Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Meghalt Fejtő Ferenc

Kilencvennyolc éves korában meghalt Fejtő Ferenc Párizsban élő Széchenyi-díjas magyar történész, elemző, író, újságíró, kritikus, Kelet-Közép-Európa történelmének kiemelkedő szakértője.
Fejtő Ferenc 1909. augusztus 31-én született Fischl Ferenc néven Nagykanizsán. Prágai zsidó nagyapja a híres Pester Lloyd szedője lett, majd megalapította a Zala című nagykanizsai újságot, apja könyvkereskedő, nyomdász és a szabadkőműves mozgalom tagja volt. Fejtő, aki fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen tanult, a Berzsenyi-kollégium tanára, a Bartha Miklós Társaság tagja lett. Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét az elsők közt ismerte fel. 1932-ben majd egy évre börtönbe került, s tanulmányait meg kellett szakítania.

A kommunista mozgalommal a szektás vezetés miatt hamarosan szakított. A marxizmus humanistább, liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont - ha kritikusan is - egész életében hűséges maradt. József Attilával megalapította a Szép Szó című folyóiratot, amelynek 1935-38-ban szerkesztője volt, emellett számos folyóiratba írt, részt vett a népies-urbánus vitában s közvetíteni próbált a baloldal két szembenálló tábora közt. 1938-ban egy cikke miatt osztály elleni izgatás vádjával pert indítottak ellene, a letartóztatás elől Párizsba menekült s élete végéig ott élt.

Hét évig a Népszava párizsi tudósítója volt, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majd egész családját kiirtották. A háború után nem tért haza, de 1947 és 1949 között Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette. Rajk László letartóztatása után tisztségéről - Károlyihoz hasonlóan - tiltakozásul lemondott, majd Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1955-ben francia állampolgár lett, s 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. 1956-ban a forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, Albert Camus és mások állásfoglalása nem csak szó szerint életeket mentett az íróperek idején, de fordulatot jelentett a kommunista rendszerek nyugati megítélésében.

Fejtő Ferenc (1909-2008)
Fejtő Ferenc (1909-2008)

A kelet-európai országokról, a kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekről írott művei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a "tábor" ideológiáját és politikai gyakorlatát. Fejtő, aki 1973-ban műveiért elnyerte az állami doktorátust, 1972-82 közt a politikatudományi főiskola kelet-európai szemináriumát igazgatta, szovjet és kelet-európai témákról tartott előadásokat, a milánói Il Giornale párizsi irodáját vezette s rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban. 1988. június 16-án beszédet mondott a Pére Lachaise temetőben Nagy Imre-emlékművének avatásán.

Fejtő szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok területére. A Rekviem egy hajdanvolt birodalomért az Osztrák-Magyar Monarchiát siratja el, amelyet életképesnek tartott, pusztulását szerinte külső erők okozták. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapműve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A 16 nyelvre lefordított, Franciaországban tankönyvként is használt mű számos francia szimpatizánst ébresztett rá a valóságra. Emlékiratait Párizsban 1986-ban, magyarul Budapesttől Párizsig címmel 1989-ben adták ki. Irodalmi esszéket is írt, újságcikkei számos aktualitást tárgyaltak, gyakran adott interjút, műveit számos nyelvre lefordították. Fejtő konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görög-zsidó-keresztény hagyományhoz kötődött, liberálissá a 20. század önkényuralmi rendszerei tették, s a kirívó egyenlőtlenségek ellenfeleként maradt szocialista.

1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére jött először haza 42 év után. 1988-ban a francia Becsületrend lovagja lett, 1992-ben a francia Nemzetgyűlés irodalmi díjával, 1994-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, 2000-ben a Nagykövetek Díját, 2001-ben az Európa-díjat kapta meg. 1989-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért Díjjal, 1999-ben a Magyar Köztársaság Arany Emlékérmével ismerték el, 1997-től a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja. 2003-ban Széchenyi-díjat kapott "a magyar és a francia kapcsolatok fejlesztésében - különösen a hazai kultúra képviseletében és megismertetésében - végzett kiemelkedő irodalmi munkásságáért és közéleti szerepvállalásáért". 2004-ben a magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.

Olvasóink írták

  • 7. Honda 2008. június 04. 12:19
    „Tom Lantos után még egy magyargyűlölővel kevesebb.....”
  • 6. Lemba 2008. június 03. 17:04
    „Therefore all things whatsoever ye would that men should do to you, do ye even so to them

    Matthew 7:12

    Death is the wish of some, the relief of many, and the end of all.

    Do everything as in the eye of another.

    Every guilty person is his own hangman.

    He that does good to another does good also to himself.

    If you wished to be loved, love.

    Ignorant people see life as either existence or non-existence, but wise men see it beyond both existence and non-existence to something that transcends them both; this is an observation of the Middle Way.
    Lucius Annaeus Seneca”
  • 5. Nooormális? 2008. június 02. 21:50
    „Bégé-nek tökéletesen igaza van, eggyel kevesebb, remélem nem kell megvárni, míg az összes így távozik.
    "A legrégebbi magyar szociáldemokrata politikai napilap"
    HA-HA-HA
    Ez a németh péter nem semmi, egy igazi seggfej.



    Népszava [szerkesztés]
    A legrégebbi magyar szociáldemokrata politikai napilap, amely nyíltan vállalja politikai identitását. Bizonyos pártokhoz közelebb áll, de egyik pártnak sincs befolyása a lap fölött. A mai sajtó egyik alapelve és példányszámszervező ereje az objektivitás bizonyítása, a pártoktól való függetlenség hiteles megjelenítése. A rendszerváltás előtti Népszavával kapcsolatos olvasói elvárás azonban éppen az újság szoros kötődése volt a mozgalomhoz. 2007-ben a lap főszerkesztője Németh Péter, tiszteletbeli és örökös főszerkesztője 2005-től Fejtő Ferenc, aki 1938-tól a lap akkreditált párizsi tudósítója volt.
    (Németh Péter, 2007)”
  • 4. Lemba 2008. június 02. 20:52
    „Kedves Balogh Gabor,
    Ajanlotta a website-t, megneztem. Nagyon jok a kepek, tetszenek.
    Amivel nem ertek egyet a megjegyzeseben, egy ember erteket nem a szuletese (zsido, cigany, svab vagy magyar, stb) hatarozza meg,
    hanem munkassaga. Valahogy a kifejezo kepek ellentetben allnak a szuklatokoru megjegyzesevel.”
  • 3. egyszeru polgar 2008. június 02. 19:27
    „Tisztelet hazank nagynevu szulottenek , kire bizony felnezhetnenek es szellemet kovethetnek Orszagvezetoink.”
  • 2. kertesz 2008. június 02. 18:05
    „kedveltem az öreget.”
  • 1. Balogh Gábor 2008. június 02. 16:36
    „Eggyel kevesebb . . .
    bégé”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az MSZP-kormány óta több törvényjavaslatot fogadtak el

Májusban, kisebbségi kormányzásának első hónapjában a szocialista kormány 15 törvényjavaslatot… Tovább olvasom