Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Meghosszabbíthatják a reálhozamok kifizetésének határidejét

A kormány szeretne segíteni azoknak a volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akiknek az adatai hibásan szerepelnek a pénztárak nyilvántartásában, ezért - valószínűleg november végéig - meghosszabbítják a reálhozamok kifizetésének határidejét - jelentette be a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Selmeczi Gabriella emlékeztetett arra, hogy a volt pénztártagoknak a hatályos jogszabály szerint augusztus 31-ig kellett kézhez kapniuk a reálhozamot. A határidő meghosszabbításáról a kormány a megbízott szerint már a jövő héten dönthet, az a rendelettervezet módosítás, ami a határidőt november végéig tolná ki, már a kormány előtt van.

A határidő módosítás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a magán-nyugdíjpénztári tag nem értesítette a pénztárat arról, hogy hibás a nyilvántartott adat. Abban az esetben, ha a pénztártag értesítette a kasszát arról, hogy rossz helyre postázta a pénzt, és a nyugdíjpénztár nem tartotta be az augusztus 31-i határidőt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nagy valószínűséggel meg fogja bírságolni - mondta Selmeczi Gabriella.

A nyugdíjvédelmi megbízott kérdésekre válaszolva elmondta: az érintettek köréről nincs pontos adatuk, csak érzékelik, hogy problémák vannak. "Vannak olyan magánnyugdíjpénztárak, amelyek nem találják a tagjaikat" - mondta -, sokan pedig nem is tudják, hogy hibásan tartják nyilván az adataikat. Ez azért is elképesztő, mert a kasszák működési költségekre 13 év alatt 150 milliárd forintot költöttek - tette hozzá.

Selmeczi Gabriella szerint óriási volt a felháborodás a pénztártagok körében, amikor megkapták az értesítőket, és megtudták, hogy mennyi pénzt kapnak, mert jóval többre számítottak (az átlagos reálhozam 76.000 forint). Úgy vélekedett, hogy a felháborodás érthető. Felhívta a figyelmet arra: aki úgy érzi, hogy valami "nem stimmel" a reálhozammal, első körben forduljon pénztárához, majd a második körben küldje el az adatokat és a panaszt a PSZÁF-nak és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) is, hogy orvosolni tudják a problémákat.

A két szervezet átvilágítja a magánnyugdíjpénztárak vagyongazdálkodását és működési költségeit, és az eredményeket a kormány és az Országgyűlés is meg fogja tárgyalni és jelentést fog készíteni arról, hogy mi történt a 13 év alatt. "Szeretnénk kideríteni azt is, hogy mi volt az igazi oka annak, hogy ezt a rendszert életbe léptették annak idején" - mondta a megbízott.

Selmeczi Gabriella szerint "a kormány és az Országgyűlés helyesen döntött, amikor tavaly ősszel elkezdte a nyugdíjvédelmi programot, s lehetővé tette az embereknek a szabad választást". A magánnyugdíjpénztárak 13 éves működése károkat okozott a magyar nemzetgazdaságnak, ezen keresztül a magyar állampolgároknak. Létrehozása növelte az államháztartás hiányát és az eladósodottságot; ha pedig a 13 év alatt befizetett pénztári tagdíjak mindvégig állampapírba lettek volna befektetve, 700 milliárd forinttal magasabb lenne a hozam, ami a pénztártagoknak fejenként átlagosan 200 ezer forintot jelentett volna - fejtette ki.

A Stabilitás Pénztárszövetség csütörtökön arról számolt be, hogy az összes magánnyugdíjpénztár határidőre befejezte a reálhozamok átutalásának elindítását, azoknak is időben újrautaltak, akik hibás adataikat 2011. május 31. után módosították. A Stabilitás azt tanácsolta a volt pénztártagoknak, hogy várják meg az elszámolási értesítőt, amelyben szerepel, hogy a megtermelt hozamból mennyi az inflációt kompenzáló rész, amely a tőke összegével együtt az államkasszába került, és mennyi a többletteljesítményből adódó reálhozam.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: Gyurcsány összeesküvés-elméleteket kreál

A Fidesz-frakció szerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a Sukoró-ügyben indult eljárás kapcsán mindenáron mártírt próbál faragni magából. Tovább olvasom