változás elvének jegyében kell végrehajtani. „Történelmi léptékű nemzeti feladatok előtt állunk: olyan, a világ és az Európai Unió kihívásaihoz alkotóan viszonyuló törvények születnek, amelyek gyermekeink és unokáink jövőjét is meghatározzák" – mondta, azt kérve a képviselőktől, hogy érezzék át e gondolatok súlyát. „Szerezzünk megbecsülést a politikai hivatásnak és feleljünk meg a politikai kihívásoknak" – zárta beszédét a házelnök.

A felszólalás után Szili Katalin átvette az ülés vezetését a korelnöktől. A kormány megbízatása megszűnt az új országgyűlés megalakulásával, innentől ügyvezető kormányként működik tovább – jelentette be a házelnök. Podolák György jegyző pedig a köztársasági elnök átiratát ismertette, amely szerint Sólyom László Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választását javasolja az országgyűlésnek.

Gyurcsány május 30-án nyújtja be programját

Erős és sikeres Magyarország megteremtéséről beszélt tőle szokatlanul rövid, tízperces beszédében a kijelölt és egyben ügyvezető miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc – részben korábbi kijelentéseit megismételve – azt mondta: 10 millió magyar nevében és 15 millió érdekében kívánja végezni a munkáját. „Menekülni a gyenge is tud, de mi azt hisszük, hogy erősek vagyunk" – fogalmazott. Gyurcsány Ferenc azt ígérte: „büszke, öntudatos hazát" teremtenek. Közölte, tudja, hogy a demokratikus felhatalmazás az aktív kisebbségre támaszkodik, nem a nemzet kiválasztott vezetője, hanem a parlament elszámoltatható politikusa.

Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy a reformok kormányát szeretné vezetni: a közigazgatás, az egészségügy, a szociális intézményrendszer és a nyugdíjrendszer átalakítását ígérte, valamint nagyobb biztonságot és több lehetőséget sokak számára. Ígérete szerint május 30-án benyújtja a kormányprogramot.

A képviselők a Szózat eléneklésével zárták az alakuló ülést. Legközelebb két hét múlva ül össze az országgyűlés.

MTI
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem fogadta a venezuelai elnököt Tony Blair Londonban

A brit kormány teljes bojkottja mellett kezdte meg kétnapos, magánjellegűnek minősített londoni… Tovább olvasom