Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Megmentik a 8 millió éves bükkábrányi fatörzseket

A jövő héten megkezdődik a felkészülés a bükkábrányi lignitbányában felfedezett, nyolcmillió éves fatörzsek elszállítására. A végleges konzerválási megoldás megtalálásáig gondoskodnak a páratlan lelet állagának megőrzéséről is, hogy a nagyközönség megtekinthesse a törzseket – jelentette be Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter Bükkábrányban tartott sajtótájékoztatóján.
Az Ipolytarnócon elsőként bemutatni tervezett két fatörzset egy kb. 1 méter mély, hatalmas akváriumba állítják, ezzel biztosítva az alsó rész folyamatos vízellátását. A felső rész nedvesítése érdekében folyamatos felülről történő permetező öntözésről gondoskodnak.

A végső, hosszú távú megőrzést lehetővé tevő megoldás az impregnálás lehet, erről azonban csak akkor tudnak dönteni, ha sikeresnek bizonyul a meglehetősen nehéz kiemelési és elszállítási munka. A nehézséget a törzsek mérete – a nagyobbak 3 méter átmérőjűek és 10 tonna súlyúak –, a fák kémiai szerkezetének átalakulása, és ezáltal az öntartó képességük korlátozott volta okozza.

A bányából történő elszállítás azért is sürgős, mert ott jelenlegi állapotukban tönkremennének, illetve a bányászati munkák folytatása azonnali pusztulásukat okozná. Szakértők szerint bizonyosan lehet számítani arra, hogy újabb törzsek kerülnek elő a környéken.

A világon egyedülálló nyolcmillió éves mocsárcipruserdő-maradvány fái eredetileg 30-40 méter magasak lehettek. A 16 fából álló erdőrészlet jelentőségét az adja, hogy eredeti állapotukban maradtak meg: a rendkívül nedves, homokos, iszapos környezetben az ág-, kéreg-, gyökér- és évgyűrűszerkezetük eredeti helyzetben vizsgálható. A fák mérete, valamint az a tény, hogy eredeti anyagukban és élethelyzetükben találtak rájuk, teszi világviszonylatban is ritkasággá a leletet.

Az eddig felfedezett 16 fatörzs valószínűleg azért maradt meg, mert egy hirtelen vihar homokot vagy iszapot zúdíthatott a fákra. Az iszapba került részt az oxigénmentes környezet, a törzseket körülvevő tömörödött homok és a rétegvízből a fatörzsekbe szivárgott víz őrizte meg.

Az évmilliók során a fatörzs egyik fontos alkotóeleme – a cellulóz – szinte teljes mértékben lebomlott, és ma ez a rész lignitből áll. A fák üregeit és repedéseit homok tölti ki. A felfedezés után a fákat kibontották a homok öleléséből, ezért azok rohamosan elkezdték elveszteni a bennük lévő vizet, és a kiszáradásukkal egy időben megkezdődött a pusztulásuk is. Ezért is volt sürgős gyors megoldást találni a megmentésükre.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rövidfilm-kavalkád az Almássy téri szabadidőközpontban

Tovább olvasom