Délmagyar logó

2016. 09. 25. vasárnap - Eufrozina, Kende 10°C | 20°C

Meghalt Molnár Gál Péter

75 éves korában elhunyt Molnár Gál Péter színikritikus, újságíró, dramaturg, színháztörténész.

A magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó színikritikusának, a Népszabadság egykori munkatársának halálhírét a napilap közölte szerdán.

Molnár Gál Pétert (1936-2011)
Molnár Gál Pétert (1936-2011)

Molnár Gál Péter, aki MGP-ként írta be magát a színház- és a médiatörténetbe, 1961-ben szerzett diplomát dramaturgként, de már 1960-ban a Petőfi Színház dramaturgja lett.

Garazs Dezső Molnár Gál Péterről

Molnár Gál Péter a legfelkészültebb emberek egyike volt a magyar színházi életben - emlékezett Garas Dezső színművész az elhunyt színikritikus barátjára. Színikritikus kollégái szerint a műfaj meghatározó személyisége távozott.

Garas Dezső hangsúlyozta: Molnár Gál Péter halála "hatalmas veszteség, nem is lehet felérni ésszel". Mint a nemzet színésze felidézte, a kritikussal diákkoruk óta ismerték egymást.

"Együtt jártunk a főiskolára, azóta együtt voltunk a pályán. Nagyon sokat vitatkoztunk. Szerettük, nem szerettük: nagyon ellentmondásos, de nagyszerű figura volt, egy egészen különleges képzettségű ember" - fogalmazott.

A hatvanas évektől a Népszabadság kulturális rovatának munkatársa volt 1978-ig, amikor egy utazás előtt a Ferihegyi repülőtéren a vámvizsgálatnál egy kicsempészésre szánt mikrofilmet találtak nála. Utóbbi az akkori demokratikus ellenzék ismert személyisége, Kenedi János cikkét tartalmazta, amit a párizsi Irodalmi Újságnak szánt. Az írás így is megjelent, de MGP-nek mennie kellett a pártlap Népszabadságtól.

Ezt követően a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa lett, majd dramaturgként dolgozott a Pécsi Nemzeti, a Békés Megyei Jókai és a Veszprémi Petőfi Színházban. 1988-tól ismét a Népszabadság munkatársa, majd főmunkatársa volt.

2004 novemberében elismerte, hogy 1963-ban aláírta a belügyi beszervezési nyilatkozatot. Mint kiderült, a színikritikus azért lépett a III/III-as csoportba, mert megzsarolták.

Meghatározó színikritikái mellett megannyi tanulmányt és könyvet publikált. Ezek között volt a Honthy Hanna és kora (1967), az Olvasópróba (1968), a Rendelkezőpróba (1972), az Izgága Színház (1974), a Színházi holmi (1976), az Emlékpróba (1977), A Latabárok (1982), A Páger-ügy (1988), a Latinovits (1990), a Hogyan csináljunk rossz színházat? (1994), valamint A pesti mulatók (2001)

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nőtt a különbség a Fidesz és az MSZP között

A TÁRKI legújabb, reprezentatív felmérése szerint a biztos pártválasztók között a kormánypártnak 23… Tovább olvasom