Szeged - delmagyar.hu

A becslések szerint még 450-500 tonna található ebből a halfajból a Balatonban, amiből tavasszal a siófoki vízeresztéstől függően, legjobb esetben 50-60 tonnát lehet kifogni.

Erről Varga László a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója számolt be az MTI-nek szerdán. Tájékoztatása szerint az angolna külpiaci értékesítéséből tavaly 60-70 millió forintnyi bevétele származott a halászati cégnek, és idén is számít a nonprofit társasággá alakult jogutód az ebből fakadó bevételre.

Jelenleg napi 10-11 mázsányi halat tudnak begyűjteni a siófoki angolnacsapdákból, a mennyiség növekedhet, ha a zsilipet továbbra is nyitva tudják tartani. Ez a csapadékoktól és a Balaton vízszintjétől függ, hiszen csak a szabályozási vízszint feletti vízmennyiség leengedésére szolgál a zsilip megnyitása. Az első 40 mázsás balatoni angolnaszállítmány a napokban indul útnak Németország felé, de olasz és belga érdeklődésre is számít a társaság.

Az angolna a Sargasso tengerben szaporodik csak, onnan származnak az utoljára 1991-ben telepített balatoni angolnák is. Ennek a halfajnak erős a vándorlási ösztöne, és főként tavasszal, áramlásokat észlelve érez késztetést arra, hogy tömegesen induljon el ívni a Sargasso tenger felé. Ezt használják ki a siófoki zsilipnél elhelyezett angolnacsapdákkal.

Varga László szerint bizonyos, hogy az angolna nem szaporodik a Balatonban, de egyedei 80-90 évig is képesek élni, azért még sokáig feladatot adhat a befogásuk. Mivel ragadozó hal, egyebek közt ikrákat, kishalakat, ivadékot fogyaszt, kiszorítva ezzel a Balatonban őshonos halfajokat.

Öt-hat éve a küszívás körüli időszakban a küszrajok környékén is halásszák az angolnát, jelenleg napi egy-másfél mázsányi halat fogva ezzel a speciális módszerrel.