Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Megbolondult az időjárás?

Az átlagosnál több volt a jégeső és nagyobb jégdarabok hulltak, emellett szokatlanul sok tornádószerű jelenséget jegyeztek fel – ettől függetlenül meteorológiai szempontból nem történt semmi különös az elmúlt hetekben. Az éghajlatváltozás, azért nyugodtan nevezhető rendkívülinek.
A nyár eddig eltelt részében az ország nagy részén csaknem naponta dörgött az ég, és sok helyütt hatalmas felhőszakadások voltak, viharos széllökésekkel kísérve. Észak- és Dél-Dunántúl egy részén az átlagos csapadékmennyiség duplája, másutt – például a Dél-Alföldön – több mint másfélszerese zúdult le az elmúlt harminc napban. Megbolondult az időjárás? – kérdezhetjük, de Németh Lajos meteorológus azt válaszolja, szó sincs semmilyen rendkívüliségről.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat talán legközismertebb szakembere szerint a százhúsz éves adatsor alapján biztosan állítható, hogy június második fele és július eleje az év legcsapadékosabb időszaka. ˝Nem történt más, csak némi késéssel, de azért beköszöntött a Medárd-időszak, amikor a népi regula szerint negyven napig esik. Valamelyest szokatlan csak az lehetett, hogy a szokásosnál többször volt jégeső, a szokásosnál nagyobb méretű jégdarabokkal, és hogy vagy két tucat esetben fordult elő tornádószerű jelenség˝ – magyarázta Németh Lajos.

A szakember megjegyezte: a rendkívüli idő nem most volt, hanem tavasszal. Az áprilisban és májusban lehullott csapadékmennyiség egyike a valaha feljegyzett legkevesebbnek. Mindkét hónapban akadtak olyan térségek, ahol egyetlen csepp eső sem esett.

Németh Lajos meteorológus
Németh Lajos meteorológus

A klímaváltozás ettől függetlenül zajlik, nem is észrevétlenül, ami Németh Lajost már-már riadalommal tölti el. ˝Egy darabig én sem hittem abban, hogy mindez tragédiákkal jár, de ma már nem kételkedem benne. Tartok tőle, hogy néhány évszázad múlva sokaknak nem lesz élhető az éghajlat. Nem vagyok biztos benne, hogy a Föld elviseli azt a rombolást, amit ma a hat és fél, 2100 körül a kilenc-tíz milliárd ember véghezvisz˝ – magyarázta. Ő éppen ezért nem tartja bajnak, ha a média szűrőjén keresztül egy-egy vihar, jégeső nagyobbnak, rendkívülibbnek tűnik a valóságosnál – feltéve, hogy arra figyelmeztet: vigyáznunk kell a bolygóra, nem mindegy, miként élünk.

A meteorológus a Kárpát-medencei klíma változásának néhány bizonyítékát is megosztotta velünk. Az utóbbi száz évben csaknem 1 Celsius-fokkal lett magasabb az itteni átlaghőmérséklet, és az emelkedés üteme az utóbbi két évtizedben egyértelműen gyorsult. Kissé csökkent az éves csapadékmennyiség, ráadásul a mezőgazdaság számára rosszabb lett az elosztás: valamivel gyakrabban fordul elő hirtelen nagy mennyiségű eső, ami sokkal inkább elfolyik, mintsem leszivárog a talajba.

A nagy kérdés persze az, mi lesz a következő években évtizedekben. Horányi András meteorológus az Országos Meteorológiai Szolgálatnál numerikus, azaz számszerű előre jelző modellekkel dolgozik, amelyek képesek arra, hogy megmondják, milyen lehet az éghajlat rövid és hosszabb távon. A két időszak-meghatározás nem köznapi értelemben használatos: az előbbi a 2021 és 2050, az utóbbi a 2071 és 2100 közötti éveket jelenti.

Szivárványos kedvünk nem igazán volt az elmúlt hetekben, de ezen ne is csodálkozzunk, a Medárd utáni időszak évszázadok óta esővel telik. Fotó: illusztráció
Szivárványos kedvünk nem igazán volt az elmúlt hetekben, de ezen ne is csodálkozzunk, a Medárd utáni időszak évszázadok óta esővel telik. Fotó: illusztráció

˝Sok minden függ az emberiség viselkedésétől, azaz elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás mértékétől, de nagy bizonyossággal állítható, hogy az átlaghőmérséklet tovább emelkedik – sőt, a melegedés hosszú ideig nem áll meg egy esetleges kibocsátáscsökkentést követően sem. Az évszázad utolsó három évtizedében három-négy, de akár öt-hat Celsius-fokkal melegebb is lehet hazánkban, mint volt az 1961 és 1990 közötti harminc évben, míg 2050-ig legalább egy-, legfeljebb háromfokos növekedést prognosztizálunk. A csapadékmennyiségben nem várunk nagy változást, igaz, a modellek eredményei e tekintetben jóval bizonytalanabbak. Az éves eloszlás azonban módosul: míg a téli csapadék úgy tűnik, növekszik, addig egyre szárazabb lesz a nyár, ami például nem kedvez majd a mezőgazdaságnak. Emellett az látszik, hogy szélsőséges időjárási eseményből is több fordul elő, de ez a növekedés statisztikailag nem tekinthető szignifikánsnak, azaz távolról sem bizonyosnak˝ – ismertette a kutató.

A ma születettek nyugdíjaskorukban más klímával fognak együtt élni. Mind több lesz az enyhe tél, aminek következtében ritkábban hull hó. Nő a nyári hőség- és forró napok száma (amikor a csúcshőmérséklet 30, illetve 35 fok fölé emelkedik). Hosszabb ideig tartanak majd az aszályos időszakok, és sűrűsödnek az olyan hőséghullámok, amilyenre hazánkban legutóbb 2007 júliusában volt példa 38–40 fokos maximumokkal. ˝Mindez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesznek fagyok és hogy minden nyár igazi strandidőt hoz. Tendenciáról beszélünk. Az éppen aktuális időjárásra amúgy is bajos ráfogni, hogy íme, a bizonyíték a globális felmelegedésre. A 2007/2008-as rendkívül enyhe tél után például idén januárban és februárban kemény mínuszok voltak˝ – fűzte hozzá Horányi András.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszafordult a Malév varsói gépe

A futóműakna ajtajának meghibásodása miatt vissza kellett fordulnia hétfőn reggel a Malév 840-es,… Tovább olvasom