Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Meghalt Cs. Gyimesi Éva

Tragikus hirtelenséggel, 66 éves korában elhunyt Cs. Gyimesi Éva, nyelvész, irodalomtörténész professzor, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének volt vezetője.
Tanulmányait szülővárosában, Kolozsvárott végezte, 1968-ban magyar nyelv- és irodalom szakon szerzett diplomát. A Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékén tanított, 1990-től mint egyetemi tanár. Nyelvművelő és stílusvizsgáló tanulmányait, jegyzeteit rendszeresen közölték a lapok, köztük a Korunk, A Hét, az Utunk, a Látóhatár.

Első önálló kötetében, a Mindennapi nyelvünk (1975) címűben a nyelvműveléssel foglalkozott, a Találkozás az egyszerivel című kötete (1978) a monografikus elemzéseket önálló líraelméleti felismerésekkel tette teljesebbé. Előszóval és jegyzetekkel látta el a romániai magyar költők Múlt, jövő mezsgyéjén című antológiáját (1980).

Cs. Gyimesi Éva indexre tett könyvei, akárcsak számos kortársáé, csak 1989 után jelenhettek meg.

Különösen fontos munkái közé számítanak a Teremtett világ című irodalomelméleti kötetén kívül a transzilvanizmusról szóló tanulmányai.

Nagy visszhangot váltott ki a Szem a láncban: bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve, amelyben az egykori Securitate által megfigyelt professzor saját megfigyelési dossziéjának eredeti szövegét közli személyes kommentárokkal tarkítva.

Publicisztikai munkásságáért 2005-ben megkapta a Joseph Pulitzer-emlékdíjat, kitüntették a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári fokozatával 1996-ban, a szegedi József Attila Tudományegyetem díszdoktora volt 1995. október 3. óta, elismerték a Pro Cultura Hungarica-díjjal is.

A hétfőn elhunyt Cs. Gyimesi Éva halálhírét kedden közölte a litera.hu irodalmi portál és a manna.ro honlap.

Olvasóink írták

  • 2. deszkás 2011. május 25. 22:35
    „Ezért a tisztikereszt.”
  • 1. dodó 2011. május 24. 21:23
    „Gyimesi Éva tanulmányait szülővárosában, Kolozsváron végezte, 1968-ban a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. A Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékén tanított mint a filológiai tudományok doktora, 1990-től egyetemi tanár, haláláig az egyetem professzor emeritusza. Tanulmányait, jegyzeteit a NyIrK, Korunk, A Hét, Utunk, Dolgozó Nő és a napilapok közölték; a Látóhatár c. filozófiai-ideológiai antológiában (Kolozsvár, 1973) Tudatformáló nyelvművelés c. tanulmányával szerepelt.
    Nagy port kavartak a Wass Albert életéről és munkásságáról írt fejtegetései és más publicisztikái (mindenekelőtt az RMDSZ-es Új Magyar Szóban és a korábban az SZDSZ által pénzelt A Hétben megjelent Wass-fogak című írása), melyekben egyik legnagyobb írónkat gyalázza útszéli módon - ahogy kenyéradói elvárták.
    Ezzel párhuzamosan minden lehetséges fórumon felszólalt az erdélyi magyarság autonómiatörekvései és az önálló erdélyi állami magyar egyetem visszaállítása ellen. A magyarellenes liberális vírus egyik legfőbb meghonosítója volt Erdélyben.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a május 24-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom