Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Megértették a tanárokat

Folytatás az 1. oldalról.

– A szülők megértéssel voltak a figyelemfelkeltő akció iránt, támogatnak minket, amit ezúton is köszönünk nekik. Sikerült megoldaniuk azt is, hogy egyetlen gyereknek se kelljen külön felügyeletet biztosítanunk, amíg nem volt tanítás – mondta Győryné Timár Henriett, a sztrájkhoz Győrben egyedüliként csatlakozott Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ igazgatóhelyettese.

A papírmunka időt vesz el

Az intézmény kapuja reggel negyed nyolc és negyed tíz között zárva volt tehát a gyerekek előtt, a pedagógusok adventi készülődéssel, beszélgetéssel töltötték a két üres órát. Az igazgatóhelyettes és közel hatvan kollégája – akik mind csatlakoztak a sztrájkhoz – nemcsak nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést szeretne elérni, hanem azt is, hogy az egyre sokasodó adminisztrációs kötelezettségeket, amelyek tapasztalata szerint a gyerekektől, a tényleges oktatástól és neveléstől veszik el az időt, csökkentsék.
– A közhiedelemmel ellentétben nem az előírt plusz két óra iskolai elfoglaltságot sérelmezzük, hiszen ezt eddig is megtettük. Egy igazi pedagógus külön felszólítás nélkül is végez felzárkóztatást, tehetséggondozást, nevelőmunkát. A megbecsülés hiánya, a kiszolgáltatottság az, ami elkeserít minket – mondta Győryné Timár Henriett.

Nem mindenki csatlakozott

Csornán is probléma nélkül lezajlott a sztrájk, ott négy intézmény csatlakozott a felhíváshoz. A Hunyadi-középiskolában a tanárok alig több mint fele – 31-ből 18 pedagógus – csatlakozott a kétórás munkabeszüntetéshez; Szeőcsné Élő Katalin, az intézmény vezetőhelyettese szerint az elvekkel a többiek is egyetértettek, csak a „kivitelezéssel” nem. Nekik is volt azonban dolguk, hiszen másfél osztálynyi diák azért bejött az iskolába reggel, ők tanári felügyelet mellett, internetezéssel, számítógépezéssel töltötték az időt. Tanáraik szintén az adminisztrációs terhek ellen tiltakoztak.

A munkát kell bizonygatni?

– Kezd elveszni az oktatás szépsége, hiszen lassan annyi időt töltünk adminisztrációval, mint tényleges tanítással! – mondta

Szeőcsné Élő Katalin. – A tanáraink eddig is törődtek a felzárkóztatással, áldoztak időt a szülőkkel való kapcsolattartásra, programok szervezésére, ha ezt még lépésről lépésre dokumentálni is kell, hatalmas terhet jelent. Nem beszélve arról a bizonytalanságról és feszültségről, amit az okoz, hogy állandóan „bizonygatnunk” kell, mennyit dolgozunk. (Továbbiak a 4. oldalon.)

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felajánlaná szerveit átültetésre?

Tovább olvasom